2022. február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A háborúval kapcsolatos hírek között azonban rendkívül nehéz eligazodni: hónapok óta hatalmas mennyiségű hamis információval találkozunk.
Ezért úgy döntöttünk, hogy egy rendszeresen frissülő, mindenki számára elérhető adatbázisban gyűjtjük össze azokat a csatornákat (például Facebook-oldalakat és -csoportokat, Telegram-csatornákat), amelyekkel érdemes vigyázni,
mert volt már rá példa, hogy hamis információt osztottak meg a háborúval kapcsolatban.
Hogy állítjuk össze az adatbázist?
Ezek között megtalálhatók a Lakmusz korábbi tényellenőrzései, és támaszkodunk más tényellenőrző szervezetek munkáira is. Csak olyan szervezetek tényellenőrzéseit használjuk, amelyek a magas szakmai sztenderdek alapján működő International Fact-Checking Network tagjai.
A Lakmusz olvasóitól a háború kirobbanása óta napi szinten kapunk kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy egy-egy általuk olvasott hír igaz-e, vagy egy fénykép, videó valódi-e.
Ha veled szembejön egy gyanúsnak tűnő információ, természetesen te is írhatsz nekünk, és igyekszünk mielőbb válaszolni. Addig is első körben érdemes megnézned azt, hogy az adott információ milyen felületen osztották meg: csekkold, hogy az oldal vagy csoport szerepel-e az adatbázisunkban.
Fontos kiemelni, hogy attól még, hogy egy oldal vagy csoport szerepel a gyűjtésünkben,
nem biztos, hogy minden ott talált információ hamis vagy félrevezető - azonban érdemes ezeket fenntartásokkal kezelni.
Ilyen esetben például meg tudod nézni, hogy az adott információ megjelent-e más oldalakon is, vagy esetleg írtak-e már valaki ezzel kapcsolatban tényellenőrzést. A nemzetközi tényellenőrző szervezetek például a #UkraineFacts oldalon gyűjtik az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos írásaikat (ezeket Google Translate segítségével, akár böngésző kiegészítőként használva is le tudod fordítani).
Magyarul az UrbanLegends és a Ténykérdés is foglalkozik a háborúval kapcsolatban terjedő hamis információkkal. A Lakmuszon pedig a háború kirobbanása óta kiemelt figyelmet fordítunk erre a témára (a cikkeink itt olvashatók).
Írtunk már az orosz háborús propaganda legelterjedtebb állításairól, például arról, hogy valóban:
De foglalkoztunk azzal is, hogy egy videóban valóban kokain volt-e Zelenszkij ukrán elnök asztalán, vagy hogy egy ukrán nacionalista előtt tisztelegve tényleg neonáci hamburgert árult-e a McDonald’s.
Ha ezek között nem találtad meg a választ a kérdéseidre, akkor néhány egyszerű eszköz segítségével saját magad is megpróbálhatod kinyomozni, hogy például egy videó orosz propagandaoldalról származik-e, vagy beazonosíthatod térképen, hol történt egy esemény.
A háború első heteiben arról is írtunk, hogyan érdemes híreket olvasni a háború idején és ehhez milyen forrásokat ajánlunk, a TASZ pedig egy rövid, nyomtatható tájékoztatót is közzétett ezzel kapcsolatban.
Bárkivel előfordulhat, hogy hibázik, igaznak hisz el egy hamis információt és azt jóhiszeműen osztja meg. Azonban ha egy oldalon rendszeresen jelennek meg hamis információk, és azokat később sem javítják, erről te is tehetsz bejelentést: ebben a cikkben írtuk le részletesen, hogyan tudsz tenni te magad a hamis információk terjedése ellen.
