A kanadai életmódguru 5 millió követőjének posztolt a magyar anyák adókedvezményeiről, a válások visszaeséséről, és hogy Orbánék pedig megálljt parancsoltak a születésszám csökkenésének. A KSH legújabb adatai azonban nem ezt tükrözik.

“Sehol nem láttam olyan mély gondolkodást, mint ami a magyarok családpolitikai intézkedéseihez fogható lenne”

- jelentette ki Jordan Peterson kanadai sztárpszichológus és az értelmiségi “dark web” egyik prominens képviselője január 22-i bejegyzésében az X-en. A poszt, amelyet a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs is megosztott, több pontban foglalta össze az e téren elért eredményeket.

I have seen nothing elsewhere to match the depth of thought that the Hungarians have out into their family policies.

Women are exempted from income tax 25-100% lifetime as they have children.

This helps equalize the disproportionate burden they have to bear reproductively.… https://t.co/ToK5wa2AiH

— Dr Jordan B Peterson (@jordanbpeterson) January 24, 2024

Peterson szerint:

• a magyar nők gyermekvállalás után “25-100 százalékos” jövedelemadó-mentességet kapnak életük végéig;
• csökkent az abortuszok és a válások száma, és a magyarok “megállították a születésszám csökkenését” is,

• mindez pedig kifejezetten Novák Katalinnak és az “Orbán-adminisztrációnak köszönhető.

Valójában azonban:

• az Orbán-kormány valóban bevezetett az anyák számára jövedelemadó-kedvezményeket, ám ez korántsem olyan általános, mint ahogy Peterson posztja sugallja;
• az abortuszok és a válások száma valóban csökkenő tendenciát mutat - azonban ez nem az Orbán-kormány idején kezdődött, és nemcsak Magyarországon tapasztalható;
• a születések száma pedig épphogy történelmi mélypontra esett tavaly Magyarországon.

Címlapon: Jordan Peterson előad a 2023-as Budapesti Demográfiai Csúcson. Fotó: Kisbenedek Attila

Jordan Peterson és a magyar családpolitika

Jordan B. Peterson kanadai szakpszichológus, egykori egyetemi tanár. Nemzetközi ismertségre 2016-ban tett szert, amikor felszólalt a Torontói Egyetemen kötelezővé tett gendersemleges nyelvhasználat ellen. A politikai korrektség és a “woke”-ság elleni kultúrharc egyik legismertebb képviselőjeként azóta online kurzusokat tart és több bestsellert írt: a 12 szabály az élethez című könyve, illetve annak folytatása, a Túl a renden a 21. Század Kiadó gondozásában magyarul is megjelent. 2019 óta rendszeresen megfordul Budapesten: többször találkozott Orbán Viktorral és Novák Katalinnal, akitől tavalyelőtt – “a klinikai pszichológia területén végzett kiemelkedő tudományos munkája, valamint az alkotói szabadság megvédése és az ifjúság nevelése iránt kivételesen elhivatott és nagy hatású tevékenysége elismeréseként” – a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét is átvehette. Ezen túl kétszer adott elő a Brain Bar Budapest rendezvényen, utoljára pedig 2023 májusában turnézott a Papp László Sportarénában vallásossággal fűszerezett életvezetési tanácsaival.

Peterson nem most nyilvánult meg először a magyar családpolitikát érintő kérdésekben: 2023-ban előadást tartott a Budapesti Demográfiai Csúcson, de a YouTube-on is számos olyan videó kering, amelyben az abortusz visszaszorítása terén elért magyar eredményekről vagy a gyermeket vállaló nőknek járó adókedvezményekről beszél.

Peterson a magyar anyák adómentességét más fórumokon is előszeretettel hozza fel pozitív példaként.

“A nők 25-100%-os jövedelemadó-mentességet élveznek, miután gyerekük lesz”

Peterson januári posztjának belépő állítása úgy festi le a hazai jöveledemadó-kedvezményeket, mintha azokból – eltérő mértékben, de – minden, Magyarországon gyermeket vállaló nő élete végéig részesülne. Ez azonban korántsem jellemzi az itthoni helyzetet.

Magyarországon ma a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 15 százalék, a gyermek(ek)et nevelő családok és nők ennek a mértékét csökkenthetik. A különböző jogcímeken igénybe vehető szja-kedvezményektől NAV honlapján található tájékoztatás.

Az szja-kedvezmények közül a legáltalánosabb a családi kedvezmény. Ez az összevont adóalapot csökkenti, és minél több a gyermek, annál nagyobb adókedvezmény jár:

• egy gyermek után havonta 10 ezer forinttal,
• két gyermek után havonta 20 ezer forinttal (gyermekenként),
• három gyermek után havonta 33 ezer forinttal (gyermekenként)

lesz több a nettó kerese. Ez a kedvezmény azonban nem végtelen ideig jár, csak addig, amíg családi pótlékra is jogosult a kérvényező (a gyermek maximum 20 éves koráig, sajátos nevelési igényű gyermekeknél 23 éves korig.)

Teljes szja-mentességet kizárólag két, speciális helyzetben lévő társadalmi csoport vehet igénybe:

• 2020. január 1. óta a négy vagy több gyermekes anyák valamint
• 2023. január 1. óta a 30 évnél fiatalabb anyák.

A két jogosultsági kör közt fontos különbség, hogy:

• amíg a négy vagy több gyermekes anyák az adókedvezményt felső értékhatár nélkül és életük végéig vehetik igénybe (amíg a nő négygyermekes anyának minősül, ez a státusz változhat például válás, örökbeadás, a gyermek halála miatt);

• a 30 év alatti anyák kedvezményének van egy felső határa van (2023-ban havonta 74 993 forint adómegtakarítás volt), és csak az anya 30. életévének betöltéséig vehető igénybe.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint az első kategóriába a saját gyermeket vállaló nők mindössze 2,7 százaléka tartozik, ami alig több mint 45 ezer nőt jelent (az 1 millió 673 ezerből). A második csoport nagyságrendileg több gyermeket vállaló nőt érinthet: a KSH adatai szerint 2021-ben a nők körülbelül 45 százaléka vállalt 30 éves kora előtt gyermeket.

Forrás: KSH

Ezeket a kedvezményeket ráadásul a jogosultak közül csak azok az anyák tudják érvényesíteni, akik rendelkeznek valamilyen jövedelemmel (bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemmel, illetve bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemmel).

A mentesség – a családi kedvezménnyel szemben – nem osztható meg vagy ruházható át a házastársra, azokban a családokban sem, ahol az apa az egyetlen kereső.

Az eddigi kedvezményezetteken felül Orbán Viktor 2023 decemberében kilátásba helyezte a háromgyerekes édesanyák adómentességét is, ebben a kérdésben azonban mindezidáig nem született döntés.

“A magyarok csökkentették az abortuszok arányát”

Peterson az X-en a terhességmegszakítások kapcsán is méltatta a magyarországi eredményeket. A nemzetközi adatok azonban azt mutatják, hogy kijelentésével ellentétben az abortuszok számának csökkenése nem hungarikum, hanem a világ számos országában megfigyelhető trend. Az amerikai Guttmacher Institute 2022-es statisztikája szerint például Európában az utóbbi harminc évben 64 százalékkal esett vissza a terhességmegszakítások száma, összefüggésben azzal, hogy a nemkívánatos terhességek aránya is 53 százalékkal kevesebb, mint a kilencvenes években.

Magyarországon az európai átlaghoz hasonlóan csökkent meredeken a terhességmegszakítások száma a rendszerváltás óta, vagyis ezek a folyamatok már jóval azelőtt beindultak, hogy 2010-ben Orbán és a Fidesz-kormány hatalomra került.

A KSH több évtizedet felölelő statisztikai adatai azt mutatják, hogy míg a 1990-ben 90 ezer abortuszt hajtottak végre, addig az ezredfordulón már csak 56 ezret, ez a szám pedig 2020-as évekre tovább csökkent. A KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban rekordalacsony, kevesebb mint 20 ezer terhességmegszakítást végeztek.

Az Átlátszó 2022-ben egy részletes cikket közölt a terhességmegszakítások hazai számadatairól, amelyet az Eurostat 2020-as felmérése alapján több európai ország vonatkozó adataival is összehasonlított.

Ezekből a számításokból kiderül, hogy Magyarország két fontos mérőszám, az abortusz ráta és az abortuszok arányát tekintetve sem áll olyan jól.

• Az abortusz ráta 1000 termékeny nőre vetítve mutatja az abortuszok számát: 2019-ben Magyarországon 9,3 terhességmegszakítás jutott ezer termékeny korú nőre, amelynél magasabb értékeket csak Bulgáriában és Észtországban mértek a felmérésben szereplő országok között.

• Az abortusz arány míg az abortuszok számát vetíti ezer élveszületésre egy adott évben: 2019-ben 277 művi terhességmegszakítás jutott minden ezer élveszületésre Magyarországon, ennél magasabb számot csak Bulgáriában regisztráltak.

“A magyaroknál csökkent a válások aránya”

Peterson személyes YouTube-akadémiáján általánosságban is foglalkozik a házasságok stabilitásával, a cikkben tárgyalt adásban azonban kifejezetten a magyarországi trendekre fókuszál. Az egykori alt-right véleményvezér Magyarországgal kapcsolatban pontos számokat nem mond, csak egy általános visszaesésről beszél, amelyért az Orbán-kormányokat teszi – pozitív értelemben – felelőssé.

A KSH vonatkozó adatai alapján azonban az látszik, hogy bár itthon a válások száma 2010 óta valóban csökkent, 2021-ben ismét emelkedett a válások száma, majd viszonylag kis hibahatáron belül stagnálni kezdett (de továbbra is a 2010-es szin alatt maradva). Míg 2020-ban ezer lakosra mindössze 1,5 válás jutott, addig 2021-ben ez 1,9-re emelkedett, majd a következő évben is csak 1,8-re mérséklődött. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy a házasságkötések száma a koronavírus-járvány időszakában kilőtt: tízezerrel többen házasodtak össze 2021-ben mint az előző vagy a következő évben.

“A magyarok megállították a születésszám csökkenését”

Demográfiai értékelésének zárásaként Peterson a népességszám változására is kitér. Állítása azonban - miszerint Magyarországon a születésszám nem esik tovább - nem tükrözi a valós helyzetet.

A KSH élveszületések számát rögzítő adatsora ugyanis azt mutatja, hogy a Magyarországon a kilencvenes években megindult drámai demográfiai zuhanás még az Orbán-kormányok előtt, az ezredforduló környékén torpant meg valamelyest. A 2006-os és 2008-as relatív csúcspontokat pedig ismét visszaesés követte, amelyen a 2010 óta tartó adminisztráció sem tudott tartósan változtatni.

Sőt, a KSH január 26-án közzétett, 2023-as éves népmozgalmi adataiból az derül ki, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb gyerek született Magyarországon. A tavalyi eredmény az az előtti év negatív rekordját is alulmúlta: míg 2021-ben 93 ezer gyerek született, 2022-ben már csak 88 ezer, 2023-ban pedig 85 ezer.

Orbán és Novák érdeme?

Peterson állításairól általánosságban elmondható, hogy a demográfiai trendeket a családpolitikai intézkedések közvetlen hatásaként mutatja be. Rövid távon azonban nehezen bizonyítható, hogy egy-egy családpolitikai intézkedés milyen mértékben befolyásolja a gyermekvállalási kedvre vagy éppen a válások számára.

Magyar viszonylatban a TÁRKI vállalkozott arra, hogy hosszútávon értékelje egy-egy családpolitikai intézkedés társadalmi hatását. 2022-es Társadalmi Riportjuk egyik tanulmánya például három évtized adatai alapján (az 1980-as évektől 2016-ig) vizsgálta a családpolitikai intézkedések termékenységre gyakorolt hatását: hogy segítették-e a szülővé válást, illetve a harmadik gyermek megszületését.

A szerzők elemzésükben a rendszerváltás utáni családpolitikai beavatkozások közül három esetben tudtak kimutatni valamiféle hatást a hazai gyermekvállalásra:

• az 1995-ben bevezetett Bokros-csomag negatívan hatott a gyermekvállalásra: felerősítette a szülővé válás esélyének csökkenését és az elhalasztás valószínűségét,
• a gyet 1993-as bevezetése némileg,
• az adókedvezmény bevezetése pedig erőteljesebben növelte meg a nagycsaláddá válás, a harmadik gyermek vállalásának esélyét.