„Minden kommunikációs vonalat nyitva tartunk az oroszok felé, különben nem lesz esély a békére. Ez egy stratégia, büszkék vagyunk rá”
- jelentette ki ma Orbán Viktor Brüsszelben, az uniós állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozóján.
Orbán azt követően állt bele a témába, hogy múlt heti, pekingi találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel komoly visszhangot váltott ki külföldön és itthon is.
Többek között az Egyesült Államok és Németország magyarországi nagykövetei is reagáltak az eseményre, összeültek a NATO-tagországok nagykövetei. Kedden pedig a parlamentben vitázott a találkozóval kapcsolatban Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke és Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára.
A találkozót érő kritikákra mindeddig inkább Orbán politikustársai igyekeztek reagálni: jellemzően azzal próbáltak visszavágni, hogy nemcsak Orbán, hanem más politikusok is tárgyaltak Putyinnal.
Először is érdemes tisztázni, hogy mind Gulyás, mind Menczer válaszában fel lehet fedezni az úgynevezett whataboutism technikáját. Ez az az érvelési módszer, amikor egy kritikai kérdésre vagy felvetésre tartalmilag nem válaszolunk, hanem ehelyett inkább egy másik, akár irreleváns témát hozunk fel, és ezzel próbálunk visszatámadni.
Ezen túlmenően, a politikusok válaszának tartalmát vizsgálva ebben a cikkben azt gyűjtjük össze, hogy valójában kikkel és hogyan tárgyal Putyin azóta, hogy 2022. február 24-én teljes inváziót indított Ukrajna ellen. Azt találtuk, hogy:
Újságírók figyelik Putyin orosz elnök és Scholz német kancellár moszkvai találkozóját, 2022. február 15-én. Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
“Ha az elmúlt évekre visszatekint, találkozót fog látni - többet is - Joe Biden és Putyin elnök között, beleértve Joe Bidennek az elnöki és az alelnöki időszakát is”- ezt üzente Gulyás Gergely Pressmannek. Így most az „elmúlt évek”-ből kifejezetten arra az időszakra koncentrálunk, amikor Biden alelnöki és elnöki pozíciót töltött be az USA-ban.
Biden Barack Obama elnöksége idején, 2009-2017 között volt alelnök, elnöki beiktatására pedig 2021. január 20-án került sor. (Vlagyimir Putyin 1999-ben került hatalomra Oroszországban, azóta folyamatosan vagy miniszterelnöki, vagy elnöki pozíciót töltött be.)
A hivatalos beszámolók és sajtóközlemények alapján ebben az időszakban Biden kétszer találkozott személyesen Vlagyimir Putyinnal. Először még alelnökként, 2011-ben, Moszkvában. Erről a Fehér Ház archívumában található fotó, a Moscow Times pedig egy nagyobb galériát is közzétett a látogatásról.
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök üdvözli Joe Biden alelnököt Moszkvában, 2011-ben. Fotó: a Fehér Ház archívuma.
Ezt követően a két elnök személyesen Biden első hivatalos külföldi körútján találkozott, 2021. június 1-én Genfben.
A háború kitörése előtti hónapokban háromszor tárgyaltak telefonon vagy videóhívás keretében: 2021. december 7-én, majd december 30-án, illetve 2022. február 12-én, nem sokkal az Ukrajna ellen indított támadás előtt, de személyes találkozóra azóta nem került sor.
Orbán és Putyin találkozójára Julia Gross Németország budapesti nagykövete az X-en (korábbi Twitteren) reagált. A találkozó tartalmával kapcsolatban tette fel a következő kérdéseket Kovács Zoltán kormányszóvivő bejegyzése alatt:
„Szóval - Putyinnak be kell fejeznie a háborúját Ukrajna ellen, véget kell vetnie a civilek bombázásának, az iskolák és kórházak elleni rakétatámadásoknak és a gyerekek elrablásának? Ez volt a szándék és a megbeszélés tárgya, ugye?”
So - Putin must end his war of aggression against Ukraine, end the bombardment of civilians, the shelling of schools and hospitals, the kidnapping of children? That was meant and discussed, surely? https://t.co/WTJIIK0FpU
— Julia Gross (@GERinHUN) October 17, 2023
Gulyás Gergely erre úgy reagált, hogy a német nagykövetasszony „azokat a beszélgetéseket olvasgassa, ezek részben megjelentek az interneten is, amelyeket a saját kancellárja folytatott a háború kezdete, illetve kitörése óta az orosz elnökkel”.
Olaf Scholz német kancellár valóban rendszeresen tárgyalt Putyinnal, a háború kitörését megelőzően, és Ukrajna orosz invázióját követően is - ezek azonban nem személyes találkozások, hanem telefonos tárgyalások voltak, amelyekről a német szövetségi kormány és a Kreml honlapján is részletesen beszámoltak.
Kérdésünkre mindezt e-mailben megerősítette Németország budapesti nagykövetsége:
„Voltak telefonbeszélgetések Scholz kancellár és az orosz elnök között. Ezekben a hívásokban a kancellár következetesen felszólította Putyint, hogy azonnal hagyjon fel az ukrajnai invázióval, amely sérti a nemzetközi jogot, és vonja ki csapatait.”
Arról sem a nagykövetség, sem a német kormány sajtószolgálata nem adott tájékoztatást, hogy pontosan hány telefonbeszélgetés zajlott Scholz és Putyin között. Sajtóbeszámolók, valamint német és orosz kormányzati sajtóközlemények alapján 11 ilyen telefonbeszélgetést tudtunk beazonosítani a háború kirobbanása óta.
A beszélgetések időrendben a következők (a zárójelben található linkek egy-egy német/nemzetközi, illetve orosz forrásra mutatnak):
A sajtóbeszámolók alapján a német kancellár a megbeszéléseken az azonnali tűzszünetről, a humanitárius segélyekről, az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonásáról, és a konfliktus diplomáciai útra tereléséről, a globális gabonaellátás biztosításáról, és a gázszállítással kapcsolatos szerződésekről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, illetve elítélte a polgári lakosság és a civil létesítmények elleni orosz légicsapásokat.
A német kancellárhoz hasonlóan Emmanuel Macron francia elnök is rendszeresen folytatott telefonbeszélgetéseket az orosz elnökkel - erről beszélt Menczer Tamás ezen a héten a parlamentben is: “Amikor a német kancellár és a francia elnök tárgyal és tárgyalt a háború kezdete óta számtalanszor az orosz elnökkel, akkor nem volt probléma?” - kérdezte Menczer Szabó Tímeától, a Párbeszéd frakcióvezetőjétől.
Arról, hogy összesen hányszor beszélt Macron Putyinnal, hivatalos információk nem érhetők el. Sajtóbeszámolók és a Kreml sajtónyilatkozatai alapján 14 ilyen eseményt gyűjtöttük össze, amelyek időrendben a következők voltak:
Beszámolók alapján ezeken a beszélgetéseken többek között az azonnali tűzszünetről, az orosz csapatok kivonásáról, a konfliktus diplomáciai úton történő rendezéséről, valamint a nukleáris létesítmények, elsősorban a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának kérdéséről esett szó.
Később Macron és Putyin beszélgetéseiről a francia fél kiszivárogtatott dokumentumokat, ami további feszültségekhez vezetett.
A fent felsorolt beszélgetések közül egyes esetekben a német kancellár és a francia elnök közösen vett részt, ilyen volt például a 2022. márciusában és májusában folytatott tárgyalás. Sőt, Macron és Scholz már az ukrajnai invázió előtti napokban, 2022. február 21-én is közös konferenciabeszélgetést tartott Vlagyimir Putyinnal.
Az Ukrajna elleni inváziót megelőző hetekben az európai vezetők közül Orbán, Scholz és Macron is találkozott Putyinnal Moszkvában - ekkor még mindhárman személyesen. Ezeken a tárgyalásokon készültek a fotók a híres hosszú asztalról:
Putyin és Scholz tárgyal a Kremlben, 2022. feburár 15-én. Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP
Putyin és Macron tárgyal a Kremlben 2022 feburár 7-én. Kremlin Press Office / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP
Putyin és Orbán tárgyal a Kremlben 2022. feburár 1-én. Mikhail KLIMENTYEV / SPUTNIK / AFP
Az invázió februári 24-i megindítása utána azonban elmaradtak a személyes találkozók. Putyin - Orbánon kívül - csak egyetlen hivatalban lévő európai vezetővel találkozott: Karl Nehammer osztrák kancellárral, 2022 áprilisában. Ez a találkozó azonban Nehammer elmondása szerint “kemény és barátságtalan” volt, és az volt a célja, hogy szembesítse Putyint azzal a mérhetetlen szenvedéssel, amit Oroszország háborúja okoz. (A találkozóról az orosz elnök stábja nem adott ki beszámolót.)
A háború kitörése óta egészen 2023. október 17-ig az osztrák kancelláron kívül hivatalban lévő európai vezető nem találkozott Vlagyimir Putyinnal, de látogatást tett Moszkvában Kim Dzsongun észak-koreai diktátor és a szoros orosz kapcsolatokkal rendelkező volt német kancellár, Gerhard Schröder.
Az ukrajnai elleni háború kezdete, valamint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsának kiadása óta Putyin a következő országokban járt hivatalos úton: Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Irán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán, Fehéroroszország. 2023-ban a háborúban elfoglalt Donbaszba utazott, októberben ismét Kirgizisztán következett, majd Kína - ahol Orbán Viktorral is találkozott.
