Az orosz-ukrán háborúról szervezett, zártkörű budapesti konferencián, amelyen Ukrajna budapesti nagykövete kemény szavakkal fordult a magyarok felé, a meghívott szakértők részletesen beszéltek arról az információs háborúról is, amely a fegyveres konfliktusokkal párhuzamosan zajlik.
“Minden háború tele van álhírekkel, ez mindig így volt. Az oroszok különösen ügyesek ebben”
- vezette fel a témát Rácz András biztonságpolitikai elemző, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének szakértője. Szerinte jelenleg az álhírek terjesztői nem vállalnak semmiféle kockázatot, azt szükséges elérni, hogy ez megváltozzon - ebben pedig bárki segíthet.
“Mindenki egyénileg fel tud lépni az álhírek terjesztése ellen, sőt az álhírek terjesztői ellen. El kellene érni azt, hogy az álhírek terjesztői is kockáztassanak valamit. Ha mást nem, legalább presztízst. Hogy soha többé nem fog velük kezet senki. Hogy soha többet nem szerződik velük senki. Hogy civilizált helyekre nem hívják őket” - mondta.
Putyin mint viaszbábu, egy párizsi múzeum raktárában. Fotó és címlapi kép: JULIEN DE ROSA/AFP
Az információs háború változó stratégiájáról Krekó Péter, a konferenciát szervező Political Capital Institute igazgatója beszélt részletesen. Elmondta, hogy miközben Oroszország vezetése számos módon igyekszik korlátozni, hogy a lakosság hozzáférhessen hiteles információkhoz, nyugaton is megjelent a szándék, hogy az egyértelmű orosz dezinformációs oldalak elérését csökkentsék. Az Európai Unióban korlátozták például a Russia Today és Sputnik hírcsatornák elérését, és a Facebook, a Twitter és a YouTube is fellép a hirdetéseikkel szemben. Mindennek hatására Oroszország hivatalos dezinformációs infrastruktúrája nagyon meggyengült.
Krekó szerint Oroszország ráadásul már fel is adta, hogy meggyőzze a nyugat közvéleményét arról, hogy ez egy igazságos háború.
“Nem talált igazából ürügyet a beavatkozásra, és előrángatta a kalapból a legócskább, legrégibb dezinformációs narratívákat, például amelyek a náci, népirtást elkövető, atomfegyverek használatát tervező ukrán kormányról” - mondta Krekó. Eközben azonban a nyugati sajtót bejárják azok a képsorok, amikor civil áldozatokat lőnek, amikor Harkiv főterére becsapódik a rakéta, amikor összeomlanak a házak - Krekó szerint ez védhetetlen.
Ebben a helyzetben, ha a hivatalos dezinformációs infrastruktúra meggyengül, Oroszország a trollhadsereget és az inautentikus online viselkedést tudja erősíteni.
“Elképesztő trollhadsereg épült ki Magyarországon is. Van olyan ember is, aki öt perc alatt ugyanazt a véleményt 65 helyre bekopírozza, és ezt mondjuk csinálja 24 órában” - mondta Krekó, aki szerint az elemzőintézetük Facebook-posztjai is “trollmágnesként” működnek:
"Nagyon bizarr helyzet, hogy kirakunk egy elemzést arról, hogy orosz trollok ellepik a médiát, és erre az orosz trollok ellepik a posztjainkat."
Krekó szerint az ilyen tevékenység hatása azonban szintén korlátozott, és főleg arra szolgál, hogy összezavarja a nyugati közvéleményt. Akkor lehet igazán hatásos, ha a mainstream politikától támogatást kap. “Magyarországon az immunrendszer ezzel szemben finoman szólva nem elegendő” - említi meg Krekó, hozzátéve, hogy szerinte a közösségi médiacégeknek nagyobb felelősségük lenne abban, hogy kiszűrjék és leállítsák a koordinált propagandaviselkedést.
Krekó szerint látható, hogy a nyugatellenes, oroszbarát narratíváknak Magyarországon van közönsége, azonban oroszbarátnak lenni a jelenlegi helyzetben egyre kellemetlenebb. “Marad a nyugatellenesség, a relatviziálás: a nyugat ugyanezt csinálja, amerika ugyanezt csinálja, és Ukrajna volt a hibás. Azonban azt is látjuk, hogy a nyugati és a magyar közvélemény többsége egyértelműen elítéli ezt a háborút” - mondta Krekó.
A Political Capital számos tanulmányban és elemzésben foglalkozott az orosz propaganda működésével, legfrissebbek itt olvashatók:
A Kreml és trolljai csúcsra járatják az áldozathibáztatást
A Kreml Facebook-harcosai: változatos tábor, egy cél
