Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
Egyre nagyobb mértéket ölt a migránsellenes dezinformáció Bulgáriában. A hamis narratívák miatt rendszeresek a tüntetések és nő az idegengyűlölet mértéke az országban, amely napokon belül részlegesen csatlakozik az Európai Unió vízummentes schengeni övezetéhez (archivált link).
Több mint egy évtizednyi tárgyalássorozat után az EU-tag Bulgária és Románia decemberben végre szabad utat kapott arra, hogy március végén csatlakozzon a schengeni övezethez, de csak a légi és tengeri utazásra vonatkozóan.
A lépés azután történt meg, miután Ausztria feloldotta vétóját. Cserébe azonban Bécs ragaszkodott ahhoz, hogy Bulgária és Románia fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akik az országukon keresztül érkeztek Európába.
A közösség úgynevezett dublini rendelete (archivált link)kimondja, hogy a migránsoknak abban az országban kell menedékjogot kérniük, ahol beléptek az Európai Unióba.
Az EU legszegényebb országának nyugatbarát kormányát emiatt érték már támadások mind a baloldal, mind a szélsőjobboldal részéről.
Januárban az oroszbarát Újjászületés párt vezetője, Kosztadin Kosztadinov azt mondta, hogy a schengeni csatlakozással Bulgária "a világ legnagyobb menekülttáborává" válhat. De a kijelentés alapja egy rosszul idézett 2022-es uniós jelentés volt a bevándorlásról, ahogyan az ebből a bolgár AFP tényellenőrzésből is kiderül.
Egyes szélsőjobboldali politikusok olyan videókat tettek közzé a közösségi médiában, amelyeken szerintük "migránsok fiatal bolgárokat ütlegelnek" Szófiában. A rendőrség azonban két rivális bolgár csoport közötti összetűzésnek minősítette az incidenst (archivált link).
A fővárosban és a menekültközpontokban több, külföldiek ellen irányuló incidens és menekültellenes tüntetés után megerősítették a biztonsági készültséget.
"Nem migrációs válság van, hanem egy válságról szóló narratíva nyert teret, ez pedig valóban veszélyt jelent a biztonságra" – mondta Ildiko Otova, migrációs szakértő, a Szófiai Egyetem oktatója.
Hozzátette, hogy a legtöbb nyugati országgal ellentétben a bolgár politikusok többsége azt választotta, hogy beleáll ebbe a kérdésbe.
Bulgária az EU keleti határán fekszik, Törökország pedig az országtól délkeletre található.
Az elmúlt két évben Bulgária egyre többek számára vált az Unióba való bejutás kapujává, annak ellenére, hogy a Törökországgal közös, 234 kilométeres, szögesdrót kerítéssel szegélyezett határán fokozottan járőröznek a határőrök.
A főként Afganisztánból, Szíriából és Marokkóból származó bevándorlók többsége nem marad sokáig Bulgáriában, hanem tovább megy Nyugat-Európába.
Miután Németország mintegy két tucat embert szállított vissza Bulgáriába, a szocialisták azzal vádolták a bolgár kormányt, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az országból "bűnözők, gyilkosok, erőszaktevők és pénzmosók fegyenctelepe" legyen.
A bolgár belügyminisztérium és a német hatóságok szerint a kitoloncoltak között az egyedüli bűnözők bolgárok voltak, akiket szabadon engedtek, miután letöltötték a börtönbüntetésüket Bajorországban.
A többi 18 kitoloncolt személy szíriai volt, egy részük hat évesnél fiatalabb gyermek. A német hatóságok szerint egyikőjüket sem ítélték el komoly bűntett miatt Németországban.
Március közepén a bolgár kormány Facebookon utasította vissza azokat az ellenzéki állításokat, amelyek szerint "korábban még nem látott migránsáradat" érkezne az országba (archivált link).
Bulgária viszonylag megúszta a tavalyi évet, tekintve, hogy 2023-ban több mint egymillió menedékkérelmet regisztráltak az EU-ban. Ez hétéves rekord.
Az Állami Menekültügyi Ügynökség szerint március 11-ig idén eddig 190 harmadik országból érkező személyt küldtek vissza Bulgáriába az EU más országaiból a dublini rendeletnek megfelelően. A 2023-as év utolsó két hónapjában ez a szám 127 volt.
Bolgár tisztviselők szerint a befogadóközpontok jelenleg csak 43 százalékos kihasználtságúak.
A kormány egyes politikai pártokat azzal vádolt meg, hogy "hamis információk terjesztésével gyűlöletet és bizonytalanságot keltenek" (archivált link).
A kormány azt is sugallta, hogy a dezinformáció mögött a Kreml állhat azzal, hogy hamis állításaival "káoszt és pusztítást vetít előre".
Oroszbarát weboldalak rendre felkapják a hamis híreket és írnak a migránsokkal kapcsolatos hamis állításokról.
A kisebb, Kreml-barát pártok politikusai még a repülőtérre is kimentek, hogy megmutassák az állítólagos "migránshordákat" szállító repülőgépeket, és fényképeket is posztoltak, hogy megpróbálják alátámasztani állításaikat.
Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.
