Magyar Péterről szóló álhírekkel vennének rá kriptovalutás befektetésekre adathalász oldalak

Szerzők: Barczikai Fanni - Német Szilvi

A tucatnyi átverés közül az egyik legbizarrabb, amelyben Magyar egy nem létező Partizán-interjúban mutatja be a kihagyhatatlan ajánlatot.

Az első februári kormánykritikus Facebook-posztja óta óriási sajtófigyelem irányul Magyar Péterre. Varga Judit volt igazságügyi miniszter ex-férjével, állami vállalatok egykori topmenedzserével, aki nemrég pártot alapított és az Európai Parlamenti választásokon is megméretteti magát, az elmúlt két hónapban a nyilvánosság minden szegmense kiemelten foglalkozott: a februári Partizános szereplése után a Telex, a 444, az ATV, a Klubrádió is több órás videóriportokat készített vele. Megszólalásaira a Fidesz politikusai is reagálnak, lejárató kampányára pedig a Megafon is hatalmas összegeket költ a mai napig.

Ezt a hatalmas médiaérdeklődést használja ki több, népszerű hírportálok kinézetét másoló adathalász weboldal, amelyek Magyar Péterről szóló szenzációvadász hírekbe csomagolva próbálják rávenni az olvasókat, hogy adják meg személyes adataikat.

Az álhírekkel soha vissza nem térő befektetési lehetőségeket próbálnak eladni, hihetőbbé tételük érdekében némelyik esetben mesterséges intelligenciával manipulált videót is használtak. Néhány egyszerű fogással azonban könnyen felismerhetjük ezeket a csalásokat. Ezeket mutatjuk meg a következőkben.

Hogyan terjednek?

Az álhírt terjesztő oldalak több hirdetőn keresztül is szembe jöhetnek velünk Facebookon: a Magyar Péteres híreket kevesebb mint 10 követővel rendelkező angol nyelvű kamuoldalak reklámozzák, például a Bright Future Inc., a Motivate Prosper, a Motivation Mantra Masters vagy a Renaissance Enterprises.

Összesen 8 darab gyanús Magyar Péter témájú hirdetést számoltunk össze a cikkhez végzett kutatómunka során, de könnyen lehet, hogy más hasonló oldalak is hirdetnek hasonló csaló tartalmakat. A beazonosított hirdető fiókok mindegyike üzleti központnak vagy tanácsadónak tünteti fel magát, többségüket a Facebook átláthatósági jelentése szerint Ukrajnából adminisztrálják. Néhány oldal esetében pedig a kapcsolattartók ukrán email címe is szerepel. A megadott profiloknál azonban felmerül a gyanu, hogy nem valódiak, két esetben fordított képkereséssel rábukkantunk, hogy a profilképeiket az orosz Vkontakte nevű közösségi oldalon más felhasználók használják.

Fizetett hirdetéseik a 30 és 60 közötti magyarországi felhasználókat célozták, és posztonként körülbelül 15-230 000 megtekintést értek el. A hirdetésekre elköltött összegek azonban nem látszanak a Meta adatbázisában.

Az álhírek hirdetéseiről készített képernyőmentések. Forrás: Facebook Ad Library

A hirdetésekben linkelt adathalász oldalaknak közös jellemzője, hogy egy aktív magyar hírportál dizájnját másolják le és valós Magyar Péterről szóló híreket szerkesztenek át annak érdekében, hogy rávegyék az olvasót a regisztrációra vagy a fizetésre. Bemutatunk közülük néhányat.

Álhírbe csomagolt csalás

I. Gulyás Marci befektet


Forrás: az Index kinézetét másoló adathalász oldal

Az egyik kamuoldal az Index.hu kinézetét utánozva népszerűsít egy kihagyhatatlan befektetési lehetőséget, amelyet maga Magyar Péter ajánl az olvasók figyelmébe. Az Immediate Pro cégen keresztüli gyors meggazdagodásról Magyar állítólag a Partizán YouTube-csatornáján beszélt.

A politikus valóban több interjút is adott már a Partizánnak. A cikkben azonban nem az egyik ilyen videóinterjú, hanem egy képzelt beszélgetés leirata szerepel, amiben Magyar heves vitát folytat pénzügyi kérdésekről Gulyás Márton műsorvezetővel. A kettőjük közötti szóváltás így néz ki a cikkben:

Magyar Péter: "Nem hiszel nekem? Adj nekem 96 ezer forintot,és 3-4 hónap alatt 100 milliót keresek! Minden rajtad múlik - hogy akarod-e vagy sem."

Márton Gulyás: "Minden néző látta, hogy megmutattad a honlapot, ahol pénzt keresel, a kamera rögzítette a linket! Miért tetted ezt élő adásban? Ez árthat az államnak".

Magyar Péter: "Ne csinálj belőlem szörnyeteget, én a legjobbat akarom tenni, és felnyitni az emberek szemét az igazságra. Miért zavarna bárkit is a plusz bevétel?"

Márton Gulyás: "Gondolj bele: ha mindenki elkezdene meggazdagodni, ki dolgozna a kórházakban, iskolákban, boltokban és gyárakban? Mit szólnál ehhez?".

Bár a fenti beszélgetés önmagában is elég abszurd, a cikk szerzője még arra is talál kifogást, miért nem látható ez a beszélgetés a Partizán hivatalos oldalán:

“Az incidensre reagálva a tévécsatorna vezetősége úgy döntött, hogy leveszi az interjút a műsorról, és nem volt hajlandó kommentálni a helyzetet és a műsorvezető Márton Gulyás viselkedését” - fogalmaz az oldal.

A minden valóságalapot nélkülöző cikk odáig megy, hogy Gulyás Márton (aki a cikkben végig az angolszász írásmód szerint, Márton Gulyásként szerepel) élőben próbálja ki a befektetést, amivel még az interjú alatt 18 035 forint nyereséget szerez.

Forrás: az Index kinézetét másoló adathalász oldal

A meggyőzés érdekében még számlakivonatot is mellékeltek a cikkhez, majd egy állítólagos újságírói tesztelésben kapunk pontos leírást arról, hogyan vehetünk részt a 96 000 forint alaptőkét igénylő pénzügyi manőverben. A cikk végül lelkes felhasználói kommentekkel zár.

A bemutatott cikket az Index kinézetét másoló oldalon a portál egyik újságírója, Bereznay István jegyzi. Bereznay viszont a Lakmusznak küldött válaszlevelében megerősítette, hogy nem ő írta a cikket.

"Az egyetlen valós dolog a kontextus, de a leközölt szöveg 100%-ig fikció".

- hangsúlyozta.

II. Megszakított adás

A másik adathalász weblap körülbelül 5 naponta frissíti a címlapját. Amikor először felkerestük, az oldal a Blikk.hu arculatát és Magyar Péter és Varga Judit házasságáról szóló cikkét másolta (“Mit gondolt 2020-ban egymásról Varga Judit és Magyar Péter? Mutatjuk”). A Blikk.hu oldaláról egy az egyben átemelt cikk végét azonban megtoldották egy regisztrációs felülettel, amin állítólag a Blikk hírlevelére lehetett feliratkozni. A regisztráció során pedig olyan érzékeny adatokat kér mint név, email cím és telefonszám.

A 24main.news képernyőképe 2024. 04. 18-án / Forrás

A cikk írásának idején viszont már egy másik Magyar Péterről szóló beszámoló jelent meg ugyanazon a webcímen. A “Nyomozás: hogyan vezetett be a magyar kormány egy rejtett programot a bankrendszerbe - Váratlan tanúk és egy új törvény!” című cikkhez az oldal ismeretlen üzemeltetői a Centrál Médiacsoport által üzemeltetett 24.hu híroldal arculati elemeit kölcsönözték. A közismert híroldalt másoló szürke-piros színvilág, a logó és a fejléc átvétele mellett az oldal készítő még arra is figyeltek, hogy az oldalsávban a másolt oldalhoz hűen jelenjenek meg rövid hírek. Szerzőnek pedig - a valóban a 24.hu-nál dolgozó újságíró - Kassai Zsigmond neve került feltüntetésre, aki a cikkhez kreált nyomozást is vezette.

A 24main.news képernyőképe 2024. 04. 23-án

A cikk narratívája, hogy Magyar Péter leleplezett egy gyors meggazdagodást ígérő egyszerű pénzügyi befektetést, ami Immediate Connect néven fut. Az olvasók azért nem hallhattak még a programról, mivel ez eddig csak a magas rangú politikai és banki tisztségviselők számára volt elérhető. A cikkben ennek megerősítésére egy elsőre valódinak látszó Magyar Péter poszt is szerepel.

A 24main.news oldalán található hamisított poszt

Az oldal ezután arról a bizarr fordulatról ír, hogy a leleplezést követően a magyar kormány a befektetési cég tevékenységét legitimáló rendeletet adott ki, az Immediate Connectbe befektetők pedig akár havonta 1500 eurót is kereshetnek. Ehhez a reklámszöveg alapján csak meg kell adnunk személyes adatainkat, e-mail címünket és telefonszámunkat, majd 200 euró befizetését követően várnunk, hogy egy privát menedzser felvegye velünk a kapcsolatot. A szöveg alatt három, programot tesztelő újságírótól is olvashatunk elégedett értékeléseket.

Valójában azonban semmilyen tesztelés nem történt, és a hír alapjául szolgáló Magyar Péter bejegyzés sem létezik. A cikkben csak egy hivatkozás nélküli, tehát ellenőrizhetetlen forrású manipulált fényképet töltöttek fel, (ilyen szöveggel nem találtunk egyetlen bejegyzést sem Magyar Facebook-oldalán) míg a poszt alá valódi emberek, valószínűsíthetően más posztok alá írt kommentjeit szerkesztették.

AI a fake news szolgálatában

Olvashattunk már hasonló, hírességekkel reklámozott kriptovaluta-kereskedelmi szoftverekről az OCCRP oldalán, de a Lakmuszon egy korábbi cikkünkben is részletesen elemztünk egy Elon Musk nevével visszaélő Bitcoin csalást. Az itt feltüntetett pénzügyi átverések szokásos eszköztárát az adathalász 24main.news a mesterséges intelligencia innovációjával is bővíti.

Maga a technológia egyre kevésbé idegen a hagyományos média világától, egy hazai televíziós csatorna, a Duna TV épp a napokban jelentette be, hogy Delta című műsorában mostantól egy AI segítségével megalkotott képi és nyelvi modell lesz a virtuális műsorvezető.

Az adathalász oldalon feltüntetett videóban azonban az AI technológiát messze nem etikus módon használták fel.

Az ál-hírportálon megjelent híradó részlet szereplői ugyan valós személyek, de a hírblokkban nem valós eseményeket közölnek. A videót két híradóból vágták össze, erőteljes módosításokkal: az M1 híradójából, Jakab Cintia műsorvezetésével és Magyar Péter ATV-n adott interjújából, ahol a politikus Bodacz Balázzsal beszélgetett. Erre sehol sem figyelmeztetik a videó nézőit.

Míg az eredeti ATV interjúban Magyar Péter a Völner-Schadl ügy kapcsán benyújtott bizonyítékokról beszél, a manipulált videóban az hangzik el, hogy

“eltitkoltak az emberek elől egy olyan programot, amivel minden magyar megkereshetne havi 1500 eurót” és “erre bizonyítékai is vannak”.

Bár elsőre ijesztőnek tűnhet, hogy mesterséges intelligencia segítségével próbálnak befolyásolni minket, a használt technológia nagyon kezdetleges. Az álhírnek látszólag nagyobb hitelt adó videó ugyanis a teljes képernyős mód vagy a hang bekapcsolásával a hamisítás legnyilvánvalóbb bizonyítékává válik. A szereplők szája természetellenesen mozog, a szövegüket egy valódi személyek hangját alapul vevő, azonban egyértelműen gépi hang mondja fel, ráadásul idegen akcentussal, a magyar nyelv egyedi hangjaival nehezen megbirkózva. A hamis interjú létrehozásához a szerkesztők valószínűleg a lip synch (szájszinkronizálás) technológiát használták, ami a mesterséges intelligencia segítségével arc- és ajakanimációt tud létrehozni szövegből vagy hangmintákból.

A következőkben összefoglaljuk azokat az intő jeleket, amik adathalászatra utalhatnak.

Mire érdemes figyelni ha átverésre gyanakszunk?

1. Ellenőrizd más forrásból is az ajánlatot

A személyes adataink megadása előtt érdemes a lehetőséget hirdető oldalon ívül más felületeken is utánanézni a jól hangzó ajánlatnak. A csalások sokszor visszatérőek, vagyis több országban, több nyelven is terjedhetnek egyszerre, így nagy eséllyel találunk olyan beszámolókat, amiket korábbi áldozatok vagy ellenőrző platformok osztottak meg.

Google-keresés eredménye az Immadiate Connect beírásával

Az általunk vizsgált álhírportálnál például egy egyszerű kereséssel kiderül, hogy nem egy új és egyedi magyar befektetési lehetőségről van szó, és az Immediate Connect platformját már korábban ellenőrizte a Broker Chooser, egy brókerek és egyéb pénzügyi szolgáltatók online összehasonlítását végző weboldal is. Ez utóbbi arra a megállapításra jutott, hogy a szolgáltatót nem szabályozza szigorú előírásokkal rendelkező pénzügyi hatóság, így nem minősül megbízható brókernek.

A pénzügyi átverések kiszűrésére ezen kívül ajánljuk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatbázisát is, ahol megtaláljuk az itthon engedély vagy regisztráció nélkül tevékenykedő, illetve a külföldi felügyeleti szervek szerint jogszabály sértést elkövető gyanús külföldi szereplőket is. Esetünkben ennek használatával kiderült, Franciaország és az Egyesült Királyság pénzpiacot felügyelő hatóságai már jelezték más országok hatóságainak, hogy az Immediate Connect nem rendelkezik engedéllyel ezekben az országokban pénzügyi és befektetési szolgáltatások értékesítéséhez..

A MNB Intézménykeresőjének eredménye az Immadiate Connect beírásával / Forrás

2. Hasonló, de nem megegyező URL

Mindig érdemes ellenőrizni a linket, főleg ha közvetetten, tehát hirdetésből vagy e-mail fiókba kapott értesítésből jutunk a gyanúsnak tűnő oldalra. A sikeres átverés érdekében ezek az oldalak általában hasonló webcímeket használnak, mint a hamisítani kívánt hírportálok, de ezek sosem egyeznek meg teljesen az eredeti domainekkel: a 24.hu-t másoló oldal például 24main.news néven fut.

Az áloldal:

helyette a valódi cím:

Az oldal valódisága úgy is tesztelhető, ha a nevét külön beírjuk a google keresőjébe, vagy visszatöröljük az URL-t a konkrét cikkről az általános oldalra (a vizsgált oldalnál: 24main.news). Ebben az esetben ugyanis hibaüzenetet kapunk.

3. Szövegbe ágyazott képek

A kamuoldalakon első rénézésre a fejléc és az oldalsáv is teljesen megegyezik egy valódi hírportál kinézetével. Ezek látszólag a portál különböző, korábbi cikkeihez, illetve az impresszumhoz vezetnek. Ha azonban rájuk kattintunk, rájövünk, hogy ezek nem élő linkek, hanem az oldalba képként beágyazott képernyőmentések.

További cáfolat lehet, ha rákeresünk a megjelenített címekre. Így például a friss hírek között feltüntetett “montenegrói földrengés”-ről kiderül, hogy hetekkel ezelőtt jelent meg a 24.hu felületén.

4. A csaláshoz vezető és hibás linkek mindenhol

A pénzügyi átverésre szakosodott oldalakon jellemző, hogy az élő linkek egy része vagy nem működik, vagy egy regisztrációs felületre vezet. Ezeken hiába tüntetik fel a Felhasználási feltételeket vagy az Adatvédelmi szabályokat, ezek a linkek általában üresek és körkörösen visszavezetnek a kiindulási felületre.

A 24main.news regisztrációs oldala

5. Lopott képek

Mindig érdemes a gyanús oldalakon található fotókat fordított képkereséssel ellenőrizni. Ez alapján itt is gyorsan rájövünk, hogy a felhasznált képek más oldalakról, teljesen más kontextusból származnak.

Magyar Péter például a képcímkékkel ellentétben nem a gyors gazdagodást ígérő program leleplezése, hanem a Schadl-Völner-ügy kapcsán járt a bíróságon; Orbán Viktor pedig a 24media.news állításával ellentétben nem a befektetési ajánlattal kapcsolatos kormányrendelet hirdette ki, hanem a parlament tavaszi nyitó ülésén vett részt.

Forrás: MTI, Koszticsák Szilárd

6. A kihagyhatatlan lehetőségeket általában jobb, ha kihagyjuk

Szinte kivétel nélkül gyanakodhatunk átverésre, ha a felajánlott lehetőség kizárólag egy konkrét, nagyon közeli dátumig használható ki. A hetente frissülő kamuoldal például mindig a következő pár napot jelölte meg regisztrációs időszaknak. Ennek közeledtével az arculat megváltozott és az új hír ismételten egy pár napos dátumot ajánl fel, figyelmeztetve, hogy

“a helyek száma korlátozott”.

Ugyanígy gyanút kelthet a piaci befektetésekre egyáltalán nem jellemző garantált siker, a kizárólagosság és a túlzó ígéretek. Mint például:

A platform tesztelésének első hónapjában minden résztvevő 1300 eurót keresett. Fontos megjegyezni, hogy a platformmal való munka minden szakaszában kaptunk egy személyes menedzsert, és a programmal való munka megkezdéséhez mindössze 200 euróra volt szükségünk, ami már a programmal való munka első pár napjában meg tudtunk keresni.

7. Hamisított értékelések és kommentek

A pénzügyi átverést népszerűsítő oldalak szinte mindig feltüntetnek pozitív értékeléseket. Ezek a visszajelzések sok esetben nem valós emberektől származnak, hanem stock fotós profiképpel rendelkező, nem létező emberektől. Itt azonban kifinomultabb technikát alkalmaztak az oldal készítői. Mind Magyar Péter posztja alatt, mind az újságíró tesztelői kommenteknél valódi emberek nevét és arcát használta fel jogtalanul az oldal. Egy esetben épp a 444 újságírója, Benics Márk nevével és arcképével éltek vissza:

Az adathalász oldal hamisított tesztelői kommentje / Forrás

Benics megerősítette a Lamusznak, hogy az oldalon feltüntetett komment nem tőle származik, és nem vett részt hasonló tesztelésben.

Lakmusz