Nyolc állatvédő szervezett tett közös feljelentést és hatósági bejelentést március végén, mert egy videófelvétel alapján bizonyítottnak látták, hogy élve perzseltek meg egy disznót Nyíregyházán, a március 4-i XXI. Nemzetközi Böllérverseny és V. Nyírségi Disznótoros Fesztiválon.
Az üggyel a Lakmuszon is foglalkoztunk. A videón szereplő emberek reakciói és a malac mozgásai, kiadott hangjai is arra utaltak, hogy az állat közvetlenül a perzselés előtt és még alatta is életben volt - írtuk áprilisi cikkünkben. Azt is nagy valószínűséggel tudtuk állítani, hogy a felvétel valóban a nyíregyházi böllérversenyen készült.
A kép illusztráció, a 2020-as böllérversenyen készült Fotó: Balázs Attila/MTI
A böllérverseny főszervezője ugyanakkor tagadta, hogy szabálytalanság történt volna. Álhírnek minősítette a rendezvényéről megjelent információkat, és arról írt, hogy a versenyen „a húsfeldolgozás teljes folyamata (beleértve a szúrást is) az állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történt”. Arra is hivatkozott, hogy a rendezvényen jelen volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának ellenőre, és semmilyen kifogással nem élt.
Az egyik érintett állatvédő szervezet, a Malacvédő Alapítvány aztán május 16-án közölte, hogy a Nyíregyházi Járási Hivatal állatvédelmi bírságot szabott ki az ügyben, és állatvédelmi, állatjóléti oktatás elvégzésére kötelezte a szabálysértőt.
Ennél több azonban nem derült ki a döntés részleteiről, így az sem volt ismert, hogy pontosan kire szabott ki bírságot a hivatal, mekkora összegben és milyen indoklással.
A Lakmusz ezért közérdekű adatigényléssel fordult a szabolcsi kormányhivatalhoz, ahonnan elküldték nekünk a Nyíregyházi Járási Hivatal főállatorvosa által jegyzett, anonimizált határozatot.
A továbbiakban e dokumentum alapján ismertetjük az ügy részleteit.
A határozatból kiderül, hogy a járási hivatal egyetlen személyt kötelezett 300 ezer forintos állatvédelmi bírság megfizetésére és arra, hogy november 1-ig vegyen részt saját költségén „a sertések leölése és a kapcsolódó műveletek végzése vonatkozásában állatvédelmi, állatjóléti oktatáson”.
Azt az embert, aki a perzselőberendezést kezelte.
Bár a határozat anonimizált, egyértelműen megállapítható belőle, hogy a megbírságolt személy nem azonos a böllérverseny szervezőjével. A hvg.hu - és a nyomában több másik lap - tehát tévesen értelmezte a Malacvédő Alapítvány május 16-i közleményét, amikor azt írta, hogy „a böllérfesztivál szervezői” kaptak bírságot.
A böllérverseny szervezőjét csak meghallgatta a járási hivatal március 28-án, egy másik személlyel együtt, aki „a rendezvényen valamennyi állat kábítását, valamint a szóban forgó sertés szúrását és ismételt kábítását” végezte. Ők adtak információt arról, hogy ki perzselte meg a videón látható disznót.
Április 21-én a perzselőt is meghallgatta a hivatal, aki beazonosította magát a felvételen.
A főállatorvos a videó alapján nem vonta kétségbe az állatvédő szervezetek állítását, tehát hogy a disznó életben volt a perzselés közben.
„Beüzemelésre kerül a perzselő eszköz, majd magát a műveletet egy, az állat hátulsó testfelénél álló személy kezdi meg úgy, hogy a sertés fejét filmező szögből láthatók az állaton bizonyos motorikus mozgások, az állat pislog, valamint levegő távozik a tüdejéből, légző mozgásokat végez, vagyis életben van” – olvasható a határozatban.
A perzselést végző személy úgy nyilatkozott, hogy sem a nézőközönség, sem a videófelvétel készítője nem jelezte neki, hogy az állat esetlegesen életben van. Ő maga nem ellenőrizte, hogy az állat eszméleténél van-e, azt mondta, tapasztalata alapján az az idő, amennyit vártak a perzselés megkezdésével, elegendő szokott lenni az eszmélet elvesztéséhez és a halál beálltához.
A járási hivatal megállapította „az ügyfél felelősségét abban a tekintetben, hogy bár évekre visszamenően végez állatvágások körüli tevékenységet, nem rendelkezik a vágóállatok állatjóléti szabályainak alapos ismeretével, figyelmen kívül hagyva, hogy az állatok levágásának és az ahhoz kapcsolódó műveleteknek állatjóléti szabályait nemzeti és közösségi jog is szabályozza”.
A határozat szerint a megbírságolt személy magatartása
nem volt szándékos, de az állatnak „indokolatlanul sérülést, illetve potenciálisan fájdalmat, szenvedést okozott”.
A járási hivatal úgy látta, hogy az állatkínzásnak az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerinti tényállása is megvalósult.
A határozatot az érintett közigazgatási perben támadhatja meg 30 napon belül.
Fontos, hogy az állatkínzás állatvédelmi törvényben található definíciója nem teljesen azonos az állatkínzás büntetőjogi tényállásával. Az ügyben az állatvédő szervezetek büntetőfeljelentést is tettek, a rendőrség lapunkat arról tájékoztatta, hogy a büntetőeljárás még folyamatban van a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon.
Ahogy azt cikkünk elején idéztük, a böllérfesztivál szervezője a videó nyilvánosságra kerülése után azt állította, hogy a rendezvényen minden „az állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történt”, és hogy a fesztiválon jelen volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának ellenőre. A határozat és a kiszabott állatvédelmi bírság ténye az első állítást egyértelműen cáfolja.
De mi a helyzet a nyilatkozat második részével: azzal az állítással, hogy a kormányhivatal ellenőre is ott volt a rendezvényen, és nem élt kifogással?
A határozat alapján tényleg volt a böllérfesztiválon hivatalos személy, bár a szövegben őt nem ellenőrnek, hanem “a járási hivatal szakemberének” nevezik.
A rendezvényen valamennyi disznó leszúrása – a fejen alkalmazott elektromos eszközzel történő kábítást követően – egy központi helyszínen történt. Ezt a folyamatot a határozat szerint a hivatal szakembere végigkövette.
A videófelvételen azonban nem ez a momentum látható, hanem az, hogy a már leszúrt disznót elviszik az egyik versenyző csapat munkaállomására, ismételten elkábítják (ezúttal egy másik módszerrel, úgynevezett taglózó pisztollyal), majd perzselni kezdik, annak ellenére, hogy még életjeleket mutat.
A hivatal szakembere még ekkor is a rendezvényen tartózkodott, de éppen másik munkaállomásoknál végzett „húsvizsgálatot”.
Mivel a helyszínen sem az érintett csapat, sem a közönség, sem a felvételt készítő személy nem jelzett neki problémát, „azonnali intézkedések elrendelésére nem került sor”.
Arra nem tér ki a határozat, hogy a központi helyszínen végzett szúrásnál miért nem vette észre a hivatal szakembere vagy „a kábítást végző személy”, hogy a disznó nem halt meg.
(Címlapkép forrása: Balázs Attila/MTI)
