Nem, Tucker Carlsont nem tiltották ki az EU-ból a Putyin-interjú miatt

Az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője cáfolta a felröppent híreket, pedig Orbán Balázs már készen állt, hogy megvédje Carlsont.

Tucker Carlson február elején Oroszországba látogatott, ahol készített egy interjút Vlagyimir Putyinnal. Az interjút még nem is publikálta Carlson, amikor a Mandineren már azzal a címmel jelent meg egy cikk, hogy „Az EU kitiltaná Tucker Carlson amerikai újságírót a Putyin-interjú miatt”. A Mandiner a Newsweek egyik cikkére hivatkozva azt írja, hogy egy EU-s „törvényhozó” Carlsont Trump és Putyin szócsövének nevezte, és arra szólította fel az EU-t, hogy vizsgálja meg Carlson beutazási tilalmának lehetőségét.

A hírre reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, aki az X-en azt írta:

„Meg se próbáljátok – nem hagyjuk, hogy megtörténjen!”

Ez a Mandineren már azzal a címmel jelent meg, hogy „Kőkemény üzenetet küldött a kormány Brüsszelnek Tucker Carlson kitiltásának ügyében.”

Csakhogy kitiltásról szó sincs: az Európai Külügyi Szolgálat szóvivője, Peter Stano több helyen is megerősítette (többek között a Mandiner által idézet Newsweeknek is), hogy jelenleg nincs szó arról, hogy Tucker Carlsont kitiltják az Európai Unióból.

Mit mond Guy Verhofstadt?

Carlson esetleges kitiltásáról azután röppentek fel a hírek, hogy Guy Verhofstadt belga EP-képviselő február 5-én arról posztolt az X-en: Tucker Carlson jó úton halad, hogy az orosz rezsim propagandistájának nevezzék. Majd felvetette, az EU elgondolkodhatna azon, hogy megtiltsa az amerikai televíziós személyiségnek az Unióba való beutazást.

A képviselő felvetése után azonban a platformon már egyenes arról kezdtek terjedni hírek, hogy az Európai Unió állítólag szankciókat és beutazási tilalmat kezdeményez Tucker Carlson ellen”. Ezt a bejegyzést osztotta meg Elon Musk is, kiegészítve a saját reakciójával: „ha ez igaz, akkor ez valóban nagyon nyugtalanító.”

Verhofstadt posztjáról a Mandiner már úgy számolt be, hogy a belga képviselő megvonná Carlsontól a vízumát is. Néhány nappal később pedig Georg Spöttle is erről a témáról beszélt a Ps TV egyik adásában.

De mit ír a Newsweek a Mandiner által is idézett cikkében? A lap megkereste Guy Verhofstadt képviselőt, aki elmondta, hogy szerinte Carlson oroszországi tevékenységének következménye lehet az EU-ban. Szerinte ugyanis „Putyin háborús bűnös, és az EU szankciókkal sújt mindenkit, aki segíti őt ebben a törekvésében, logikusnak tűnik tehát, hogy az Európai Külügyi Szolgálat is megvizsgálja az ügyét.”

A cikkből egyértelműen kiderül, hogy Verhofstadt az a „törvényhozó”, aki Trump és Putyin szócsövének tartja Carlsont, és aki felszólította az EU-t, hogy gondolkodjon el Carlson az EU-ból való kitiltásáról.

Forrás: Newsweek

A Mandiner viszont úgy ír erről a „törvényhozó”-ról, mintha az nem Verhofstadt, hanem egy másik személy lenne. Így úgy tűnik, mintha két politikus is pontosan ugyanazt vetette volna fel.

Forrás: Mandiner

Mit mond a szóvivő?

A Newsweek Verhofstadton kívül több más volt és jelenlegi EP-képviselőt megkeresett, akik többnyire egyetértettek a belga politikussal, ám mindannyian csupán véleményt formáltak. Ráadásul egy neve elhallgatását kérő EU-s diplomáciai tisztviselő is megszólal a cikkben, aki elmondta, hogy bármilyen jövőbeli beutazási korlátozáshoz bizonyítékra lenne szükség, hogy Carlson kapcsolatba hozható Moszkva agressziójával, ami szerinte nehezen bizonyítható.

A cikk végén azt is feltüntették, hogy a megjelenés után többször is frissítették az írást, többek között az anonimitást kérő EU-s diplomatának, majd később az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének kommentjeivel. Peter Stano szóvivő a Newsweeknek azt mondta:

„Jelenleg az illetékes uniós szervek nem folytatnak vitát a szóban forgó konkrét személyről.”

A szóvivő később ezt megerősítette a Euronewsnak, és a Politiconak is, azzal kiegészítve, hogy

az EU szankcionálhatja azokat a „propagandistákat”, akik folyamatosan manipulálják az információkat annak érdekében, hogy „aláássák Ukrajna szuverenitását és területi egységét, és elősegítség Putyin illegális és brutális agresszióját.”

Minderről azonban a Mandiner már nem számolt be.

Hogy működik a kitiltás?

Az EU az orosz-ukrán háború kezdete óta összesen 12 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben (korábban, a háború kezdete után félévvel ebben a cikkünkben írtunk az akkor hatályos csomagokról). A Külügyi Szolgálat szóvivője a Euronewsnak elmondta, hogy

a szankciókat, például az újságírókkal és a médiaszervezetekkel szembenieket, a kormányok javasolhatják, amelyeket aztán "bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk", mielőtt mind a 27 tagállam egyhangú támogatásával határozatot fogadnának el róla.

Az Európai Külügyi Szolgálat, az EU diplomáciai szerve az, amely kulcsszerepet játszik a szankciók előkészítésében, fenntartásában és felülvizsgálatában, valamint a szankciókkal kapcsolatos kommunikációs és tájékoztatási tevékenységekben, szorosan együttműködve a tagállamokkal, az érintett uniós küldöttségekkel és az Európai Bizottsággal.

A szankciókkal kapcsolatos jogalkotási folyamatokat a Tanács végzi, melyben a Külügyi Szolgálatnak különleges szerepe van: dolgozik például a Szolgálat főképviselőjének nevében a határozati javaslatokon, az Európai Bizottsággal közösen pedig a rendeletekre vonatkozó javaslatokat készíti elő, amelyeket majd a Tanács vizsgál felül és fogad el.

Az Európai Bizottság a főképviselővel közösen rendeletjavaslatokat terjeszt elő. A rendeletek elfogadását követően a Bizottság azon dolgozik, hogy megkönnyítse azok végrehajtását az uniós tagállamokban.

A szélesebb körű EU-s döntéshozatali folyamatokról ebből a cikkünkből lehet megtudni a legtöbbet.

Címlapi kép forrása: tuckercarlson.com

Fülöp Zsófia
A Szegedi Tudományegyetemen filozófiát, az ELTE-n kommunikációt és esztétikát tanult. Újságírással egyetemi tanulmányai alatt kezdett foglalkozni, majd 2013 és 2022 között a Magyar Narancs újságírójaként dolgozott, ahol főként egészségügyről, szociális ügyekről és marginalizált csoportokról írt. 2018 októbere és 2019 májusa között Brüsszelben volt gyakornok, az Európai Parlament webkommunikációs osztályán cikkeket írt és közösségi médiával foglalkozott, majd visszatért az újságíráshoz. 2022 őszétől az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Institute ösztöndíjasaként a magyarországi romák médiareprezentációját és a kisebbségi média lehetőségeit kutatta. A Lakmusz csapatához 2023 májusában csatlakozott.