Oroszpárti tüntetést tartottak a budapesti Szabadság téren szombaton. A rendezvényre mindössze néhány száz ember látogatott el, tudósított róla azonban több médium is: többek között a 444, a Telex, a HVG és az RTL Híradó is. Rajtuk keresztül a tüntetésen elhangzott üzenetek így jóval több emberhez juthattak el.
Pedig jó részük az orosz dezinformáció terméke. Független tényellenőrzők már bebizonyították róluk, hogy nem sok közük van a valósághoz.
Ezeket, a videós tudósításokban megszólaló tüntetők által többször, különböző formában ismételt állításokat vesszük sorra.
2014-ben karhatalommal levert kijevi tömegtüntetések hatására lemondott posztjáról és elmenekült az országból Viktor Janukovics, Ukrajna oroszbarát elnöke. A válsághelyzetben Oroszország megszállta és területéhez csatolta a jelentős orosz lakossággal rendelkező Krím-félszigetet, Ukrajna keleti részén pedig fegyveres konfliktus tört ki az ukrán hadsereg és Oroszországból támogatott szakadárok között.
A Donbassz, a donecki és a luhanszki területeket magában foglaló történelmi, kulturális és gazdasági régió szintén jelentős számú orosz kisebbség otthona. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján a kelet-ukrajnai Doneck régió területén a lakosság 56,9 százaléka volt ukrán és 38,2 százaléka orosz, míg a Luhanszki régió területén ez az arány 58 és 39 százalék volt.
A bemutatott, a térségben évek óta különböző intenzitással zajló háborúnak rengeteg halálos áldozata van, köztük civilek is. Egyes számítások szerint 2014 óta már több mint 14 ezer halálos áldozata van összesen az összecsapásoknak (más források szerint valamivel kevesebb), közülük közel 4500-an az ukrán haderőkben szolgáltak, és több mint háromezer civil vesztette életét. Az ENSZ számításai szerint több mint 39 ezren sérültek meg a konfliktusban, 7-9 ezren közülük civilek voltak.
Arra azonban semmilyen bizonyíték nincs, hogy a térségben bárki, bármikor nemzetiségi alapon rendelt volna el támadást a lakosság bármely csoportja ellen.
Ahogy arra az EU vs. Disinfo tényellenőrző oldala rámutatott: még a különféle nemzetközi megfigyelő szervek (például az EBESZ vagy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala) jelentéseikben sem ejtenek szót egyszer sem népirtásról.
Az ügyben, ami Putyin elnök egyik hivatkozási alapja lett Ukrajna megtámadására, és azóta a komplett orosz propagandagépezet hangoztatja, ez a cikkünk segít eligazodni.
A fotón szereplő férfit Artem Bonovnak hívják, a neonáci jelképekkel alaposan televarrt férfiről pedig már Bayer Zsolt kormánypárti publicista is terjesztette egy Facebook-bejegyzés alapján, hogy Kijev helyettes rendőrkapitányává nevezték ki.
Valójában nincs arra bizonyíték, hogy Artem Bonov valaha vezető beosztást töltött volna be a kijevi rendőrségen vagy Ukrajna belügyminisztériumában.
Ezt az Ellinika Hoaxes, egy görög nyelvű tényellenőrző portál derítette ki. Előásták az álhír első nyomát is az internetről. Artem Bonov rendőrségi vezetői kinevezésével először viccelődni kezdtek. A VKontakte nevű orosz közösségi oldalon egy 2014-ben létrehozott, azóta törölt profil mutatta be Bonovot rendőrfőkapitány-helyettesként. A szatirikus tartalom apropója, hogy Artem Bonov akkoriban egy szélsőjobboldali milícia, az Azov Zászlóalj “önkéntese” volt. Annak a félkatonai szervezetnek, amelynek a korábbi vezetőjét épp 2014-ben tették meg a kijevi körzet (oblast) rendőr-főkapitányává - írja a tényellenőrző portál. Vadim Trojan kinevezése ügyében egyébként komoly kritika érte az ukrán kormányt, amiért nyíltan szélsőjobboldali kötődésű embereket juttat közhatalomhoz.
Artem Bonov azonban nem volt köztük, ezt akkoriban egy a minisztérium épületében készült, szélsőjobboldaliak karlendítését ábrázoló felvétel miatt szögezte le a sajtó kérdésére az ukrán belügyminisztérium. Az ukrán rendőrség honlapján elérhető információk szerint jelenleg sincs, és a BBC újságírójának gyors ellenőrzése alapján az elmúlt 8 évben sem volt magas rangú rendőrségi pozícióban a tüntető mobiltelefonjának képernyőjén látható férfi. Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter pedig 2021 novemberében Vadim Trojant is eltávolította időközben megszerzett országos rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciójából.
Ebben az írásunkban több más, a közösségi médiában és Bayer blogján megforduló álhírrel is foglalkoztunk.
Magyarországon főként orosz állami tisztségviselők kritikátlanul átvett közleményein keresztül terjed az álhír, hogy az Egyesült Államok titkos ukrajnai laboratóriumokban fejleszt etnikai csoportra célozható biofegyvereket.
Valójában semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a hír igaz lenne.
Ezeket a kutatásokat azonban ukrán kutatók a nemzetközi tudományos normákat követve, szigorú biztonsági protokollok szerint végzik. Az Egyesült Államok és Ukrajna is cáfolta már, hogy léteznének olyan amerikai fenntartású vegyi üzemek az ország területén, ahol vegyi fegyverek kifejlesztésén dolgoznak.
Ebben a cikkünkben a kanadai CBC közszolgálati csatorna nyomozása alapján bemutattuk, hogyan lett egy amerikai konteóhívő fejéből kipattant összeesküvés-elmélet az orosz állami háborús propaganda egyik központi üzenete.
Magyarországon nemcsak a különböző oroszbarát oldalakon és a közösségi médiában, hanem a hagyományos sajtóban is teret kap az orosz propaganda, miszerint a bucsai mészárlás nem történt meg, színjáték volt.
Az orosz ügyekről bizonyítottan cenzúrázott módon beszámoló állami hírügynökség, az MTI hírei között április 3-án megjelenhetett, hogy az orosz védelmi minisztérium “visszautasította az ukrán kormány vádját, hogy orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. Április 4-én pedig, a Vizsgálatot indított a bucsai civilek meggyilkolása ügyében az orosz Nyomozó Bizottság című MTI-hírben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait tolmácsolták, aki “megrendezett támadásnak” minősítette a Bucsán törénteket. Ezek a hírek aztán bejárták a kormánypárti sajtót (megjelentek a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban és a vidéki lapok hasábjain), és a közmédia hírportálján, a Híradó.hu-n is.
És ezt a narratívát terjeszti a HVG felvételén szereplő férfi is.
Ezek a kijelentések azonban félrevezető módon relativizálni próbálják a civil lakossággal szemben Bucsában elkövetett kegyetlenségeket.
További részletek ebben a cikkünkben olvashatók.
A tüntetésről a Lakmuszon is beszámoltunk, kifejezetten arra figyelve, milyen hírforrásokból tájékozódnak az arra ellátogató tüntetők, hogyan jutnak el hozzájuk a fent bemutatott információk.
Mint kiderült, a mainstream médiának a legtöbben egyáltalán nem hisznek, helyette például Putyin beszédeiből, oroszpárti Facebook-oldalakról, saját ismerőseiktől, vagy a Mi Hazánk és a Munkáspárt honlapjáról tájékozódnak.
Az általunk megkérdezettek egy részének ugyanakkor láthatóan nehézséget okozott a hírforrások megnevezése, volt aki azt mondta, hogy az internetet nézi, de az is előfordult, hogy az ismerősi ajánlások miatt nem tudott híroldalakat mondani, vagy állította, hogy “élőben és személyesen” tájékozódik.
“Nem keresem a híreket, mindent kapok a barátaimtól, küldik Whatsapp-on”
-válaszolta egyikük. A Momentum Mozgalom aktivistái tényellenőrzött állítások kinyomtatott képes összefoglalóit ragasztották a tüntetés helyszínénél a tér burkolatára, így próbálva árnyalni az ezekből a hírfogyasztási szokásokból következő valóságképet.
