Szerzők: Ember Zoltán - Zöldi Blanka
A Momentum ősszel országos plakátkampányt és honlapot indított, saját megfogalmazása szerint azért, hogy “minél több helyre eljusson az igazság” - elsősorban a magyar gazdasággal és a kormány gazdaságpolitikai lépéseivel kapcsolatban.
A plakátok megjelenésükben a Fidesz 2016-os kampányára hajaznak. Mindegyik plakát tetején a “Tudta?” kérdés szerepel, majd a következő szövegvariációk:
Az elmúlt hetekben az üzeneteket nemcsak plakátokon, hanem az interneten is elkezdték hirdetni: YouTube-os reklámokban, Google-hirdetésekben pörgetik külön-külön az állításokat (a Momentum Google-ös reklámköltéseit ezen az oldalon lehet követni).
A Momentum legfrissebb Google-ös hirdetései
A Momentum kérésünkre részletes választ küldött arról, hogy milyen tényekre és forrásokra alapozták a kampány kijelentéseit. Az alábbiakban ezekkel együtt vizsgáljuk a plakátokon álló mondatokat. Azt találtuk, hogy:
Emellett a plakátok alján rendere feltűnik egy “Kösz, Orbán!” embléma, és a kampány egyéb üzeneteiben is egyértelművé teszi a párt, hogy a magyar gazdaság problémáiért a kormányt, a Fideszt, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt teszi felelőssé. Ez leginkább politikai véleménynyilvánításnak minősül, ezért ennek az ellenőrzésével nem foglalkozunk.
Szeptemberben "A Fidesz hibája, hogy minden drága" szórólapokat osztott a Momentum
Általánosságban viszont elmondható, hogy komplex gazdasági folyamatok a legritkább esetekben vezethetők vissza pusztán egyetlen okra. Az infláció kapcsán erről korábban részletesen írtunk: a Fidesz által közkedvelt “háborús infláció” kifejezés például azért nem állja meg a helyét, mert az inflációért nemcsak a háború, hanem a választások előtti költekezés, az energiafüggőség, a munkaerőhiány és egy sor más faktor is felelőssé tehető - de egyik sem kizárólagosan.
És most nézzük a plakátkampány egyes kijelentéseit!
“Orbán Viktor 5 millióra emelte a saját fizetését”
Ez az állítás igaz: Orbán Viktor miniszterelnöki fizetése idén júliusban emelkedett bruttó 3 millió 555 ezer forintról 4 millió 178 ezer forintra – derült ki a 24.hu adatkéréséből. Ehhez jön még az országgyűlési képviselői fizetés, ami idén bruttó 1 547 428 forint. Vagyis a miniszterelnök összfizetése jelenleg havi bruttó 5,7 millió forint. (Ez több mint tízszerese a magyar bruttó átlagkeresetnek, a KSH legfrissebb adatai szerint.)
“Az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb az infláció”
A Eurostat adatai teljes mértékben alátámasztják a Momentum állítását. Már közel egy éve (2022 novembere óta) minden hónapban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban - és jelenleg is Magyarország vezeti a listát. 2022 novemberében Magyarországon 23,1 százalékos volt az infláció, ekkor még Lettországban, Litvániában és Észtországban is 20 százalék fölötti értéket jelentettek (az EU-s átlag 11,1 százalék volt ekkor).
Idén szeptemberre az EU összes tagállamában 10 százalék alá csökkent az infláció - kivéve Magyarországot, ahol 12,2 százalékos volt a drágulás üteme az előző év azonos időszakához képest, és Orbán Viktor szerint év végére lesz “biztosan 10 százalék alatt”. Mint az alábbi ábrán is látható, a szeptemberi magyar adat több mint kétszerese az EU-s átlagnak (4,9 százalék), és rosszabb a többi V4-es országénál is (Szlovákia: 9%, Csehország: 8,3%, Lengyelország: 7,7%.
“Nyugat-Európában olcsóbb a bevásárlás, mint Magyarországon”
Egy újabb kijelentés, amely a magyar árszínvonallal foglalkozik, és láthatóan kiemelt helyet foglal el a Momentum plakátkampányában. Erre utal, hogy a kampány indulását bejelentő sajtótájékoztatót egy ilyen plakát előtt állva tartotta meg Kele János, a Momentum országos elnökségének tagja.
Azonban a plakáton szereplő kijelentés igazságtartalmát nem lehet pontosan vizsgálni, mert a mondat több eleme nem egyértelmű.
Ezekben a kérdésekben a Momentum további kommunikációja sem segíti a tisztánlátást. A honlapjukon például úgy tűnik, hogy egyes termékek abszolút árát hasonlítják össze bizonyos országokban (függetlenül attól, hogy mennyi az átlagfizetés):
“Bármennyire hihetetlenül hangzik is, sok alapvető termék, például élelmiszer vagy tisztálkodási szer már olcsóbb Ausztriában, Németországban vagy Spanyolországban, mint Magyarországon. Úgy, hogy az ottani fizetések két-háromszorosai a magyar átlagnak!”
Míg a sajtótájékoztatón Kele János már az eltérő béreket is figyelembe vette:
“Ma Magyarországon a bérszínvonalhoz képest sokkal drágább bevásárolni, mint egy nyugat-európai országban. (...) A magyar választók a fizetésükből, a jövedelmükből, a bérükből kevesebbet tudnak vásárolni, mint Nyugat-Európában.”
Megkérdeztük a Momentumtól, hogy pontosan milyen adatokra alapozták a plakáton szereplő kijelentést. A párt azt válaszolta, hogy
“a sajtóban megjelent cikkekből és a Momentum tagságának, szimpatizánsainak tapasztalataiból indultunk ki a plakát üzeneteinek megalkotásakor.”
Ahogy írták: “A külföldön élő tagjaink általános tapasztalata, hogy többek közt a vaj is olcsóbb annál, mint amikor Magyarországra látogatnak”. Ennek az állításnak az alátámasztására el is küldtek egy képet, amely egy osztrák boltban készült szeptember közepén:
Kép forrása: Momentum
A Momentum a “sajtóban megjelent cikkek” közül szeretlekmagyarorszag.hu egyik írását linkelte a válaszában, amely a párt szerint “jól összefoglalja, miért olcsóbb Nyugat-Európában bevásárolni, mint Magyarországon”.
Az idézett cikkben két országban (Skóciában és Spanyolországban), tíz termék árát hasonlították össze, olvasóik 2023 februárjában készült fotói alapján. Az így összehasonlított árak szinte minden esetben (a cukor és a virsli kivételével) Magyarországon voltak a legmagasabbak. Azonban cikk azt is megjegyzi, hogy
“A körkép természetesen nem reprezentatív, de tanulságos.”
A fentiekből az látszik, hogy a Momentum kijelentése bizonyos esetekben, egyes konkrét termékek és országok összehasonlítása esetén igaz. Az egyes esetekből kreált politikai szlogen viszont már a fogyasztói árak általános összehasonlítására utal - ez viszont nincs alátámasztva adatokkal.
De mi kellene a fogyasztói árak pontos összehasonlításához?
Büttl Ferenc közgazdász szerint a fogyasztói árak korrekt összehasonlítása többlépcsős folyamat, amelyet bonyolult számításokkal végeznek. Ahhoz, hogy legalább valamennyire korrekt legyen gazdaságilag a vizsgálat, először is egy fogyasztói kosarat célszerű összeállítani, amelyben ugyanazon termékek árait hasonlítjuk össze. A kosárba saját gyűjtés vagy hivatalos statisztikán alapulva is kerülhetnek megfelelően súlyozott, kiválogatott termékek.
Meg kell mondanunk azt is, hogy milyen időpontra vonatkozóan hasonlítjuk össze a fogyasztói árakat, és hogy mely nyugati országok szerepelnek az összehasonlításban. “Továbbá korrigálni kell az áradatokat a jövedelmi adatokkal. A végeredményt pedig célszerű százalékban kifejezni, mert valójában az számít, hogy az átlagjövedelem hány százalékát ‘viszi el’ az adott kosár megvásárlása itthon és a nyugati országokban” - mondta Büttl Ferenc.
Körülbelül ilyen módszertannal dolgozott a Telex 2022 decemberében, amikor egy olasz és egy magyar Lidl árait hasonlították össze. Az általuk vizsgált élelmiszerek több mint fele volt olcsóbb Olaszországban, mint Magyarországon (abszolút értékben). Az országok átlagfizetéseit is számbavéve arra jutottak, hogy élelmiszerben mérve az olasz fizetések több mint kétszer annyit érnek, mint a magyarok.
Adóemelés, megszorítások
A Momentum emellett két, egymással szorosan összefüggő állítást is reklámoz:
A Momentum kérésünkre elküldte, hogy pontosan mely adóemelésekre és megszorításokra utaltak a plakátokon: adóemelések listáját itt, a megszorítások listáját itt lehet megnézni.
A párt az összállított listák forrásaként megjelölt különböző sajtóanyagokat és jogszabályokat is, valamint a megszorításokról azt írta: “Korábban a Vastagbőr blog szedett össze számos megszorítást.”
Azt nem tudni, hogy a Vastagbőr listáját ki állította össze. A blog 2014 óta jelenik meg az Átlátszón vendégblogként, az írásokat “Eric” álnéven közlik. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője azt írta a Lakmusznak, a vendégblogokat nem az Átlátszó szerkesztősége készíti, szerkesztői kontrollt sem gyakorolnak az írások felett, azok a blogok készítőinek a szellemi termékei. Hozzátette, hogy az írásokat azért publikálják álnéven, mert “a blog készítői nem főállású újságírók, más szakterületeken dolgoznak, szabadidejükben, hobbiból csinálják a blogot, és nem szeretnék, ha a munkahelyükön ez kiderülne”.
Mielőtt belemennénk a Momentum által küldött listák részleteibe, érdemes tisztázni, mit jelent az, hogy “megszorítás”. Általánosságban elmondható, hogy a megszorítás lényege, hogy az állam bevételeinek szintjét egyensúlyba próbálja hozni a kiadások (és kamatköltségek) szintjével.
Leegyszerűsítve: valahonnan többet vesznek el és/vagy valamire kevesebbet költenek, mint korábban.
A politikai kommunikáció szintjén azonban egyáltalán nem egységes, milyen intézkedéseket hívnak megszorításnak. Az Index például már több mint 10 évvel ezelőtt bemutatta, hogyan változott a Fidesz fogalomhasználata e téren: 2010 előtt (ellenzéki pozícióból) “kis túlzással minden kormányzati lépést – a konkrét pénzosztást leszámítva – megszorításként értékelt a Fidesz, tehát nem csak azokat, amelyek közvetlenül a társadalmi juttatások csökkenésében csapódtak le” - írta akkor az Index. Kormányra kerülve azonban csak “a szociális támogatások, a bér és nyugdíj csökkentése” volt megszorítás a gazdasági minisztérium szerint.
A Fidesz a 2022-es választások előtt is azzal riogatott, hogy ha az ellenzék kerül kormányra, megszorítások jönnek, mert “megszorítani a baloldali kormányok szoktak”. Végül azonban a fideszes győzelemmel záruló választások után is bevezettek egy sor kiigazító intézkedést, különadóktól kezdve az állami kiadáscsökkentésig - csakhogy ezeket a kormányzati kommunikációban nem hívják megszorításnak. A kormányzati narratíva szerint ugyanis ezek az intézkedés nem az embereket, hanem egyes cégeket, illetve az állam működését érintik. Ezzel az érveléssel azonban több probléma is van:
Milyen intézkedések kerültek a Momentum listájára?
A kormányzati kommunikációval ellentétben a Momentum a bevezetett intézkedések széles körét tekinti megszorításnak. Bár a plakátokon 20 adóemelést és 50 megszorítást tüntettek fel, a megküldött válaszukból kiderül, hogy ezeket nem külön-külön értelmezték, hanem az 50 megszorításba beleszámították az adóemeléseket is.
Ahogy írták:
“A felsorolt 20 adóemelésen túl még 37 egyéb megszorítást gyűjtöttünk össze, így akár 57 megszorítással is számolhatunk, ugyanis az adóemelés is messzemenőkig megszorítás”.
(Bár a nagyságrendeken ez kevéssé változtat, valójában a 20 adóemelésen túl a Momentum listája 35 egyéb megszorítást tartalmaz, mivel a jövedéki adó és a szabad felhasználású diákhitel kamatának emelése mindkét listában szerepel.)
A Momentum egyik hirdetése a YouTube-on
De nézzük meg közelebbről az egyes tételeket!
Az adóemelésekről szóló 20-as lista lefedi a 2022. júniusában, kormányrendeletben részletezett 15 különadót, illetve hozzátesz még 5 intézkedést. Utóbbiak a következők:
A legtöbb elem valóban adóemelésnek tekinthető, azonban az utolsó két intézkedés megítélése nem egyértelmű.
A 20 adóemelés mellett további 35 egyéb megszorítás szerepel a Momentum listájában:
Emellett a Momentum listáján szerepel 3 olyan elem is, amelyek esetében nem világos, mi alapján kerültek a bevezetett megszorítások közé. Ide sorolták a
Bár kétségtelenül indokolható, hogy ezek milyen alapon tekinthetők megszorításnak (állami költségek csökkentése, illetve beszedett állami díjak növelése), azonban a kastélyokra vonatkozó szabályok módosítását még nem szavazták meg, és az autóbuszokra vonatkozó változások is csak jövőre lépnek életbe.
