Február elején robbant a hír, hogy Novák Katalin köztársasági elnök tavaly áprilisban kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének. A kegyelmi ügy nyilvánosságra kerülése után alig több mint egy héttel, február 10-én Novák Katalin lemondott, a kérvényt ellenjegyző egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit pedig bejelentette, visszavonul a politizálástól.
A kormány közösségi médiás szócsöveként működő Megafon azóta nagy erőkkel igyekszik a Fidesz szájíze szerint tálalni a kényes témát - vagy épp elterelni róla a figyelmet. Bohár Dániel és Trombitás Kristóf már az elnöki lemondás napján megjelentek egy-egy videóval arról, hogy valójában a baloldal jelenti a legnagyobb veszélyt a gyermekekre, hiszen nem szavazták meg a „pedofilellenes gyermekvédelmi törvényt”, és egyébként sem tettek semmit a gyermekvédelemért és a gyermekekért. Ezt az üzenetet azóta a Megafon más beszélő fejei is átvették, Szarvas Szilveszter és Deák Dániel videói ugyanerről szólnak, ráadásul mindannyian ugyanazokat az idézeteket használják különböző ellenzéki politikusoktól.
Novák lemondása és cikkünk megjelenése között összesen 5 olyan megafonos videót találtunk, amely többek között arról szól, hogy a baloldal
Az öt videó Facebookon történő hirdetésére a Megafon cikkünk megjelenéséig 4,5-5 millió forintot költött el, de Trombitás Kristóf - aki egymaga 1,7-1,8 milliót költött - néhány hirdetése még mindig aktív, így ez az összeg még növekedhet.
Forrás: Facebook Ad Library
Csakhogy ezek a videók hamisan sugallják, hogy az ellenzék azzal, hogy nem szavazta meg a gyermekvédelminek nevezett törvényt, a pedofília elleni szigorúbb fellépést is elutasítja.
Az igaz ugyan, hogy az ellenzéki pártok (a Jobbik kivételével) nemet mondtak a gyermekvédelminek nevezett törvényre, de arról nem számolnak be a megafonosok, hogy a törvény eredeti, többnyire valóban a pedofíliáról szóló verzióját még támogatták a baloldali pártok, sőt, korábban több párt maga is nyújtott be hasonló javaslatokat. Az ellenzéknek azzal volt problémája, hogy a törvény parlamenti vitája után
a Fidesz olyan módosítókat nyújtott be a törvényhez, amelyek összemossák a pedofíliát a homoszexualitással, és súlyosan korlátozzák az LMBTQ-jogokat. Ezért nem szavazták meg végső formájában a törvényt.
Ahogy a népszavazást sem a baloldal érvénytelenítette, és az Európai Bizottság sem csupán emiatt a törvény miatt tartja vissza a Magyarországnak járó uniós támogatások egy részét. Nézzük részletesebben, hogyan jutottunk erre a következtetésre.
Kocsis Máté 2021. május 18-án osztotta meg a Facebookon, hogy „a jövő héten benyújtjuk a pedofilellenes törvénycsomagot az Országgyűlés elé”, majd bejelentette, hogy ennek első pontja egy kereshető pedofil-nyilvántartás lesz azokról, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt. A törvényjavaslatot május 25-én nyújtotta be Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella, előbbi – szintén a Facebookon – arról beszélt, hogy a nyilvántartás mellett fontos eleme a javaslatnak
A törvényjavaslatról 2021. június 1-jén tartottak parlamenti vitát, ahol számos ellenzéki politikus is felszólalt a javaslat kapcsán. Az alábbiakban a baloldali és a fideszes kommunikációban baloldalinak nevezett politikusok felszólalásaiból idézünk (mivel a megafonos videókban csak a baloldalt emlegetik, a jobbikos felszólalásokkal most nem foglalkozunk).
Mesterházy Attila (MSZP) azt kérte, hogy pörgessék fel a törvényhozást, és minél előbb szülessen meg a törvény, majd kijelentette, hogy ő személyesen, és az MSZP frakciója is támogatni fogják a javaslatot:
„Tehát nagyon fontos a komplex megoldás, hogy összegezzem, mi a magunk részéről támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot, de ne halogassák az újabb és újabb lépéseket, mert sok gyermek szenvedi meg ennek a késlekedésnek az árát.”
Vadai Ágnes (DK) szintén egyetértett a Büntető Törvénykönyv szigorításával, és a foglalkozástól való eltiltással, sőt, további lépéseket javasolt:
„Szintén szeretném világossá tenni, hogy a teljes és átfogó gyermekvédelem és a pedofília elleni küzdelem itt nem állhat meg. A büntető törvénykönyv módosítása egy fontos, de nem elégséges rész.”
Demeter Márta (LMP) is a támogatásáról biztosította a kormányt:
„Mint ahogy szeretném azt is most előre elmondani, hogy minden ilyen irányú szigorítást támogatni kell, és mi támogatjuk ezeket a szigorításokat, mert az LMP képviselőcsoportja támogatja ezt a törvényjavaslatot.”
Ugyanígy kifejezte a törvényjavaslattal való egyetértését több más ellenzéki politikus, például Szél Bernadett (független), Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) vagy Tordai Bence (Párbeszéd) képviselők is.
A HírTV pedig még 2021 májusában, a javaslat benyújtása után próbált több ellenzéki politikusnál érdeklődni, hogy mit gondolnak róla. Nekik Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője azt mondta: „Elemeznünk kell a részleteket, de a javaslat alapvető irányával egyetértünk.”
Mindezekből egyértelműen látszik, hogy a baloldali politikusok a gyermekvédelminek nevezett törvény május 25-én benyújtott javaslatát támogatták, és ha olyan formában marad, valószínűleg meg is szavazták volna.
Azt ráadásul több ellenzéki politikus megjegyezte a felszólalása során, hogy pártjuk már korábban benyújtott a pedofil bűncselekményekkel és azok büntetésével kapcsolatos javaslatokat, amelyeket aztán a kormány lesöpört.
A Demokratikus Koalíció 2016-ban (a Kiss László-ügy miatt) határozati javaslatban kérte, hogy jöjjön létre egy nyilvános adatbázist a szexuális bűncselekmények miatt elítéltekről, így a szülők abból tudnák ellenőrizni, hogy azok az emberek, akik a gyermekükkel kapcsolatba kerülnek, korábban követtek-e el valamilyen szexuális bűncselekményt.
Ugyanekkor, ugyanennek az ügynek a kapcsán az LMP is törvényt módosított volna, amellyel megtiltották volna a szexuális bűncselekmények miatt elítélteknek, hogy gyerekekkel foglalkozzanak, például azt, hogy orvosnak, sportedzőnek, pedagógusnak vagy gyermekgondozónak tanuljanak.
Az MSZP pedig 2020 nyarán, a Kaleta-ügy kapcsán javasolta a gyermekpornográfiával kapcsolatos büntetési tételek szigorítását. Akkor a szocialisták nemcsak a büntető törvénykönyv módosítását szerették volna elérni, hanem arra is kérték a kormányt, hogy hozzon létre egy olyan nyilvántartást, amelyben “bárki információt szerezhet arról, kik követtek el gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekményt”.
A „pedofilellenes gyermekvédelmi törvény” 2021. június 1-jei vitanapja után néhány nappal, június 10-én a törvényalkotási bizottság kormánypárti képviselői módosítókat nyújtottak be. Ez az a dokumentum, amely a civil szervezetek szerint orosz mintára készült, és amely gyakorlatilag összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Ebbe a dokumentumba kerültek bele olyan dolgok, mint hogy:
Az ellenzéki képviselők nagy része (kivéve a Jobbik) ezek után a módosítások után jelentette ki, hogy a törvényt nem tudja támogatni, és valóban bojkottálták a június 15-i szavazást, ahol a kormánypártok és a Jobbik 157 igennel megszavazták a törvényt.
A Háttér Társaság nevű LMBTQI-ügyekkel foglalkozó civil szervezet 2021 novemberében készített a Velencei Bizottság szakértői számára egy jelentést a törvényről, melyben azt írják:
„A Törvény elfogadása tovább erősítette a kormányzat által kezdeményezett, egyre ellenségesebbé váló LMBTQI-ellenes közbeszédet Magyarországon. A szervezetünknek bejelentett, LMBTQI emberek elleni gyűlölet-bűncselekmények száma jelentősen megnőtt az elmúlt hónapokban az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.”
Majd hozzáteszik, hogy megtagadták az iskolákba való bejutást azoktól a civilektől, akik „évek óta az emberi jogok és az állampolgári nevelés terén dolgoztak együtt az iskolákkal, kivéve, ha megígérik, hogy nem érintik az LMBTQI-kérdéseket, még akkor sem, ha a diákok maguk hozzák fel ezt a témát.”
A Helsinki Bizottság pedig ebben a tavaly novemberi írásában foglalta össze, hogy mi a különbség a két létező magyar gyermekvédelmi törvény között:
A megafonos videók azt is számon kérik a baloldalon, hogy érvényteleníteni akarták a gyermekvédelminek nevezett törvényről szóló népszavazást, majd ez sikerült is nekik.
Valójában civil szervezetek és nem a politikusok kezdeményezték azt a kampányt, amely a népszavazáson való érvénytelen szavazásra buzdította az embereket.
A kampányt az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság mellett több más civil szervezet is támogatta, az azóta már nem működő honlapjukon vonultatták fel érveiket amellett, hogy miért fontos az érvénytelen szavazat.
Ahhoz, hogy egy népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának érvényes szavazatot kell leadnia, ez azonban egyik kérdésnél sem valósult meg, így lett végül a népszavazás érvénytelen.
A Megafon arcai azzal is megvádolják a baloldali politikusokat, hogy Brüsszelben is szidták a „pedofilellenes gyermekvédelmi törvényt”, így aztán miattuk és „az ő hergelésük” miatt nem kap Magyarország EU-s pénzt. Ehhez képest az Európai Bizottság elnöke már néhány nappal a magyar törvény elfogadása után kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, és szégyenletesnek tartja.
A megafonos videókban megjelenik egy rövid részlet egy videóból, ahol Ursula von der Leyen azt mondja, hogy „nagyjából 20 milliárd euró marad továbbra is befagyasztva. A felfüggesztés többek között az LMBTQI-jogokkal kapcsolatos aggályok miatt történt.” Csakhogy az eredeti szövegben, amely idén január 17-én hangzott el Strasbourgban,
von der Leyen nemcsak az LMBTQI-jogokat jelöli meg a felfüggesztés okaként, hanem a tudományos szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályokat is.
Ráadásul az sem igaz, hogy a felfüggesztett 20 milliárd euró mind az LMBTQI-jogok miatt van befagyasztva. A Helsinki Bizottság számon tartja, hogy pontosan milyen uniós forrásokat tart jelenleg is zárolva az EU, és ezt milyen indokokkal teszi. A szexuális kisebbségek jogaival, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok - amelyek miatt Magyarország az Európai Bizottság szerint jelenleg is több ponton megsérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját - valójában a 11 kohéziós alapból összesen néggyel hozhatók kapcsolatba, és összesen 2,7 milliárd euró uniós forrást zárolnak.
Kifejezetten a szexuális kisebbségekhez tartozó jogok visszaállításáig, azaz a “gyermekvédelmi” törvény visszavonásáig a Helsinki Bizottság elemzése szerint
összesen 700 millió euró marad zárolva, amely a befagyasztott 20 milliárd eurónak csupán a 3,5 százaléka.
Ez három különböző operatív program főként a közoktatásban részt vevő gyerekek fejlesztését célzó uniós forrásait jelenti.
Arról, hogy milyen feltételek teljesítését várja még el a magyar kormánytól az Európai Unió a források feloldásához, egy következő cikkünkben írunk bővebben.
Címlapi kép: Tüntetés a pedofiltörvény homofób elemei ellen 2021. június 14-én. Forrás: Szász Zsófia/444
