Halálos gázolás történt június utolsó napján Budapesten, az Árpád hídon. Egy 150 km/órás sebességgel hajtó autó a szalagkorlátot átszakítva elütött egy kerékpárost, aki a kórházban halt bele súlyos sérüléseibe. Az eset ismét felhívta a figyelmet, mekkora veszélyt jelent a közlekedés biztonságára a gyorshajtás a fővárosi utakon.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az elsők között szólt hozzá a tragikus hírhez. Az erről szóló Facebook-posztját több mint 4500-an osztották meg és a sajtó is szemlézte. A poszt elején felfoghatatlannak nevezi, hogy egy kerékpárosnak “két barom gyorshajtó miatt” kellett meghalnia Budapesten, a bejegyzés második felében azonban - az autósokon túl - tágabb körben is felelősöket keres.
“Hiába van tökéletes technika a gyorshajtás kamerás büntetésére, a hatóságoknak valahogy mégsem sikerül ilyeneket felszerelni, sem a városban, sem a magyar autópályákon”
- fogalmaz, szintén felfoghatatlannak nevezve, hogy a tétlenség tetejébe az állam még akadályozza is, hogy “legalább az önkormányzatok felszerelhessenek ilyen kamerákat”.
Legvégül Karácsony leszögezte, Budapest frissen elfogadott közlekedésbiztonsági stratégiájának értelmében a főváros “ha törik, ha szakad”, sebességmérő kamerák telepítésével lép fel “az eszelős gyorshajtók ellen” annak ellenére is, hogy ez
“nem a mi dolgunk lenne”.
A témában elérhető nyilvános információk alapján azonban nem derül ki, hogyan akadályozza az állam, hogy az önkormányzatok sebességmérő kamerákat telepíthessenek a területükön.
Sőt, rövid kutatás után találtunk olyan budapesti önkormányzatot, amelyik saját finanszírozásból, a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal együttműködve telepít sebességmérő kamerákat egyes kerületi útszakaszokon.
Karácsony Gergely főpolgármester pedig még tavaly februárban, a Harminckettesek terén történt halálos gázolás után összesen négy új sebességmérő kihelyezésére tett ígéretet Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitánnyal közösen.
Július 2-án, hétfőn, tehát a fent idézett poszt közzététele után egy nappal pedig már 48 új sebességmérő kihelyezésének előkészületeiről számolt közösségi oldalán a főpolgármester. Állami akadályozásról itt már nem ejtett szót.
Karácsony Gergelytől és a fővárosi önkormányzattól e-mailben kértük a Facebookon leírtak pontosítását. Egyúttal megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot is, hány sebességmérő kamerát üzemeltetnek a fővárosban jelenleg, és ezekből mennyit telepítettek önkormányzati kezdeményezésre, kerületi illetve fővárosi önkormányzati finanszírozásból.
Végül pedig az Árpád hídi gázolás kapcsán területileg érintett III. kerületi önkormányzattól érdeklődtünk, tervezik-e, megvalósíthatónak látják-e sebességmérő kamerák kihelyezését a kerület gyorshajtás szempontjából legproblémásabb útszakaszain.
Amíg ezekről a helyekről válasz érkezik, nézzük, a jelenleg érvényes szabályozás alapján milyen szerepe van az államnak illetve az önkormányzatoknak a közúti gyorshajtás megfékezésében.
Az autók sebességének mérése a közutakon a rendőrség feladata. A rendőrség üzemelteti országszerte azokat az automatikusan működő sebességmérő kamerákat is, amiket leginkább trafipax néven emlegetünk.
Hogy országszerte jelenleg hány darab ilyen fix helyű kamera működik a magyar utakon, arról hivatalos statisztikát nem találtunk. Az SCBD.info nevű, nemzetközi trafipax-nyilvántartásra szakosodott magánszolgáltató adatai szerint 283. (Az úthálózat hosszához viszonyítva uniós összehasonlításban ez a szám egyébként alacsonynak, régiós összehasonlításban viszont magasnak számít.)
A sebességmérő kamerák elhelyezkedéséről még kevesebb a hivatalos adat. Az biztos, hogy a 2015-ben, uniós finanszírozásból indult VÉDA projekt keretében felszerelt 160 “fix telepítésű közúti intelligens kamera” nagy része a hivatalos rendőrségi lista alapján gyorsforgalmi utakon vagy országutakon, és nem települések belterületén működik. Budapesten mindössze hat darab VÉDA-kamera működik a rendőrség listája szerint, mindegyik valamelyik autópály fővárosi bevezető szakaszán.
Címlapon: A 2023. július 1-jén történt Árpád hídi halálos gázolás helyszíne. Az egyik autó először elütött egy kerékpárost, majd összeütközött a másik autóval. Fotó: Mihádik Zoltán/MTI
Hogy a fővárosban hiány van sebességmérő kamerákból, az idén februárban vált újra hirtelen témává, miután egy fiatal lányt halálra gázolt egy autó Józsefvárosban, a Harminckettesek terénél lévő villamosmegállóban. A történtek után szinte egyszerre szorgalmazta Karácsony Gergely főpolgármester, Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány, illetve Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár több állandó sebességmérő kamera kihelyezését.
Karácsony és Terdik ekkor ígéretet is tettek négy ilyen sebességmérő kamera kihelyezésére (kettőt a ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi útra, egyet-egyet a csepeli Weiss Manfréd útra és egyet a 6-os főút XXII. kerületi szakaszára). A BRFK a megállapodásról azt nyilatkozta az Inforádiónak, hogy a sebességmérő eszközöket és a szükséges szoftvert a BRFK biztosítja, míg a telepítéshez szükséges talapzatok kiépítését és az áramellátást a fővárosi önkormányzat vállalta.
A halálos gázolás hatására pedig egy budapesti közlekedésbiztonsági stratégia kidolgozásába fogott a fővárosi önkormányzat. Az elkészült stratégia, amelyet épp néhány nappal az Árpád hídi biciklisgázolás előtt fogadott el a fővárosi közgyűlés, száz olyan sebességmérő kamera kihelyezését veszi tervbe, amelyek alapján a rendőrség büntetheti a gyorshajtókat, és további kétszáz úgynevezett edukációs radart is telepítenének, ami csak jelezné a sebességet.
De nem csak a fővárosi önkormányzat tett lépéseket ezen a területen a közelmúltban. A vezess.hu autós szakportál idén április közepén körkérdést küldött a budapesti önkormányzatoknak. Ebből kiderült, hogy több önkormányzat is dolgozik a járműforgalom lassításán saját területén: a sebességkorlátozó táblák és fizikai lassító útelemek kihelyezése mellett leggyakrabban trafipaxok vagy trafiboxok telepítésével teszik ezt.
A cikk alapján telepített már vagy épp telepít sebességmérő kamerákat a II. kerület, de tervezi az I. kerület és a XVIII. kerület is. A II. kerületi önkormányzat a szám szerint 7 trafibox telepítését saját forrásból finanszírozza, és a BRFK-val együttműködve telepíti.
Hasonlót szorgalmazott egyébként Vitézy Dávid is még a februári baleset utáni megszólalásában.
“Nyilván, ha a rendőrség hazánkban országos és egységes, lehet érvelni amellett, hogy a rendőrségnek nem csak az állami főutakon, hanem a városokban is kellene ilyen kamerákat telepíteni. De ha ez túl nagy beruházás is lenne a rendőrségnek, semmi akadálya nem lenne annak, hogy akár az önkormányzatok, akár egyes lakóközösségek megfinanszírozzanak a rendőrség számára olyan kamerákat, amik akár sebességet mérnek, akár csak a szabálytalan kanyarodást, buszsáv-használatot, megállást rögzítik és a rendőrség rendszereibe bekötve automatizált bírságot állítanak ki a rendszám alapján”
- írta akkor, elismerve, hogy van egy tényező a jelenlegi rendszerben, ami pénzügyileg ellenérdekeltté teszi az önkormányzatokat az ilyen szerepvállalásban.
Az önkormányzatok ugyanis nem részesülnek abból a bevételből, amelyet a kamerák működése nyomán kiszabott bírságok jelentenek az államkasszának. Erre utalt Karácsony Gergely is a Facebook-posztjában.
Vitézy Dávid szerint “a bírságok egy kis százalékának visszatérítésével” biztosíthatná az állam, hogy a beruházás idővel meg is térüljön a kamerát finanszírozók - egy önkormányzat vagy akár egy helyi közösség számára.
Ennek ellenére Budapesten is van rá példa, hogy kerületi önkormányzatok saját finanszírozásból az állammal, konkrétabban a rendőrséggel együttműködve kezdeményezik és finanszírozzák sebességmérő kamerák felállítását.
Ennek, és a fővárosi önkormányzat és a BRFK közötti, négy kamera telepítéséről szóló együttműködésnek a fényében ugyanakkor különösen félrevezető a jelenlegi felállást akadályozásnak nevezni.
A fővárosi önkormányzat, a III. kerületi önkormányzat illetve a BRFK közül cikkünk megjelenéséig csak az utóbbi válaszolt kérdéseinkre. Eszerint rendőrség “13 db álló helyzetű mérésre alkalmas mobil sebességmérő és 6 db mozgó sebességmérésre is alkalmas sebességmérő készüléket üzemeltet” jelenleg Budapesten. De fix telepítésű sebességmérő csak 8 helyszínen működik a fővárosban, ezek összesen 25 forgalmi sávot képesek ellenőrizni 4 budapesti főútvonalon.
A rendőrség válaszából az derül ki, hogy ezeknek a berendezéseknek a nagy része már a Harminckettesek terénél történt februári halálos gázolás előtt is működött. Azóta “5 darab új, mozgás közben is használható sebességmérő készülékkel” nőtt a rendőrség eszközparkja. Trafipaxokból vagy trafiboxokból viszont még eggyel sem lett több 2023 eleje óta. A II. kerületi önkormányzat cikkünkben említett 7 trafiboxának “beüzemelése még folyamatban van”. A fővárosi önkormányzattal közösen vállalt négy trafibox esetében pedig arra vár a rendőrség, hogy a főváros talapzatokat építsen a már beszerzett kamerák kihelyezéséhez, ahogyan azt a BRFK állítása szerint vállalta.
