Egy készülő ír törvény a gendert is bevonná a gyűlöletbeszéd ellen védett tulajdonságok körébe. Elon Musk és az ifjabb Donald Trump a szólásszabadság elleni támadásnak minősítette a javaslatot, a nemzetközi kórushoz csatlakozott a kormányközeli Alapjogokért Központ. Megnéztük, mi van valójában a törvénytervezetben.

„Írországban börtön járhat a Biblia idézéséért.” Ez volt a címe a „Bolond lyukból híradó”, az Alapjogokért Központ rendszeres videós műsora július 14-i adásának.

A műsor témája „az ír zöldek” legújabb, gyűlöletbeszéd ellen irányuló törvénytervezete volt. Erről Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője azt állította: megtiltaná a sértő hangnemet minden nemi identitással szemben, így elfogadásával „tiltólistára kerülne a Biblia is”, és „egészen egyszerűen büntetendővé válnának a katolikus tanítások és a szentmise is”.

Az Alapjogokért Központ az Orbán-kormány szellemi hátországának egyik fontos intézménye. Ők a társszervezői az amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) budapesti kiadásának, amelyet legutóbb idén májusban rendeztek meg Orbán Viktor és a magyar kormány több minisztere előadói részvételével.

Az Alapjogokért Központot a Jogállam és Igazság Nonprofit kft. működteti. A kft.-nek a 2022-es beszámolója szerint több mint 2,5 milliárd forint bevétele volt, amiből 2 milliárd forint a 2020-ban közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősített, tehát állami vagyonból gazdálkodó Batthyány Lajos Alapítványtól érkezett - derítette ki közérdekű adatigényléssel a Telex.

Megvizsgáltuk az Alapjogokért Központ ír gyűlöletbeszéd elleni törvényjavaslatról tett kijelentéseit, és arra jutottunk, hogy:

• a törvényjavaslat nem helyezi tiltólistára a Bibliát,
• és bár szólásszabadság-párti és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet támogató szereplők részéről egyaránt érte kritika, nem következik belőle, hogy börtön járna a Biblia birtoklásáért vagy a Bibliából történő idézésért.

Mi ez a törvény?

Az erőszakra vagy gyűlöletre uszításról és a gyűlölet-bűncselekményekről szóló törvény (Incitement to Violence or Hatred and Hate Offences Bill) tervezetét az ír kormány terjesztette elő, amelyet jelenleg három párt alkot. Az ír zöldek, akiknek a törvényjavaslatot Párkányi Eszter tulajdonította, a három pártból álló kormánykoalíció legkisebb pártja a jobbközép Fine Gael és Fianna Fáil pártok mellett.

Az Alapjogokért Központ videójában tehát mindenképpen túlzás az az állítás, amelyik a zöldek törvénytervezetének nevezi a javaslatot.

A javaslatot 110 igen és 14 nem szavazattal április 26-án hagyta jóvá az ír törvényhozás alsóháza, a Dáil Éireann. Több ellenzéki párt, így a baloldali Sinn Féin és a Munkáspárt képviselői is igennel szavaztak rá.

A tervezet jelenleg a felsőház, a Seanad Éireann előtt van, és véglegesen majd akkor lesz belőle törvény, ha az ír köztársasági elnök is aláírja.

Az új törvény az 1989-ben elfogadott, jelenleg is hatályos gyűlöletbeszéd elleni szabályozást (Prohibition of Incitement to Hatred Act) váltaná fel. Ehhez a törvényhez képest két fontos újdonsága van:

• Büntetendővé tenné a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök tagadását, mentegetését vagy trivializálását, amennyiben az ilyen kommunikáció célja a gyűlöletkeltés.
• Számos bűncselekménynél súlyosbító tényezőként venné számba azt, ha az elkövető motivációja a sértettel szembeni gyűlölet volt.

A tervezet kritikusai azonban nem erre a két újításra koncentrálnak, hanem a gyűlöletbeszéd, illetve a gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmak előkészítésének és birtoklásának büntetőjogi szabályozására.

Ezek már az 1989-es törvényben is bűncselekménynek számítottak. Az új tervezet csak átfogalmazza a tényállásokat és kibővíti a „védett tulajdonságok” körét, amik okán egyes embercsoportok ellen gyűlölet irányulhat.

Az 1989-es szövegben ilyen védett tulajdonság volt a rassz, a bőrszín, a nemzetiség, a vallás, az etnikai vagy nemzeti származás, az ír traveller közösséghez való tartozás és a szexuális irányultság.

Ezekhez adná hozzá a friss javaslat a fogyatékosságot, a nemi jellegzetességeket és a gendert.

A gender a tervezet szerint azt a nemet jelenti, amivel valaki azonosul, és a kategória magában foglalja a transzneműséget, valamint „a férfi és a női nemtől eltérő gendert” is.

Ez alapján a tervezet büntethetővé tenné a transznemű vagy nembináris emberek ellen irányuló gyűlöletkeltést is.

Az áprilisi alsóházi szavazás után a készülő törvényt mások mellett Donald Trump Jr. és Elon Musk is kritizálta. Előbbi szerint őrület, mi zajlik „a szabad világban”, utóbbi pedig a szólásszabadság elleni súlyos támadásnak nevezte a tervezetet.

De hogy jön ide a Biblia?

Az Alapjogokért Központ videójában is idézett Catholic Herald még korábban, tavaly novemberben közölt cikket a témában. Ebben valóban annak a véleménynek adnak hangot, hogy a gyűlöletbeszéd elleni új törvény kriminalizálni fogja a „vallásos meggyőződéseket” és az „egyház tanítását”. Felvetik azt is, hogy a rendőrség akár a Bibliát is elkobozhatja házkutatások során, ha arra az álláspontra helyezkedik, hogy az gyűlöletet szít valamelyik védett tulajdonsággal rendelkező csoport ellen.

A megvitatás alatt álló törvénytervezet alsóház által elfogadott szövegében azonban nem találtunk olyan pontot, ami megtiltaná „minden nemi identitással szemben a sértő hangnemet”. A tervezetben nincsen szó tiltólistáról, így természetesen arról sem, hogy a Biblia felkerülne egy ilyen listára.

Az új büntetőjogi szabályok gyakorlati alkalmazása végső soron a rendőrségen és a bíróságokon múlik majd, de a tervezet szövegéből nem következik, hogy börtön járna önmagában a Biblia birtoklásáért vagy a Bibliából történő idézésért.

Milyen alapon félnek tőle?

• A javaslat 7-es szakasza alapján bűncselekményt követ el, akinek nyilvános kommunikációja vagy viselkedése alkalmas arra, hogy erőszakot vagy gyűlöletet szítson egy ember vagy emberek egy csoportja ellen védett tulajdonságaik alapján.
• A 10-es szakasz szerint az is bűncselekménynek számít, ha valaki olyan tartalmat készít elő vagy birtokol (a közzététel szándékával), ami alkalmas gyűlölet szítására a védett tulajdonságok alapján.

Musk és Trump Jr. kritikája a 10-es szakaszhoz kapcsolódott. Ez a bűncselekmény-kategória viszont a jelenleg is hatályos 1989-es törvényben nagyon hasonló megfogalmazásban szerepel, ahogy az erőszakra vagy gyűlöletre uszítás bűncselekménye is (2-es, 3-as és 4-es szakaszok).

Az új tervezet ebben a körben legfeljebb három ponton értelmezhető szigorításként:

• Kibővíti a védett tulajdonságok körét (például a genderrel).
• Az erőszakra vagy gyűlöletre uszításnál 2 év börtönről 5 év börtönre emeli a büntetés maximumát.
• Az új szövegben nem szerepel, hogy a gyűlöletkeltő tartalomnak vagy viselkedésnek „fenyegetőnek, bántalmazónak vagy sértőnek” kell lennie, amivel némileg kiszélesedhet a gyűlöletbeszéd definíciója (bár a „gyűlöletkeltésre alkalmas” kategória valószínűleg lefedi a “fenyegető, bántalmazó vagy sértő” beszédet vagy viselkedést).

Más pontokon viszont kifejezetten a szólásszabadság erősebb védelme felé mozdul el az új tervezet.

• A 11-es szakasz ugyanis kizárja, hogy egy tartalmat vagy viselkedést pusztán azon az alapon minősíthessenek erőszakot vagy gyűlöletet szítónak, hogy védett tulajdonságokkal kapcsolatos kérdéseket vitat meg vagy kritizál.
• A gyűlöletbeszédért és a gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmak előkészítéséért vagy birtoklásáért indult eljárásokban pedig ezen túl azzal is lehet majd védekezni, hogy a kifogásolt viselkedés vagy a közölt/birtokolt tartalom „észszerű és valódi hozzájárulás az irodalmi, művészeti, politikai, tudományos, vallási vagy akadémiai diskurzushoz”.

Ez utóbbi kitétel témánkba vág, hiszen

nehéz elképzelni, hogy a jogszabály alkalmazásakor a Biblia ne minősülne a vallási diskurzushoz való észszerű és valódi hozzájárulásnak.

A törvényjavaslat szerzői ráadásul kifejezetten hangsúlyozták, hogy a szövegezéskor tekintettel voltak a vallásszabadság és a vallásgyakorlás védelmére. „A törvényjavaslat csak a legsúlyosabb, erőszakot vagy gyűlöletet szító beszédtípusokat kriminalizálná. Továbbra is magasan van a léc, és ez nem egy olyan kategória, amibe az emberek csak úgy beleesnek” - mondta James Browne igazságügyi államtitkár a javaslat parlamenti vitájában.

A Coalition Against Hate Crime Ireland gyűlöletbeszéd-ellenes ernyőszervezet értékelése szerint viszont pont az irodalmi, művészeti, politikai, tudományos, vallási vagy akadémiai diskurzushoz való hozzájárulásról szóló passzus „félreértelmezésre adhat okot, és védelmet nyújthat azoknak, akik nyilvános platformról szítanak erőszakot vagy gyűlöletet”.

Hogy a törvénytervezet megítélése mennyire nem fekete-fehér, jól példázza, hogy ugyanez az ernyőszervezet - és egyik tagjuk, az Irish Council for Civil Liberties (Ír Szabadságjogi Tanács) - egy olyan (a jelenleg hatályos törvényben is szereplő) passzust is kritizált a javaslatban, ami épp a gyűlölet-bűncselekmény vádjával szembeni védekezést nehezítené.

Azt a részt, amelyik a büntetőperek egy pontján megfordítaná a bizonyítási terhet, így a vádlottnak kellene bizonyítania, hogy a gyűlöletkeltő tartalmat kizárólag saját felhasználásra szánta, nem pedig a vádnak az ellenkezőjét. Az Ír Szabadságjogi Tanács szerint ez az eljárásmód sértheti az ártatlanság vélelmének alapelvét.

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük az Alapjogokért Központot. Arra kértük őket, reagáljanak főbb megállapításainkra, illetve fejtsék ki, szerintük a törvénytervezet melyik pontja „helyezné tiltólistára a Bibliát” és pontosan mely bibliai szövegek miatt. A cikk megjelenéséig levelünkre nem érkezett válasz.

(Címlapi kép forrása: YouTube/Alapjogokért Központ)