„Ukrajna ügyében az EU vezetői elárulták Európát” – ezzel a felütéssel kezdődik a megafonos-századvéges Hortay Olivér videója, amellyel december 27-e és január 7-e között sokan találkozhattak a Facebookon és az Instagramon.
A Megafon ugyanis 6-700 ezer forintot költött a hirdetésre, amely körülbelül 900 ezer-egymillió alkalommal jelent meg a felhasználók hírfolyamában.
Forrás: Facebook Ad Library
Hortay arról beszél a videóban, hogy az Európai Tanács 2023-as utolsó tanácsülésén, ahol az uniós tagországok kormányfői találkoztak, két fő kérdés került szóba:
(Orbán Viktor magyar miniszterelnök mindkét kérdésben magyar vétót ígért, de végül a pénzügyi támogatást vétózta meg, a második kérdésben nem szavazott, a távollétében így a többi kormányfő dönthetett az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.)
Hortay szerint “teljesen világos, hogy mindkét javaslat ellentétes Európa érdekeivel”, és ezt az európai polgárok is látják. Ezt alátámasztandó egy kutatást is beidéz a videóban.
„Egy friss kutatás alapján 10-ből 7 európai a konfliktus mielőbbi lezárását várná el a vezetőitől, és mindössze kettő ért egyet a brüsszeli koncepcióval, azaz, hogy a háborút addig kell folytatni, amíg Ukrajna le nem győzi Vlagyimir Putyint. A békepárti álláspont – Észtország kivételével – valamennyi tagállamban többségben van.”
Hortay ebből az egy felmérésből vezeti le, hogy az európai polgárok nagy része azonnali békét akar, és sem Ukrajna további anyagi támogatása, sem az EU-hoz való csatlakozása nem érdeke az európaiaknak.
Forrás: Századvég
Bár a kormányközeli Századvég kutatása valóban ezeket a számokat mutatja, találtunk több olyan európai kutatást, ráadásul ugyanabból az időszakból, amikor a Századvég kutatása is készült, amelyből az látszik, hogy az európaiak helyeslik mind Ukrajna további uniós támogatását, mind az Unióhoz való csatlakozását. Az azonnali békekötés kérdésében viszont megoszlanak a vélemények, nincs egységes békepárti álláspont.
A kutatás, amelyről Hortay beszél a Századvég nevű, a kormánynak is tanácsot adó agytröszt tavaly november elején publikált kutatása. (A Századvég egyébként Hortay munkahelye is, a megafonos influenszer a cég energia- és klímapolitika üzletágát vezeti.)
A kutatás az Európa Projekt keretein belül készült, a magyar kormány megbízásából, tavaly április 26. és június 22. között. A kutatásban az EU-s tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc lakóit kérdezték meg, összesen 30 ezer felnőttkorú személyt.
Valóban azt találták, hogy „mindössze az európai uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel”, miszerint egészen addig támogatni kell Ukrajnát, amíg le nem győzi Oroszországot. “72 százalékuk inkább ennek az alternatíváját választaná: tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak.”
A kutatás szerzői azt is megjegyzik, hogy az „egyetlen tagállam, amelyben a lakosság relatív többsége (49 százaléka) egyetért a Bizottság [az Európai Bizottság] stratégiájával: Észtország.” A felmérés szerint
„a háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontnak minden más uniós országban abszolút többsége van, és az arány 20 tagállamban eléri a kétharmadot.”
A kutatásból az is kiderül, hogy Magyarország a leginkább békepárti ország (89 százalék), azt követi Görögország (87 százalék) és Málta (86 százalék).
Tavaly nyárról két másik olyan kutatást is találtunk, amely az azonnali tűzszünet kérdésével foglalkozik. Mindkettőt a szintén kormányközeli Nézőpont Intézet publikálta, mindössze nyolc nap különbséggel.
Az első szerint, amelyhez ezer embert kérdeztek meg június 12. és 14. között, a magyarok 75 százaléka az azonnali tűzszünet mellett tette le a voksát. Ez a szám a Fidesz-szavazóknál 91 százalék, a baloldali szavazóknál pedig 58 százalék. A második kutatáshoz szintén ezer főt kérdeztek meg, pontosan 3 héttel az első után, július 3. és 5. között. Az eredmények szerint, akkor már a „választók 88 százaléka egyetértett azzal, hogy keleti szomszédunknak azonnali tűzszünetre volna szüksége”.
Az Európai Parlament közvélemény-kutató főosztálya Oroszország Ukrajna elleni háborújának kitörése óta nyomon követi az európai polgárok véleményét, uniós és tagállami szinten egyaránt. A főosztály figyelemmel kíséri és összegyűjti a megjelent felméréseket és közvélemény-kutatásokat. Az első ilyen 2022 márciusában született, a legfrissebb tavaly decemberben.
Ezek közül a legfrissebbet és azt a két gyűjtést néztük át, amelyek a Hortay által említett Századvéges kutatás idejében (vagyis tavaly április-június) között készültek.
A legújabb, tavaly decemberi gyűjtés egy 2023. október-novemberi Eurobarometer felmérést említ, amely szerint az Ukrajnának nyújtott uniós segítség továbbra is magas támogatottságot élvez az európai polgárok körében.
Az európaiak 89 százaléka egyetért azzal, hogy Ukrajnának humanitárius segítséget kell nyújtani, és 72 százalék szerint szükség van a pénzügyi támogatásra is.
Forrás: Eurobarometer
A nyári EP-s gyűjtés egy korábbi, júniusban megjelent Eurobarometer felmérésre hivatkozik: eszerint az európaiak 69 százaléka elégedett azzal, ahogy az Unió Ukrajnát támogatja, a magyaroknál ugyanez a szám 59 százalék.
Forrás: Eurobarometer
Arra a kérdésre pedig, hogy helyesli vagy ellenzi, hogy az EU támogatja Ukrajnát, az európaiak 76 százaléka mondta azt, hogy helyesli, a magyarok közül pedig a megkérdezettek 64 százaléka.
Forrás: Eurobarometer
Egy másik, 52 ország (köztük 15 uniós tagállam) részvételével készült kutatás arra kérdezett rá, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO elegendő segítséget nyújt-e Ukrajnának (a kérdés a kutatás 53. oldalán található). Eszerint a megkérdezettek 35 százaléka mondta azt, hogy túl keveset, 48 százaléka pedig azt, hogy eleget tettek ezek a szereplők Ukrajnáért – az utóbbiak közé tartozik Magyarország is.
Ezek a kutatások tehát éppen annak az ellenkezőjét mutatják, mint amit a Századvég kutatása és Hortay állít. Azt, hogy Ukrajna uniós segítése nagy támogatottságot élvez az európaiak, köztük a magyarok körében is.
Ukrajna uniós tagjelöltségének támogatását szintén a tavaly őszi és tavaszi Eurobarometer felmérésekből lehet jól leszűrni. Az őszi kutatásban az európaiak 61 százaléka mondta azt, hogy támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Ez a szám tavasszal még 64 százalék volt, ebből 27 százalék mondta azt, hogy teljes mértékben egyetért a csatlakozással.
A felmérésben megjegyzik, hogy 25 tagállamban a többség támogatja azt a lehetőséget, hogy Ukrajna az EU tagja legyen.
A magyarok megosztottak a kérdésben: a megkérdezettek 49 százaléka elégedett azzal a döntéssel, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapott az Európai Uniótól, 45 százalékának nem tetszett a lépés.
Forrás: Eurobarometer
A Századvég felmérései itt is mást mutattak: egy decemberi kutatásuk szerint a magyarok 72 százaléka ellenzi Ukrajna minél előbbi uniós csatlakozását, és csupán 24 százalék ért vele egyet.
A European Council on Foreign Relations, európai kül- és biztonságpolitikai think tank tavaly novemberben megjelent kutatása foglalkozik az azonnali béke kérdésével. A felmérés során 11 európai ország (Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svájc) és 10 nem európai ország – köztük például Kína vagy Oroszország – lakosait kérdezték meg.
Ahol a “békepárti álláspont” a legnagyobb támogatottsággal bír, tehát ahol a legtöbben szeretnék, ha minél hamarabb vége lenne Oroszország Ukrajna elleni háborújának, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Kijevnek le kell mondania bizonyos területekről, az például
A megkérdezettek közül a legkevésbé az Egyesült Államok (17 százalék) és az európai országok (28 százalék) támogatják az azonnali békét.
Forrás: ECFR
Ráadásul arra a kérdésre, hogy ki a béke legnagyobb akadálya, a 11 európai ország lakosainak 56 százaléka mondta azt, hogy Oroszország.
Forrás: ECFR
Az Euroskopia tavaly nyáron 9 uniós tagállamban (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Németország, Ausztria, Görögország, Hollandia, Portugália és Lengyelország) készített egy felmérést ugyanerről a kérdésről.
Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezett európaiak véleménye jelentősen megoszlik az azonnali békekötés kérdésében.
A kutatás szerint ugyanis a németek és osztrákok több mint 60 százaléka helyesli az azonnali békét, akkor is, ha ez ukrán terület vesztéssel jár, a hollandok (48 százalék), a portugálok (45 százalék) és a lengyelek (42 százalék) nagy része azonban ellenzik ezt.
Címlapi kép forrása: Nicolas Economou/Nurphoto/Nurphoto via AFP
