Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
2024. április 5-én az ukrajnai háború volt a leggyakrabban előkerülő téma az Elections24Check adatbázisban megtalálható tényellenőrzésekben. Az európai tényellenőrzőket tömörítő EFCSN szervezet tagjai ebben az adatbázisban gyűjtik és kategorizálják a polgárok számára az ellenőrzött információkat a 2024-es európai választások előtt.
Az oroszbarát fiókok olyan bejegyzéseket tettek közzé a Facebookon, az X-en, a TikTokon és a Telegramon, amelyek erőszakos bűnözőknek ábrázolják az ukrán menekülteket, vagy azt állítják, hogy a kijevi kormánytisztviselők elszipkázzák a Nyugat által küldött pénzügyi támogatást, hogy luxusjachtokat és -villákat vegyenek maguknak.
Egy másik, a konfliktushoz közelebb eső országokban különösen sokszor előkerülő hamis állítás, hogy a menekültek magasabb állami juttatásokban részesülnek, mint a helyi lakosok.
Az AFP már cáfolta azokat a csehországi posztokat, amelyek szerint az ukrán anyák kétszer annyi pénzt kapnának gyermekeik után támogatásként, mint a cseh anyák. Ahogy azt is, hogy az ukránok állami támogatást kapnának jelzáloghiteleikhez.
Jakub Kalenský, a finnországi Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központ (Hybrid CoE) elemzője szerint az ilyen propaganda célja, hogy gyengítse az EU elkötelezettségét, és hogy az olyan bevándorlásellenes pártoknak szerezzen támogatókat, mint a német AfD, a francia Nemzeti Összefogás vagy a holland Szabadságpárt.
Az ilyen dezinformáció a szakember szerint "minden bizonnyal szerepet fog játszani" a június 6-9-i választáson (archivált link), ami során több mint 400 millió európai választja meg öt évre az új parlament tagjait.
"Azzal, hogy eltúlozzák az ukrán bevándorlókban rejlő kockázatot, a bevándorlásellenes pártokat erősítik" – mondta Kalenský.
2024 elején egy olyan videót osztottak meg több nyelven (például magyarul, szlovákul, csehül, angolul és franciául) a Facebookon és a Telegramon – más hasonló videók mellett –, amelyek a leírásuk alapján az ukrán elit gazdag rokonait ábrázolták. A hamis posztok szerint ezek az emberek egzotikus helyekre menekültek el, és most luxusban élnek ahelyett, hogy a hazájukért harcolnának.
Ezeken a videókon (mint itt vagy itt) különböző, gazdagnak tűnő férfiak szerepelnek, gyakran nők kíséretében, miközben oroszul ugyanaz a hang a háttérben azt mondja: "Monaco zászlóalj, srácok: egy ismert ukrán ügyész fia drága autókkal dicsekszik Európában, miközben az apja dolgozik. Na, tessék."
Ahogy arról az AFP beszámolt, ezek a videók valójában egy TikTok-trendbe illeszkednek, aminek keretében felhasználók százai veszik magukat videóra drága autókkal, és a képsorokhoz ugyanazt a hangsávot adják hozzá. Ez egy hecc, amivel ezek a TikTokkerek azt a benyomást akarják kelteni, hogy ők maguk "egy ismert ukrán ügyész fiai.” Ezzel a manapság divatos szófordulattal ukránok ironikusan olyan személyekre szoktak utalni, akik magas rangú rokonaik védelmét élvezik.
Olena Csuranova, a StopFake.org ukrán tényellenőrző szervezet munkatársa szerint ezeket a viccesnek szánt videókat az orosz propaganda kiragadta a kontextusukból, hogy olyan narratívát alakítson ki, amely szerint az ukrán elit gyermekei kibújnak a katonai szolgálat alól, miközben "helyettük az átlagos vidéki ukránok harcolnak a háborúban".
A dezinformáció terjesztői gyakran valóban megtörtént, de a háborútól független tüntetéseket is kiragadnak a kontextusból azért, hogy azt a benyomást keltsék, hogy az ukránokat már nem látják szívesen az európai országokban. Ezt mutatják az Elections24Check adatbázisában található tényellenőrzések is.
Az AFP például cáfolta azt a hamisan a Euronewsnak tulajdonított videót, amelyen állítólag francia gazdák trágyával szórják meg a párizsi ukrán nagykövetséget. A tüntetéseknek valójában semmi köze nem volt Ukrajnához. A demonstráció a franciaországi Dijon városában zajlott 2023 decemberében, és a videót nem a Euronews készítette - ez kiderült a spanyol Newtral tényellenőrző szervezet (archivált link) és a litván Delfi tényellenőrző oldal (archivált link) jelentéséből is.
Dietmar Pichler, a Bécsben működő Center for Digital Media Literacy dezinformáció-elemzője szerint, ahogy közeledik a júniusi választás, valószínűleg úgy fog fokozódni az Ukrajna-ellenes dezinformáció, mert Oroszország a Kreml-barát európai pártokat próbálja meg népszerűsíteni.
Pichler két fő témát nevezett meg, ami már felbukkant az uniós kampányokban: az Oroszország elleni szankciók és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás.
"Az Ukrajna támogatásának megállítását célzó szereplők dezinformációt és az orosz propaganda által alkalmazott narratívákat használnak, hogy ‘igazolják’ az ukránellenes álláspontot" – mondta Pichler.
Az ilyen propaganda példája az a hamis állítás is, miszerint a francia állam azt tervezi, hogy "minden tizedik francia polgár" megtakarítási számlájáról "500 eurót" von le Ukrajna megsegítésére. Az AFP itt cáfolta ezt az állítást.
Az oroszbarát narratívák a fősodorbeli pártok politikáját is befolyásolják, és az elemző szerint esetenként hallgatásra késztetik azokat, akik egyébként támogatnák Ukrajnát.
"Egyes politikusok most már félnek egyáltalán foglalkozni is olyan témákkal, mint Ukrajna vagy Oroszország, mert félnek az orosz trollok, internetes robotok és oroszbarát szereplők belföldi szintű támadásaitól" – mondta Pichler.
Kalenský szerint a Kreml-barát dezinformációs kampány különösen termékeny talajra találhat olyan országokban, mint Magyarország vagy Szlovákia. Ezen országok kormányai ugyanis aktívan bevándorlásellenes hangulatot keltenek, és arra ösztönzik Brüsszelt, hogy kössön békét Oroszországgal.
Az orosz invázió második évfordulóján, február 24-én Robert Fico szlovák miniszterelnök – aki korábban többször is nácikhoz hasonlította az ukránokat, ezzel Moszkva támadási ürügyét visszhangozva – azzal vádolta az Európai Uniót, hogy "gyűlöli az Orosz Föderációt", és arra szólította fel, hogy "álljon elő egy béketervvel mindkét ország számára".
A magyar állami média gyakran azt sugallja, hogy az ukrajnai konfliktus a harmadik világháborúhoz vezethet, máskor pedig megalapozatlan állításokat tesz ukrán férfiak erőszakos besorozásáról.
Még Kijev leghűségesebb szövetségesei – például Lengyelország – sem mentesülnek az internetet elárasztó propagandától, amióta Oroszország 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát.
A lengyel közösségi médiában elterjedtek azok az állítások, hogy a menekültek elárasztják a munkaerőpiacot, leszorítják a béreket, vagy olyan jóléti juttatásokat kapnak, amelyekről a helyiek csak álmodhatnak.
Az egyik ilyen hamis narratíva azt állítja, hogy a Lengyelországban élő ukránok anélkül vehetnek részt a lengyel választásokon, hogy meg kellene szerezniük a lengyel állampolgárságot, jelentette a Demagog lengyel tényellenőrző portál (archivált link).
Egy másik hamis állítás szerint a Lettországban élő ukránok következmények nélkül bírálhatják az államot és iratok nélkül is kaphatnak élelmiszersegélyt, miközben a lettországi orosz ajkú kisebbségnek tilos oroszul beszélnie – írja a Rebaltica lett tényellenőrző szervezet (archivált link).
"The message is usually 'this is thanks to the Ukrainians for the help,' 'they are taking advantage of us' and 'they don't respect us,'" said Andrzej Kozłowski , a cybersecurity and disinformation expert at the University of Łódź in Poland.
A lengyel gazdák ukrán gabonaimport elleni legutóbbi tüntetésein is megjelentek Putyin-párti jelszavak.
Orosz propagandisták és szélsőjobboldali pártok számos európai országban használták fel fegyverként a 2024 elején Európa-szerte zajló gazdatüntetéseket.
Ezek a demonstrációk "az orosz dezinformációs gépezet egyik fő prioritásává váltak" a közelgő áprilisi lengyelországi választások és a júniusi EP-választás előtt – mondta Kozłowski.
Az Ipsos 2024. februári felmérése (archivált link) szerint a szélsőjobboldali Konföderációnak nő a legnagyobb tempóban a támogatottsága és a párt az április 7-i helyhatósági választásokon akár 12 százalékot is szerezhet. Ez a lengyel parlamentben lévő egyetlen olyan párt, amely nem ítélte el egyértelműen az orosz inváziót.
"Kezdetben még nevettünk az orosz dezinformáción, de a statisztikák azt mutatják, hogy Lengyelországban egyre kisebb az ukrán menekültek és bevándorlók támogatottsága, és azt is egyre kevesebben támogatják, hogy lőszert és fegyvereket küldjenek Ukrajnába" – mondta Kozłowski.
Kalenský, a Hybrid CoE elemzője úgy véli, hogy Európa számára az lesz a legnagyobb kihívás, hogy egységes maradjon, és ellenálljon a dezinformációs áradatnak.
"Az oroszok a hosszú távon űzött játékok szakértői" – mondta Kalenský. "Tudják, hogy ha százszor megismételnek egy hazugságot, akkor az végül igazsággá válik."
Ez a cikk része annak a több mint 40 szervezetet - köztük az AFP-t is - magába foglaló projektnek, amelyet az Európai Tényellenőrzési Szabványok Hálózata (EFCSN) vezet a 2024-es európai választásokkal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelem érdekében. További információ a elections24.efcsn.com oldalon.
Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.
