Uniós eurók a Hamász zsebében? Az Európai Bizottság nem találta őket, az ENSZ-nek adott pénzzel viszont lehetnek még gondok

Kormánypárti politikusok hangosan követelték, hogy Brüsszel vizsgálja ki, kerülhetett-e uniós támogatás terroristák kezébe Gázában. Az Európai Bizottság vizsgálata mindent rendben talált, de azóta súlyos vádak láttak napvilágot az ENSZ palesztin ügynökségével kapcsolatban, amelynek az EU is fontos donorja.

A Brüsszel által palesztin szervezeteknek nyújtott támogatások a Hamászhoz is eljutottak. (...) Ön mit gondol erről?

Többek között ezt a kérdést is feltette a kormány a választópolgároknak a legutóbbi, “a szuverenitásunk védelméről” szervezett, brüsszelező kérdésekkel telerakott nemzeti konzultációban.

Az eredményeket január végén közölte a kormány: a kérdőívet összesen 1 545 628 ember töltötte ki, és a válaszadók elsöprő többsége, 97,72 százaléka azt válaszolta a Hamásszal kapcsolatos kérdésre, hogy “a terrorfenyegetettség miatt Brüsszelnek be kell fejeznie a palesztin szervezetek támogatását”.

A hagyományosan kampánycélokra használt nemzeti konzultáció tényként kezelte, hogy az EU támogatásainak egy része a Hamászhoz jutott. Kormánypárti politikusok már korábban is beszéltek a témáról, ám általában csak feltételes módban, "gyanú"-ként utaltak arra, hogy a Hamászhoz is "juthattak" EU-s források.

“Erős a gyanú, hogy a Brüsszel által a palesztinoknak nyújtott összesen 691 millió eurónyi támogatásból nagy arányban juthatott a Hamász terrorszervezetnek is” – írta például Facebook-oldalán október 14-én Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a palesztin területekre juttatott EU-s támogatások azonnali felfüggesztését, és a futó támogatási programok felülvizsgálatát követelve “Brüsszeltől”, majd novemberben újból megismételte ezt az üzenetet. De a kormánypárti médiában a Mandinertől az Origóig jelentek meg cikkek, amelyek a Gál által is sulykolt gyanút igyekeztek igazolni.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a nyilvánosan elérhető információk alapján jelenleg mit lehet tudni az Európai Unió által palesztin területekre küldött támogatásokról.

Röviden:

Az Európai Unió eddig is úgy nyújtott támogatást palesztin szervezeteknek, hogy különböző mechanizmusokkal igyekezett elkerülni, hogy a támogatás illetéktelen kezekbe kerüljön.
Tagállami nyomásra most mégis átvizsgáltatták a futó támogatási programokat, és úgy találták, az EU-s pénzt Gázában és Ciszjordániában valóban az EU céljainak megfelelően használják fel.
A vizsgálatról szóló jelentés szerint ugyanakkor az Erasmus + együttműködések között találtak egy olyan projektet, amely “reputációs kockázatot” rejthet magában.
És arról is döntöttek, hogy csak akkor folytatják egyes szervezetek támogatását, ha ezek a szervezetek tisztázzák magukat a velük szemben az október 7-i terrortámadás után felhozott, uszító és erőszakra buzdító megnyilvánulásokról szóló vádak alól.
Hogy milyen vádakról van szó, és melyek az érintett szervezetek és projektek, azt sem a jelentésben, sem kérdésünkre nem árulta el a vizsgálatot végző Európai Bizottság.
De közölték, a jövőben újfajta óvintézkedéseket vezetnek be a palesztin területekre juttatott támogatások “eltérítésének” elkerülése érdekében.
Időközben kiderült, hogy az ENSZ palesztin menekülteket segítő közel-keleti ügynöksége (UNRWA), amelynek működését az Európai Unió is támogatja, azért mondott fel több alkalmazottjának, mert felmerült, hogy részt vehettek az október 7-i támadásban. Az Izrael által megfogalmazott vádakat jelenleg is vizsgálják.

Mire megy a pénz?

Az Európai Unió az Oslói Egyezmény 1993-as megkötése és a Palesztin Nemzeti Hatóság 1994-es életre hívása óta évi több százmillió euróval támogatta egy majdani önálló palesztin állam létrejöttét, részben a közös uniós kasszából, de az egyes tagállamok külön-külön is támogatják a palesztin ügyet. A Follow the Money nevű pénzügyi átláthatósággal foglalkozó oknyomozó újságírói platform nyilvános információkat felhasználva jól érthetően összeszedte, miből áll ez a portfólió.

A támogatás nagy része közvetlenül a jelenleg csak Ciszjordániát kormányzó Palesztin Nemzeti Hatóságnak megy a PEGASE nevű támogatási programon keresztül, és a közszolgáltatásokat igyekszik fenntartani. Ebből a pénzből finanszírozza a Hatóság 55 ezer palesztin közalkalmazott munkabérét és nyugdíját, és oszt ki segélyeket mélyszegénységben élő palesztin családoknak. Ebből a programból finanszírozzák olyan betegek kórházi ellátását Kelet-Jeruzsálem kórházaiban, akiknek a gyógyítása Ciszjordánia vagy Gáza kórházaiban nem megoldható.
Közvetlenül az EU-tól kapnak támogatást különböző palesztin civil szervezetek is, például női esélyegyenlőségi, környezetvédelmi, vagy a jogállamiságra fókuszáló projektekre.
Az Európai Unió állandó finanszírozója az ENSZ palesztin menekülteket segítő közel-keleti ügynöksége, az UNRWA tevékenységének is. A szervezet iskolákat, képzőközpontokat és egészségügyi intézményeket működtet Ciszjordániában és Gázában.
Az EU emellett humanitárius segélyt is juttat a térségbe.

A Palesztinának 2019 óta juttatott éves támogatás összege egyébként a kanyarban sincs Izraelhez képest, ahogy ez az Európai Bizottság pénzügyi átláthatósági rendszerében fellelhető adatokatból is látszik az FtM ábráján. Igaz, Izraelbe a pénz 98 százaléka a kutatás-fejlesztés területét támogató Horizon program keretében érkezett - írja az FtM.

Az Izraelnek, Palesztinának, Jordániának, Egyiptomnak és Szíriának 2019 óta juttatott EU-s támogatások összehasonlítása. Forrás: Follow the Money

Az EU a költségvetéséből 2021 és 2024 között 1,18 milliárd eurónyi támogatást tervezett be Palesztinának, ebben a humanitárius segélyeken kívül mindegyik fent részletezett támogatási forma benne van. A pénzből eddig 681 millió euró elköltését hagyták jóvá, ebből 2023 decemberi állás szerint 218 milliót még nem költöttek el, írja az Európai Bizottság közlésére hivatkozva egy az Európai Parlament számára készített tájékoztató. Ezen felül 2022-ben 26,5 millió eurót adott humanitárius célokra palesztin területekre az EU, a 2023-ra tervezett 28 millió eurós keretet pedig az október 7-i terrortámadást követően 103 millió euróra emelték.

Palesztin férfiak és gyerekek gyűltek össze Gázában 2024. január 30-án, hogy arra kérjék az ENSZ palesztin menekülteket segítő közel-keleti ügynöksége, az UNRWA gázai tevékenységét finanszírozó országokat, folytassák a szervezet támogatását. Fotó: AFP

Óvintézkedések

Mióta Izrael 2005-ben kivonult a gázai övezetből és a Hamász fokozatosan átvette a terület irányítását, az Európai Uniónak különösen figyelnie kell arra, hogy a térségbe juttatott uniós támogatások még véletlenül se kerülhessenek egy olyan szervezet kezébe, amelyet terrorszervezetként tart nyilván.

Az október 7-i, Izrael elleni támadásért felelős Hamászt Izrael mellett több ország, például az Egyesült Államok, Kanada, és az Egyesült Királyság, illetve az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon. A támadást is főként Izrael nyugati szövetségesei, a nemzetközi szervezetek közül pedig az EU és a NATO minősítették terrortámadásnak, az ENSZ közgyűlésében, hiába volt rá indítvány, főként muszlim országok tiltakozása miatt ilyen döntés nem születhetett.

Az EU különböző óvintézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy ne kerülhessenek uniós források a Hamász kezébe - ezek már az október 7-i támadás előtt is a protokoll részei voltak:

A Palesztin Nemzeti Hatóságon keresztül például az erre jogosult személyek eddig is csak akkor részesülhettek az említett segélyből, ha előtte a nevüket átfuttatták mintegy 1500 különböző “szankciós listán”(beleértve nemzetközi bűnügyi nyilvántartásokat is), és ezek egyikén sem szerepelnek. De a támogatás folyósításánál azt is figyelik, hogy támogatás közvetett módon (például egy támogatott családtagon keresztül) se kerülhessen terrorszervezetekhez köthető személyekhez. Közszolgák bérét és nyugdíját pedig 2017 óta eleve csak Ciszjordániában finanszírozta az EU, Gázában nem. A PEGASE program keretében ráadásul független auditok során ellenőrzik, hogy a támogatottak valóban megkapták-e a szóban forgó támogatást.

Az EU-támogatott palesztin civil szervezetek esetében még a támogatási szerződés megkötése előtt átnézik, hogy van-e valamilyen körülmény, amely kizárja a szervezet támogatását. A szerződésben pedig ezek a szervezetek vállalják, hogy nem folytatnak gyűlöletkeltő, uszító tevékenységet (anti-incitement clause), és hogy a projektjeikben nem fognak részt venni olyan személyek, vagy harmadik félként olyan szervezetek, amelyek kapcsolatba hozhatók bármelyik, az EU átlal terrorszervezetként nyilvántartott szervezettel, amilyen például a Hamász is. (Amikor ezt az óvintézkedést bevezették, több palesztin civil szervezet kijelentette, nem fogadják el a palesztin ellenállás kriminalizálását, akkor inkább nem vesznek részt EU-támogatott projektekben.)
Amikor az EU más nemzetközi szervezeteken (például az UNRWA-n) keresztül támogatja Palesztinát, csak olyan szervezeteket finanszíroz, amelyek szabályos gazdálkodásáról előzetesen meg tudott győződni.

Európai vizsgálat

Ennek ellenére az Európai Bizottság elvégezte azt a munkát, amit például a magyar kormánypárti EP-képviselők olyan hangosan kértek tőle:

Megvizsgálta, fennáll-e a veszélye annak, hogy a jelenleg futó támogatási program keretében uniós források kerülhettek az Izrael elleni terrortámadásért felelős Hamászhoz.

Az erről szóló jelentést 2023. november 21-én publikálták. Kiderül belőle, hogy a Palesztinának szánt 1,18 milliárd eurós keretből futó támogatási programokat kétféle szempontból vizsgálták:

hogy a jelenlegi körülmények között, a Hamász-izraeli háború közepén továbbra is megvalósíthatóak-e,
illetve, hogy ebben a támogatási ciklusban kiosztott vagy kiosztás előtt álló támogatások esetében felmerül-e annak kockázata, hogy a támogatások a terrort támogató, gyűlöletre uszításban vagy erőszakra bujtogatásban utazó szervezetekhez vagy személyekhez kerüljenek.

A megvalósíthatóság értékelése után a Bizottság több projekt felfüggesztéséről döntött, amelyek értéke összesen 75 millió 600 ezer euró. Ezek nagyrészt olyan infrastrukturális fejlesztések (például vízellátás-fejlesztés Gázában, vagy az áramtermelést támogató földgázvezeték építése Izrael és Gáza között), amelyek megvalósítására a háború miatt jelenleg nincs lehetőség.

A jelen körülmények között megvalósíthatatlannak talált, és felfüggesztett uniós projektek listája. Forrás

A jelentés azt írja, hogy egyik infrastruktúra-fejlesztési projekt megvalósítása sem kezdődött még meg.

A megvalósíthatósági teszt után a Bizottság támogatási forma szerint egyenként megvizsgálta, hogy a futó projekteknél felmerülhet-e a támogatások “eltérítésének” kockázata.

Több mint 100 projekt átnézése után egyik projektnél sem tártak fel szabálytalanságot - szerepel a jelentés “Következtetések” részében.

A jelentés megállapítja, hogy a palesztin civil szervezetekkel kötött támogatási szerződések között nem találtak olyat, amelyiknél felmerülne a pénz szabálytalan felhasználása - ideértve annak lehetőségét, hogy a támogatás akár csak közvetve is erőszakot finanszírozna.

A részletes elemzés azonban vet fel kérdéseket, amelyek még tisztázásra várnak.

A jelentés ugyanis azt is megemlíti, hogy egyes szervezetek támogatását csak akkor folytatják, ha ezek a szervezetek tisztázzák magukat bizonyos vádak alól, amelyek az október 7-i terrortámadások után jutottak el az Európai Bizottsághoz.

A szövegkörnyezetből arra lehet következtetni, hogy ezek a vádak vagy feltételezések (allegations) a gyűlöletkeltéstől való tartózkodás követelményének megsértésére vonatkoznak, de a jelentésből ez nem egyértelmű, ahogy az sem derül ki, mely szervezetek érintettek az ügyben.

Azokat az Erasmus+ és a Horizon projekteket is átvizsgálta a Bizottság, amelyekben részt vesz palesztin partnerszervezet. Az Erasmus+ projektek esetében ki is jelentik, hogy az átvizsgált projektek “viszonylag magas száma” ellenére a vizsgálat nem tárt fel szabálytalan forrásfelhasználást. Egy projekt esetében azonban “lehetséges reputációs kockázatot” azonosított a vizsgálat. Azt írják, ezt a projektet szorosabban nyomon követik majd, és további vizsgálatokat végeznek. A támogatást pedig szintén csak akkor folytatják, ha valóban megbizonyosodtak róla, hogy az nem ütközik az unió pénzügyi szabályzatával. Viszont itt sem közlik, miben áll ez a kockázat, és milyen partnerszervezetről van szó.

Ezekkel a kérdéseinkkel e-mailben kerestük az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, amint választ kapunk tőlük, cikkünket frissítjük.

Címplapon: Palesztin háborús menekült férfi az ENSZ palesztin menekülteket segítő közel-keleti ügynöksége, az UNRWA segélycsomag-osztásán a gázai övezetben található Rafah-ban, 2024. január 28-án. Fotó: AFP

További lépések

A jelentésből az is kiderül, hogy a már meglévő óvintézkedéseket újabbakkal egészíti ki az EU:

Hogy a támogatott szervezetek betartják-e az uszítás ellenes záradékot (anti-incitement clause), azt ezentúl egy ezzel megbízott külső szereplő, valamilyen nemzetközi cég fogja ellenőrizni.
És komolyabb ellenőrzésnek vetik alá ezentúl azokat a kisebb szervezeteket is, amelyeket az EU partnerszervezetei vonnak be az egyes projektekbe.
Az uszítás ellenes záradékot ezentúl minden szerződésbe beleírják, és a projektekbe bevont harmadik feleknek is alá kell írniuk.
Azoknál a közalkalmazottaknál, akiknek a bérét és a nyugdíját az unió fizeti, ezentúl a jogosultak elsőfokú hozzátartozóinál is ellenőrzik, nincs-e kizáró oka a közvetett támogatásuknak.

Hamász-tagok az ENSZ-ügynökség alkalmazottai között?

A Bizottság jelentésének tavaly novemberi publikálását követően, idén januárban súlyos izraeli vádak láttak napvilágot az egyik, EU-által finanszírozott szervezettel, a csak Gázában 13 ezer embert foglalkoztató UNRWA-val kapcsolatban.

Az izraeli hírszerzés és az izraeli hadsereg ugyanis azt állítja, beazonosították az UNRWA 12 alkalmazottját a Hamász október 7-i, Izrael elleni terrortámadásának résztvevői között.

Az erről szóló titkosszolgálati dossziét átadták az USA kormányának, és a dokumentumok kiszivárogtak a sajtónak is. A New York Times azt találta a dokumentumokat átnézve, hogy Izrael szerint a 12 ENSZ-alkalmazottból tízen a Hamász tagjai, egyikük pedig a szintén terrorszervezetként számon tartott Iszlám Dzsihád embere. A gyanúsítottak közül heten tanárok valamelyik UNRWA által fenntartott iskolában, ketten más munkakörben, de szintén iskolában dolgoznak, a maradék három ember pedig hivatalnokként, szociális munkásként illetve raktárvezetőként dolgozik a szervezetnél. A 12 érintett különböző módokon vett részt a támadásokban az izraeliek szerint, egyikük egy izraeli nő elrablását intézte a fiával, a szociális munkást pedig azzal gyanúsítják, hogy segített egy halott izraeli katona holttestét Gázába szállítani, valamint lőszert osztogatott és járműveket koordinált a támadás napján. Mindezeket mobiltelefonos cellainformációk és lehallgatott telefonbeszélgetések alapján derítették ki, de a jelentésben közölt információkat egyelőre nem sikerült független forrásból megerősíteni - írja a New York Times.

Az UNRWA az izraeli vádakra reagálva január 26-án, pénteken bejelentette, hogy vizsgálatot indítottak több alkalmazottjuk ügyében, akikről az izraeli hatóságok vádjai szólnak. Az érintetteket rögtön el is bocsátották, és teljes körű független vizsgálatot ígértek a szervezetnél, hogy kiderüljön, dolgozik-e még más problémás munkavállaló is a kötelékeikben. Később a sajtónak elárulták, hogy a jelentésben szereplő 12 személy közül ketten már nem élnek.

A 2021-2024-re Palesztinának elkülönített uniós támogatás 30 százaléka, 353 millió euró az UNRWA-n keresztül jut a térségbe.

Az EU Palesztinának elkülönített 2021-2024-es támogatási kerete célok szerinti bontásban. Forrás

A történtek után már 8 ország, az USA, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Finnország, Hollandia, Svájc és Németország felfüggesztette a UNRWA finanszírozását.

Az Európai Unió azonban megvárná a teljes kivizsgálás eredményét.

Az UNRWA működésének, az izraeli-palesztin konfliktusban betöltött szerepének és a történtek jelentőségének megértéséhez a 444 friss cikkének elolvasását ajánljuk.

Akkor kerülhetett uniós forrás a Hamászhoz vagy nem?

A kérdés jogos, de nem lehet rá egyértelmű igen vagy nem választ adni. Az biztos, hogy az Európai Unió eddig is igyekezett elkerülni annak lehetőségét, hogy a Palesztinába juttatott uniós támogatások a Hamász vagy más, általuk terrorszervezetnek minősített szervezetek erőszakos cselekményeit segítsék, és most hajlandók tovább szigorítani ezen a szűrőrendszeren.

Ugyanakkor a lassan húsz éve a Hamász által kormányzott Gázában nehéz, szinte lehetetlennek tűnő feladat megoldani, hogy az EU csak olyan szervezeteket támogasson, amelyeknek soha semmilyen közük nem volt Hamászhoz. Az EU a tavaly novemberi jelentésében azt állította, hogy ez sikerült, de a jelentés nem oszlat el minden kételyt: megválaszolatlanul hagyja, milyen vádak alól kell most tisztázniuk magukat egyes támogatott szervezeteknek, és milyen “reputációs kockázat” merült fel egy Erasmus+ projekt esetében, ami miatt a támogatás kifizetését is szüneteltetik.

A jelentés publikálását követően napivilágot látott, az UNRWA alkalmazottaival kapcsolatos izraeli állításokat jelenleg is vizsgálják. Amennyiben igazolják a vádakat,

akkor máris borul az EU-s felülvizsgálati jelentés állítása, hiszen ez azt jelentené, hogy Hamász-tagok egy EU által is pénzelt ENSZ-ügynökségtől kapták a fizetésüket.

Neuberger Eszter

Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.