Valami nagyon nem stimmel Orbán Viktor migránsszámlálójával

A miniszterelnök bemondott két számot, ami alapján úgy tűnhet, mintha az EU határainál megállított „illegális migránsok” több mint 80 százalékát a magyar-szerb határon tartóztatnák fel. Ez azonban biztosan nincs így.

„Tavaly Európa határai mentén összesen 330 ezer illegális migránst állítottak meg, ebből 270 ezret a magyar-szerb határon.”

Az MTI – kormány.hu által is átvett – tudósítása szerint ezt mondta Orbán Viktor július 7-én Bécsben, a magyar-osztrák-szerb migrációs csúcstalálkozón.

A miniszterelnök azt a tételt próbálta alátámasztani ezekkel a számokkal, ami szerint „a magyarok nem csak Magyarországot védik, hanem egész Európát, benne Ausztriát is az illegális bevándorlókkal szemben”.

Az adatokat Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója külön kiemelte egy július 11-i Twitter-bejegyzésben, hozzátéve, hogy „a számok azt mutatják, hogy a magyar modell működik”.

Orbán számaiból az következne, hogy 2022-ben az EU határainál megállított „illegális migránsok” 82 százalékát a magyar-szerb határon tartóztatták fel.

A gyanúsan magas arányt mutató adatok mögé néztünk, és azt találtuk, hogy azok nem fedik a valóságot.

Orbán az egyik számot az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex által vezetett határstatisztikából vette, a másikat a magyar rendőrség statisztikájából. Ezek azonban eltérő módszertannal készülnek, így fals eredményt ad a két adat egy állításon belüli összevetése.

Továbbá a Frontex és a magyar rendőrség is a határátlépések számát méri, nem az „illegális migránsokét”. Mivel ugyanaz a személy adott éven belül többször is átléphet egy határt (vagy próbálkozhat ezzel), tévedés ezen statisztikákra úgy hivatkozni, mintha a migránsok számát mutatnák.

Honnan vette a számokat Orbán?

A teljes EU-ra vonatkozó 330 ezres adat egybevág a Frontex statisztikájával. Az EU határvédelmi ügynökségének januári közleménye szerint valóban ennyi irreguláris határátlépést jelentettek az EU külső határainál 2022-ben (a közlemény „illegális határátlépés” helyett a nemzetközi jogban bevett „irreguláris határátlépés” kifejezést használja).

Bár a közlemény előzetes adatokról beszél, a Frontex frissített, részletesebb táblázata jelenleg is nagyjából 330 ezres számot tartalmaz 2022-re (összesen 331 433 határátlépést rögzítettek).

A táblázatban található módszertani leírás szerint az irreguláris határátlépésről összegyűjtött adatokat havonta szolgáltatják a Frontexnek az EU tagállamai és a schengeni övezethez tartozó nem EU-tag országok.

A Magyarországra vonatkozó 270 ezres szám a rendőrség „Illegális migráció alakulása” nevű statisztikájából származik. Ebben heti bontásban három adatot tesznek közzé:

  • a megakadályozott tiltott határátlépések számát,
  • azok számát, akiket Magyarország területén feltartóztattak és a határkerítésen (az ideiglenes biztonsági határzár”, IBH kapuin) keresztül „átkísértek” Szerbiába,
  • illetve azokét, akik ellen valamilyen eljárást indított a rendőrség.

Forrás: police.hu

Mivel az adatokat táblázatos formában nem közlik, manuálisan kell kiírogatni és összeadni a számokat a rendőrség honlapjáról. Ez alapján 2022-ben Magyarországon 109 346 megakadályozott tiltott határátlépés történt, 158 296 visszakísérés, és 1150 eljárást indítottak határátlépők ellen. Ez összesen 268 792 határőrizeti intézkedés a tavalyi évben.

A Frontex adatbázisa külön figyelmeztet rá, hogy az észlelt határátlépések száma nem feltétlenül esik egybe a határátlépők számával, mivel ugyanaz a személy többször is átlépheti az EU külső határait.

A rendőrség honlapja erről nem mond semmit, de nem tudunk arról, hogy lenne módszerük a többször próbálkozók kiszűrésére a statisztikából, és a megakadályozott határátlépéseknél ez nehezen is lenne kivitelezhető.

A „megállított illegális migránsok” száma helyett tehát EU-s szinten pontosabb lenne az észlelt irreguláris határátlépések számáról, Magyarország esetén pedig az észlelt vagy megakadályozott határsértések számáról beszélni.

Almát a körtével

A Frontex közleményében szerepel egy térkép, ami világossá teszi, hogy félrevezető eredményt ad az EU-s és a magyar statisztika egymáshoz viszonyítása.

Forrás: Frontex

A térkép (ami valamilyen okból már nem az irreguláris, hanem az illegális határátlépés kifejezést használja) a főbb migrációs útvonalakra lebontva ábrázolja a 2022-ben jelentett határátlépéseket és a 2021-hez képest bekövetkezett változás mértékét. Az olvasható le róla, hogy a teljes nyugat-balkáni útvonalon 145 600 határsértés történt tavaly a Frontex adatbázisa szerint.

A nyugat-balkáni útvonalon található a magyar-szerb határ, de több másik határszakasz is. A fentebb már említett Frontex-táblázat pontosan meghatározza, hogy Bulgária, Románia, Magyarország és Horvátország nyugat-balkáni országokkal közös határai tartoznak az útvonalhoz.

Ha tavaly a teljes nyugat-balkáni útvonalon 145 600 volt az irreguláris határátlépések száma, akkor az ennek részét képező magyar-szerb határon nyilvánvalóan nem lehetett ennek közel kétszerese, 270 ezer.

Az Orbán által említett számokból továbbá az következne, hogy a magyar-szerb határon kívül a teljes uniós külső határon összesen 60 ezer irreguláris határátlépés történt 2022-ben. A térkép szerint azonban csak a közép-mediterrán térségből 102 529 határsértést jelentettek, a kelet-mediterrán útvonalról pedig 42 831-et.

Ezek a számok bizonyítják, hogy a magyar rendőrség statisztikáját nem lehet a Frontex adataihoz viszonyítani. Bár önmagában a 330 ezres és a 270 ezres számnak is van alapja, nem igaz az az állítás, hogy a teljes EU-ban észlelt 330 ezer határsértésből 270 ezer Magyarországon történt.

Eltérő megközelítések

A magyar rendőrség és a Frontex számai közötti ellentmondást a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján nem tudtuk teljesen feloldani, és a két szervezet sem segített ebben.

Valószínűnek tűnik, hogy mivel a Frontex irreguláris határátlépésekről beszél, a magyar rendőrségi statisztika megakadályozott tiltott határátlépés” kategóriáját nem számítják bele az uniós összesítésbe, hiszen a megakadályozás miatt itt nincs szó tényleges határátlépésekről.

Azonban ha a 2022-es magyar statisztikából levonjuk a 109 346 megakadályozott határátlépést, akkor is marad közel 160 ezer tényleges határátlépés, ami még mindig magasabb, mint a Frontex statisztikájában a teljes nyugat-balkáni útvonalra megadott 145 600.

Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda

További magyarázó tényező lehet, hogy bár Orbán ekként hivatkozott rá, a rendőrségi statisztika sehol nem állítja, hogy kizárólag a magyar-szerb határról gyűjt adatokat.

A rendőrség országos határrendészeti összesítőiből tudható, hogy a „feltartóztatott, majd IBH-kapun átkísért” kategória az ország teljes területén nézi a feltartóztatásokat.

A rendőrség az összes feltartóztatott migránst Szerbiába „kíséri vissza”, de azt nem közlik, hogy hányan érkeztek közülük valóban a szerb határon keresztül. Ha valaki nem a szerb (vagy az ukrán) határon keresztül jön, az a rendőrségi statisztikába bekerülhet, a Frontexébe viszont nem, mert Magyarország többi határszakasza nem külső uniós határ.

Hogy Magyarország 2022-ben pontosan hány irreguláris határátlépést jelentett a Frontex felé, az nem nyilvános, mert a Frontex csak migrációs útvonalakra bontja le a statisztikát, tagállamokra vagy határszakaszokra nem.

Az uniós és a magyar statisztika közötti ellentmondásról még egy korábbi migrációs cikkünk írásakor megkérdeztük a Frontexet és a magyar rendőrséget. Arról is érdeklődtünk, hogy Magyarország milyen 2022-es adatot jelentett a Frontexnek.

Egyik szervtől sem kaptunk érdemi felvilágosítást. A Frontex sajtóosztálya egy január 23-i e-mailben azt írta, hogy nem közölhetnek tagállamokra lebontott adatokat. A rendőrség csak március 24-én válaszolt, azt, hogy egy uniós rendelet alapján nem nyilvános, milyen adatokat szolgáltat egy tagállam az illegális migrációról.

Azt tehát nem lehet pontosan megmondani, hogy a Frontex statisztikájában szereplő 330 ezerből hány határátlépést jelentettek Magyarországról vagy konkrétan a magyar-szerb határról. Az viszont egészen biztos, hogy az Orbán által említett 270 ezernél jóval kevesebbet.

Cikkünk megjelenése előtt kerestük Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt, de nem küldött reakciót megállapításainkra.

(Címlapi kép forrása: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz