Terjedelmes interjú jelent meg Müller Cecília országos tisztifőorvossal a Magyar Nemzetben, 2023. december 3-án, amelyben a nyáron létrehozott új közegészségügyi csúcsszerv, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vezetője többek között az intézményben folyó járványkezelési munkáról is beszélt.
A szakmai eredményeket sorolva a koronavírus-járvány egyik pozitív fejleményeként említette, hogy az NNGYK megújította úgynevezett „légúti figyelőrendszerét”: a betegek tesztelése mellett már a szennyvízből is ki tudják mutatni egyes kórokozók jelenlétét. Most már ráadásul nemcsak a COVID-19 betegségért felelős koronavírust, hanem más vírusokat, az influenzavírust, valamint az Európában helyenként újra megjelenő, gyermekbénulást okozó poliovírust is figyelik a szennyvízmintákban.
„Nagy elismerés nekünk, hogy a WHO a mi rendszerünk használatát ajánlja más országoknak”
– büszkélkedett Müller.
Az interjúnak ezt a részletét emelte ki a Magyar Nemzet is a cikk bevezetőjében úgy, mint „a magyar járványügyi innováció, melyet már a WHO is ajánl a többi országnak”.
Ezek alapján könnyen úgy tűnhet, mintha Müller (és a Magyar Nemzet) a bemutatott szennyvíz monitoring rendszert állítanák be magyar innovációnak. Ez ebben a formában biztosan nem igaz: nem kell sok Google-keresés hozzá, hogy kiderüljön, az ilyen szennyvízvizsgálatok évtizedek óta részei a járványkezelésnek. A világ számos országában használják ezt a módszert, most már a koronavírus örökítőanyagának kimutatására is.
Végül Müller hivatala, az NNGYK segített tisztázni, mire gondolt az országos tisztifőorvos:
az interjúban említett magyar innováció valójában a szennyvízalapú szűrés egy bizonyos technikai újítását és a szennyvízvizsgálatok saját fejlesztésű módszertanát jelenti,
amit a hivatal állítása szerint valóban ajánl a WHO.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete kérdésünkre elmagyarázta, pontosan mivel járul hozzá Magyarország és az NNGYK a nemzetközi szervezet globális közegészségügyi erőfeszítéseihez.
A szennyvízmegfigyelés, azaz a szennyvízalapú epidemiológia lényege, hogy a szennyvízből vett mintákban mérik a kórokozók örökítőanyagának koncentrációját. Ez azért hatékony előrejelzési módszer, mert a kórokozó-koncentráció előbb kezd emelkedni, mint ahogy a betegség tünetei megjelennének a kórokozóval fertőzött emberekben. Minden olyan kórokozó vagy anyag vizsgálható szennyvízalapú módszerekkel, ami széklettel, vizelettel ürül vagy a fürdővízzel lemosódik, és bekerül a csatornahálózatba.
A módszert legelőször a gyermekbénulásért felelős poliovírus kimutatására használták, és a WHO ajánlása alapján már évizedek óta alkalmazzák a poliovírus mentesség igazolására – derül ki az Egészségügyi Világszervezet koronavírus tájékoztatójából. A poliovírussal kapcsolatos gyakorlatokra építve a szennyvízből kinyert adatokkal kezdték követni a járvány terjedését a világjárvánnyá nőtt COVID-19 járvány első hullámai idején.
Ekkor már számos országban létezett szennyvíz-megfigyelési protokoll, amelyet a járvány alatt a COVID-19-ért felelős SARS-CoV-2 vírusra vonatkozóan bővítettek.
Az előrejelzési módszer a COVID-nál annyira bevált, hogy több országban jelenleg is tovább bővítik: ahogy Müller Cecília is említette, a polio- és influenzavírus figyelését is beépíteni tervezik a protokollba. Eközben Európában vagy Afrikában is nemzetközi kutatócsoportok dolgoznak az eljárás minél olcsóbbá és megbízhatóbbá tételén.
Címlapon: Laboratóriumi dolgozó ellenőrzi a vízmintákból vett iszaplerakódásokat egy franciaországi szennyvíztisztító laboratóriumában. Fotó: DERRICK CEYRAC / AFP
A Nemzeti Népegészségügyi Központ kutatóinak 2021-ben közölt tanulmányából kiderül, hogy az NNK (és jogutódja a NNGYK) 2020 júniusa óta működteti a saját COVID-19 előrejelző rendszerét. A mintákat Budapest három szennyvíztisztítójából és a megyeszékhelyekről veszik, az így keletkező adatokkal pedig támogatást és visszajelzést nyújthatnak a közegészségügyi döntéshozatalban.
Ebből a tanulmányból derül ki az is, hogy a legrégebbi felhasználási módjára, a poliovírus monitorozására eddig azért nem használták Magyarországon a szennyvíz-megfigyelés módszerét, mert a magas gyermekbénulás elleni átoltottság miatt erre nem különösebben volt szükség. A vírus behurcolásának kockázata azonban egyre növekszik, ezért döntött az NNGYK a vizsgálatok bevezetése mellett - közölte a szervezet a Lakmusszal, hozzátéve, a folyamat egyelőre a tesztelés fázisában tart.
Az Európai Bizottság 2021-ben kiadott egy ajánlást a szennyvizek megfigyelésének uniós szintű összehangolására, de egyelőre ez is csak a SARS-CoV-2 koncentrációjának mérésére vonatkozik. Az EU-s irányelv felülvizsgálatának jelenleg kidolgozás alatt lévő tervezete viszont már az influenzát és a poliovírust nevesíti. Emellett az újonnan terjedő kórokozók és szennyezők, valamint a tagállamok által azonosított, közegészségügyi kockázatot jelentő paraméterek vizsgálatát ajánlja.
A szennyvízfigyelést tehát nem mi találtuk ki. De akkor mi Müllerék szerint a magyar innováció?
Az NNGYK a kérdéseinkre elküldött válaszlevelében arról írt, hogy a magyar járványügyi szakemberek a szennyvíz-monitoring következő két területén innováltak (és az eredményeiket publikálták is):
Ezek a gyakorlatok – a magyar rendszer és a saját fejlesztésű szűrő – a WHO járványügyi ajánlásában is szerepelnek, az ajánlásban felsorolt esettanulmányok között, a 31. oldalon:
Az Egészségügyi Világszervezet jó gyakorlatokról szóló ajánlása, 2. esettanulmány, összegzés a magyarországi rendszerről és az ultraszűrő membránról. Forrás: WHO (Environmental surveillance for SARS-COV-2 to complement public health surveillance)
Az Egészségügyi Világszervezetet is megkerestük arról érdeklődve, miről beszél Müller Cecília, amikor a WHO által ajánlott magyar rendszerrel büszkélkedik, ők azonban nem hivatkoztak a fenti két „innovációra” .
Ehelyett elmondták, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői tagjai voltak a szervezet SARS CoV-2-vel kapcsolatos globális protokollját kidolgozó nemzetközi csoportnak. A globális útmutatóhoz készült egy „Kérdések és válaszok” tájékoztató kiadvány (Q&A) is, amelynek összeállításában, koncepciójának kidolgozásában részt vettek a magyar hatóság munkatársai is – írta a WHO.
Válaszukban azt is kiemelték, hogy Magyarország, illetve az NNK/NNGYK 2023. július 5-e óta együttműködő partnere is a WHO-nak. Az együttműködő intézményeket a WHO főigazgatója jelöli ki, és az Egészségügyi Világszervezet által létrehozott nemzetközi együttműködési hálózat részét képezik, feladatuk a WHO országos, nemzetközi, regionális, régiók közötti és globális programjának támogatása.
Az NNK (és jogutódja a NNGYK) regionális központként együttműködik a WHO-val egy képzési csomag kidolgozásában, illetve támogatást és tanácsadást nyújt azoknak az országoknak, amelyek a szennyvízalapú közegészségügyi vizsgálatokat szeretnék bevezetni. A képzési csomagnak a kidolgozását többek között a magyar módszertan és járványkezelési tapasztalatok alapozták meg – tájékoztatott a nemzetközi szervezet.
A cikk elkészítésében közreműködött: Neuberger Eszter
