Az április 3-án lezajlott országgyűlési választások a jelenleg is kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség fölényes győzelmét hozták, az eredményt pedig mindegyik induló párt elfogadta.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne történt volna semmi, ami az idei voksolás tisztaságát veszélyeztette volna.
A Lakmusz beszélgetéssorozatának legfrissebb részében két olyan meghívottal beszélgettünk, akik
Bálint Mónika a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) ügyvezető igazgatója a Tiszta szavazás kampányban dolgozik hónapok óta, amit azért indított a CKA mellett több más hazai civil szervezet, hogy szervezetten léphessenek fel a választási csalások ellen. Sanyó Ádám adatelemző, a taktikaiszavazas.hu egyik szerkesztője, aki 2014 és 2016 között angol politikai pártok kampányában és a Brexit-népszavazás EU-párti kampányában is szerzett tapasztalatokat.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a 2022-es választások eredményét rendszerszintű, tömeges csalási kísérletek nem torzították, történt azonban több visszaélés, amiken ha a Fidesz győzelme nem is, de a kétharmados győzelme akár múlhatott is. A szoros versenyt hozó körzetekben ugyanis még a kisebb választási csalások is képesek a végeredményt megfordítani.
A választás napján a Tiszta szavazás önkéntesei leginkább azokban a térségekben voltak jelen, ahol nagy a lakosság gazdasági kiszolgáltatottsága. Ez földrajzilag főként a keleti, északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon található választókörzeteket jelentette, ahol magas volt annak a kockázata, hogy szavazatvásárlással vagy a befolyásolás más jogellenes formájával próbálják megszerezni tömegek voksait - magyarázta Bálint Mónika.
Magyarországon elterjedt befolyásolási forma
A civilek számításai bejöttek, a választás napján Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Baranya megyékben egész nap füleltek le csalási kísérleteket.
A leggyakrabban tapasztalt visszaélés a szavazók illegális csoportos utaztatása volt, de lebuktattak több szavazatvásárlási kísérletet is: többek között a Csongrád-Csanád megyei Makón, vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ongán. Ezeket az ügyeket a választások után néhány nappal ebben a cikkben a Lakmusz is bemutatta.
Az olyan befolyásolási kísérleteket, mint a láncszavazás, vagy a fotót bemutató szavazók megajándékozása leggyakrabban a helyi gazdasági élet fontos szereplői, például uzsorások, kereskedők vagy építési vállalkozók finanszírozzák, akik “valamilyen gazdasági kapcsolatban állnak a jelölttel” ezért az ő érdekében dolgoznak a választás napján - magyarázta olvasói kérdésre Bálint Mónika. Azt azonban nehéz bizonyítani, hogy a jelölt tudtával teszik ezt - tette hozzá.
Az ilyen szavazatvásárlási kísérletek leleplezésével azonban nem volt könnyű dolga Tiszta szavazás önkénteseinek, Bálint Mónika szerint ugyanis a civil kontrollra számítva a szóban forgó térségekben sokszor nyilvánosból zárt térbe költöztették a szavazatvásárlási kísérleteket. A csalásról szóló bejelentéseket kivizsgáló körzeti választási bizottságok pedig csak egyértelmű bizonyíték láttán adnak helyt a kifogásnak.
“Az, hogy lefotózunk néhány autót, még önmagában nem elég. El kell, hogy hangozzon, hogy azt mondják a szavazónak: ezt azért adom, hogy rám szavazz. Ritka, hogy ez ennyire egyértelműen megtörténik”
- magyarázta Bálint Mónika.
Azokban az esetekben, ahol sikerült dokumentálni a jogsértést, a Tiszta szavazás kampányban dolgozó civilek bejelentést tettek az illetékeseknek. Mint cikkünk megjelenése előtt nem sokkal megtudtuk, a benyújtott összesen 11 kifogásból egy még elbírálás alatt van, négyben legalább részben helyt adtak a kifogásnak, hatot pedig bizonyítottság hiányában elutasítottak a választási bizottságok. A Tiszta szavazás kampányban dolgozó jogászok négy esetben fellebbeztek a döntések ellen.
Sanyó Ádámot kérdeztük többek között arról a vádról, amelyet a Fidesz dobott be még a választás előtti napokban. Eszerint az ellenzéki pártok személyes adatokkal visszaélve kerestek meg olyan választópolgárokat a kampányban, akik nem adták meg ilyen célra az elérhetőségeiket. Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, a nyilvánosságban elérhető információk alapján az ügyben nem vizsgálódott eddig egyetlen hatóság sem, az adathalászattal megvádolt cég, a Datadat pedig közleményben utasította vissza az illegális adathalászattal kapcsolatos vádakat.
Sanyó szerint elképzelhető, hogy a kormányváltás érdekében összefogó hat ellenzéki párt által kezelt választói adatbázisok “összecsúsztak” a kampány során, azaz olyan elérhetőségen, amit az egyik pártnak adott meg a szavazó, egy másik szövetséges párt aktivistái keresték őt az egyesült ellenzék nevében. Minden esetben az adatvédelmi hatóság feladata kivizsgálni, hogy milyen szervezetek jogosultak használni az egyén adatait, és ehhez képest történt-e visszaélésszerű használat - tette hozzá Bálint Mónika.
Címlapon: Urnabontás a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban, az átjelentkezõ szavazók számára kijelölt szavazókörben az országgyűlési választáson 2022. április 3-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Sanyó Ádám ugyanakkor hangsúlyozta, “biztos vagyok benne, hogy a fideszes adatbázisban kezelnek olyan adatokat, amiket nem lehetne”, hiszen “olyan szenzitív adatokat gyűjtenek választókról, mint hogy mik a politikai preferenciáik, vagy hogy közügyektől el vannak-e tiltva.” Sanyó ezt egy szavazatszámláló beszámolója alapján mondta, aki a választás napján olyan szavazóval is találkozott, akit a Fidesz egyik aktivistája emlékeztetett aznap, hogy már nincs közügyektől eltiltva, jogosult szavazni.
Hogy az adatbázisok milyen fontos szerepet játszanak egy választási kampányban, azt jól mutatja, hogy Sanyó Ádám már Angliában, egy kisebb politikai párt választási kampányában dolgozva is azt látta, a nyugat-európai politikai pártok “részletes és pontos” adatbázist vezetnek a szavazóikról. Ez már a 2010-es évek közepén egyfajta alapszükséglet volt a politikai sikerhez.
“Adatbázis nélkül a XXI. században nem lehet választást nyerni”
-magyarázta. Ilyen értelemben szerinte kijelenthető, hogy “Magyarországon jelenleg a Fidesz az egyetlen olyan párt, aki olyan pontos és részletes választói adatbázissal rendelkezik, mint mondjuk Nyugat-Európában a legtöbb párt”.
Szerinte a Fidesz választási sikerében lehetett szerepe a szavazói rendkívül sikeres mozgósításának a választás napján, amiben nagy szerepe lehetett a potenciálisan őket támogató szavazókról felépített adatbázisuk kreatív használatának. (Ezekről a módszerekről a Direkt36 oknyomozó központ írt a kampányra időzítve alapos cikket.)
Az adatgyűjtést- és kezelést persze lehet jogszerűen is csinálni. Az adatok kezelésének célját és idejét pontosan meghatározó adatvédelmi nyilatkozatokon túl Sanyó Ádám Angliában azt látta, hogy az adatbázisokban “különválasztották a választók neveit és a hozzájuk tartozó személyes adatokat”, ha valaki használta ezeket, akkor “csak anonimizált adatokat látott”, kivéve, ha a konkrét kampánytevékenységet végezte. “Kvázi nem lehetett ellopni adatot, mert az mindig csak időszakosan volt összekapcsolva a hozzá tartozó névvel” - magyarázta az adatelemző.
Sanyó Ádám és Bálint Mónika olyan rendszerszintű problémákról is beszéltek a Lakmusznak, amelyek magukban hordozzák a tömeges választási csalás veszélyét, amit ráadásul nagyon nehéz leleplezni.
Ilyen rendszerszintű probléma, hogy a levélszavazásra jogosult határon túli magyarok állampolgárok halálukkor nem kerülnek ki automatikusan a választási névjegyzékből, ehhez hozzátartozóik jelzése szükséges. A kampányban ellenzéki politikusok mutattak rá, mennyire könnyű visszaélni emiatt a levélszavazással: a hozzátartozók bármiféle akadály nélkül átvehetik, kitölthetik és postára adhatják halott rokonuk nevében a szavazólapokat. A választási névjegyzékben szereplők listáját a Political Capital próbálja évek óta kiperelni, mondta Sanyó Ádám.
“Ha egyszer sikerül, biztos vagyok benne, hogy rengeteg 106-108 éves ember találunk majd ezen a listán”
- tette hozzá.
De az idei választás rávilágított egy másik visszásságra is a határon túliak levélszavazásának rendszerében. Kiderült ugyanis: a levélszavazatokkal való visszaélésnek gyakorlatilag nincs retorziója.
Erdélyben ugyanis a lehető legsúlyosabb visszaélés történt meg, ami egy szavazattal történhet: illetéktelenek megsemmisítettek, Marosvásárhely közelében elégettek egy kupac ellenzéki pártlistákra leadott levélszavazatot. A Nemzeti Választási Iroda pedig rövid mérlegelés után kijelentette: nem foglalkoznak tovább az üggyel, mert csak Magyarország területén képes érvényt szerezni a választási szabályoknak.
“A jogbiztonság csorbul ebben a hibás rendszerben”
- fogalmazott Bálint Mónika, aki szerint fontos lenne, hogy a következő kormány kezdeményezze a rendszer átalakítását: legyen személyes a szavazás minden külföldön élő jogosult magyar állampolgár számára.
