A magyar fiatalok háromnegyede nem bízik a közösségi oldalakról származó politikai hírekben

A Science+ nemzetközi hálózat régiós összehasonlításban vizsgálta a médiafogyasztási szokásokat 15-34 éves fiatalok körében, a magyar eredményeket összevetve bolgár, cseh, lengyel és román adatokkal. A kutatáshoz felhasználták az Európai Bizottság által készített Eurobarometer információit, Magyarországon pedig fókuszcsoportos kutatást is végeztek.

A Science+ kutatása többek közt azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire bíznak meg az általuk hallott, olvasott információban. A magyar 15-34 éves fiatalok csupán 35%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább megbízik a médiában. Ez regionális összehasonlításban a lengyel (32%) és román (35%) eredményekhez hasonló, de alacsonyabb, mint a cseh (43%), bolgár (44%) és szlovák (42%) értékek.

Címlapi kép: Scott Olson/Getty Images/AFP

A korosztályon belül vizsgálva a magyar adatokat a bizalom mértéke kifejezetten alacsony a 15-19 évesek körében (24%).

A kutatás külön kitért arra, hogy a fiatalok milyen mértékben bíznak meg az interneten és a közösségi médián keresztül érkező információkban. Magyarországon a 15-34 éves korosztály 77%-a teljes mértékben vagy inkább egyet ért azzal az állítással, hogy

„az internetes közösségi oldalakról származó, politikai ügyekről szóló hírek nem megbízhatók”.

Forrás: Science+

Regionális összevetésben a bizalmatlanságnak ez a mértéke kifejezetten magasnak számít, bár az összes vizsgált országban 50%-hoz közelít (Bulgária) vagy azt meghaladó (Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) a közösségi média híreiben nem bízók aránya.

Forrás: Science+

A 2023 júniusában folytatott fókuszcsoportos beszélgetéseken azt tapasztalták a kutatók, hogy a fiatalok szinte kivétel nélkül úgy gondolják, a saját korosztályuk jóval kevésbé van kitéve a hamis, megtévesztő információknak, mint az idősebbek. “A vissza-visszatérő érvelésük az, hogy míg az idősebbek hozzászoktak ahhoz, hogy amit látnak, olvasnak, az az „igazság”, a fiatalabb korosztály jóval szkeptikusabb és cinikusabb” - írja a Science+ sajtóközleménye, amelyben idézik az egyik résztvevőt is:

“Az idősebbek közül sokan nem hiszem, hogy utána keresnek az online felületeken is annak, amit megnéztek az esti híradóban. Ők ezt látják, ezt tudják. Vagy mondjuk megveszik az újságot, és elolvassák, és azt az egyféle újságot veszik meg, amit már vesznek vagy harminc éve, és nem biztos, hogy máshonnan is hallják a híreket, hanem csak egy forrásból.”

Zöldi Blanka
Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője közel tíz éve dolgozik újságíróként. 2014-ben az Origónál kezdte pályáját, majd az Abcúgnál dolgozott, később pedig Brüsszelben foglalkozott gazdasági újságírással. 2017-től a Direkt36 oknyomozó központ újságírója, majd szerkesztője volt. Részt vett több nemzetközi nyomozásban és az Orbán család állami üzleteinek feltárásában. Óraadóként rendszeresen oktat egyetemeken, oknyomozó újságírás kurzust tartott például az ELTE-n és a Metropolitan Egyetemen.