Szerzők: Diószegi-Horváth Nóra, Német Szilvi
Június 23-án, péntek este Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője lényegében hadat üzent az orosz védelmi minisztériumnak, miután azzal vádolta meg az orosz hadsereget, hogy rakétatámadást indított a zsoldoscsoport bázisai ellen. Kaotikus időszak vette kezdetét: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy nyomozást indítottak Prigozsin ellen, Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap reggel tartott beszédében pedig már belső árulásról beszélt.
A wagneresek mindeközben Moszkva felé vették útjukat, előbb Rosztovot, majd Voronyezst vonták ellenőrzésük alá. Prigozsinék több katonai helikoptert lelőttek, valamint legalább egy tucatnyi orosz katonát megöltek. És miután egész nap úgy tűnt, a Wagner-csoport különösebb erőfeszítés nélkül tart az orosz főváros felé, este a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka hivatala kiadott egy közleményt, amelyben tudatták: sikerült rávenniük Prigozsint, hogy állítsa meg zsoldosait, és forduljanak vissza. Ezt később Prigozsin is megerősítette, majd valóban ki is vonultak Rosztovból.
A Lakmuszon már több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a háborút és a háborús kommunikációt nagymértékű bizonytalanság jellemzi (ezt gyakran a “háború köde” kifejezéssel írják le). Gyorsan változó, kiélezett helyzetekben ez fokozottan érezteti a hatását - így történt ez most is. Az események követése kifejezetten nehéz volt a sok ellenőrizhetetlen információ miatt, amelyek ellepték a különböző közösségi médiafelületeket (főként a Twittert és a Telegramot), miközben a sajtó világszerte igyekezett percről percre közvetíteni a Wagner-csoport útját, az oroszok reakcióit, és azt, hogy hogyan értékelik a történteket más országok.
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy a magyar nyilvánosság egyes szereplői hogyan tudósítottak az esetről:
Főként azt figyeltük, hogy ezeken a felületeken milyen kifejezésekkel írják körül az egyébként korábban Putyinhoz rendkívül közel álló Prigozsint és az általa létrehozott és működtetett Wagner-csoportot, illetve hogyan nevezik a szombati eseményeket.
A Magyar Távirati Iroda (MTI) június 24-én reggel 9 órakor adta ki az első hírt a történtekről – miközben ekkorra már javában zajlottak az események. Az MTI ebben az első hírben Prigozsint “a Wagner katonai magánvállalat vezetőjének” nevezi, és címében is azt emeli ki, hogy az orosz védelmi miniszterhelyettes tárgyalt vele. Hogy mi volt a tárgyalás apropója, az mindössze a hír közepén jelenik meg, majd megemlítik, hogy az orosz védelmi minisztérium "információs provokációnak" nevezte Prigozsin vádjait. Azt is említik, hogy az FSZB büntetőeljárást indított Prigozsin ellen “katonai lázadás kísérlete” címén.
Ezután Putyin beszédéről számoltak be, a hírek címkéjében az Oroszország-belpolitika-elnök-lázadás kulcsszavakat kiemelve, majd nemzetközi hírblokk következett, Nagy-Britannia, Lengyelország, Németország és az Európai Unió közleményeit szemlézték az események kapcsán.
13:22-kor frissítették a Putyin beszédéről szóló hírt Prigozsin válaszával és orosz reakciókkal. A reakciók kivétel nélkül Putyin melletti kiállások(Ramzan Kadirov csecsen vezető, Kirill orosz pátriárka, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese is megjelenik). (Érdekesség, hogy az MTI ebben a hírfolyamban “elcsatolt területeknek” nevezi az oroszok által 2014 óta megszállás alatt tartott donyecki és luhanszki régiót.)
Ezután éles váltás látható a távirati iroda hírszolgáltatásában: a későbbi hírek ugyanis kivétel nélkül “Wagner-lázadás” címszó alatt futnak:
Nem csak az MTI maradt le némileg az események követésével. A szalagcímeiben nyíltan Oroszország irányába elfogult Origo percről-percre követi az orosz-ukrán háború eseményeit, ám csupán 26-án reggel számoltak be arról, hogy felpörögtek az események. Méghozzá ezzel a címmel: “A Kreml vádat emelt a Wagner főnöke ellen”. Az pedig csak a posztból derül ki, hogy mi a vádemelés oka.
Ezt követően az eseményekkel foglalkozó cikkekben a Wagner-csoport akcióját következetesen puccskísérletnek vagy egyenesen puccsnak nevezik, míg a Wagner-csoport zsoldos katonáit több alkalommal is bérgyilkosoknak titulálják (erre korábban is volt néhány példa, bár inkább zsoldosként vagy Wagner-csoportként utaltak rájuk), azt azonban nem említik ezekben a cikkekben, hogy a Wagner “bérgyilkosai” szorosan összefonódnak az orosz állammal, sőt, ezt a kapcsolatot Oroszország még szorosabbá tenné.
A “Képeken a Wagner-bérgyilkosok vezetőjének véres puccsa” című képgaléria jól példázza, milyen módon számolt be az eseményekről az Origo. A képek közt ugyanis nincs olyan, amelyen bármilyen “véres” esemény látható lenne, az egyetlen kép pedig, amin konkrét hadi esemény látható, egy olyan pillanatot örökít meg, amikor a Wagner katonai konvoját éri légicsapás.
Az Origo cikkeiben már-már apokaliptikus jeleneteket vízionált a Wagner-csoport akciójának lehetséges kimeneteleiként: bérgyilkosok százezrei állhatnak készen a rohamra, atomfegyver raktárakat foglalhatnak el, véres pusztításra készülhettek.
Az Index péntek este induló percről-percre tudósításában foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy katonai puccskísérlet-e a Jevgenyij Prigozsin által indított művelet? A megfejtéshez a portál többek között Igor “Sztrelkov” Girkinhez fordult tanácsért, aki 2014-ben a kelet-ukrajnai háború egyik kulcsembere volt, 2022-ben pedig a katonai “bloggerként” háborús elemzéseivel tett szert nagy népszerűségre a Telegramon.
Az egykori FSZB tiszt a helyzetet az 1922-es olaszországi puccshoz hasonlította:
“Benito Mussolini először ezreket, majd tízezer »feketeingest« vezetett Rómába. Nem ellenállt senki, a puccsistákat a nép üdvözölte, a király pedig átadta a hatalmat”.
A hétvége során az Index nem csak Sztrelkov csatornájáról vett át teljes posztokat, hanem szinte mérlegelés nélkül idézett párszáz követővel rendelkező, amatőr felhasználóktól (például a @whatajoke Twitter-fiók tulajdonosától), nyíltan ukránpárti információs hadviselést folytató csoportoktól (NAFO) vagy az “amerikai monokultúrával” szembeszálló Russians With Attitude oldal “fotelszakértőitől”.
A vélemények mellett ebben a cikkükben külön összegyűjtötték azokat internetes mémeket, amelyek sikeresen terjesztették el, hogy Oroszországban már javában polgárháború zajlik.
Az Index erőfeszítése arra is kiterjedt, hogy elsőként közölje a magyar kormány álláspontját a Wagner-ügyben, ezzel megtörve a napokig tartó csendet. A sokat ígérő cím ellenére (A magyar kormány válaszolt az Index kérdéseire a Wagner-lázadással kapcsolatban) a Honvédelmi Minisztérium és a Kormányzati Tájékoztatási Központ csak egy két soros sablon-szöveget küldött, miszerint
“A magyar kormány számára Magyarország és a magyar emberek védelme a legfontosabb. Csak ebből a szempontból követjük nyomon az Oroszországban és Ukrajnában zajló fejleményeket” – írták.
Az Index még hétfő délutáni cikkében is ráerősített, hogy Orbán Viktor mindvégig első kézből értesült a hétvége eseményeiről.
A Magyar Nemzet nem halogatta a Wagner-csoportól szóló híreket: azt, hogy Prigozsin megfenyegette az orosz katonai vezetést, már 23-án este megírták, és szorosan követték az ezt követő eseményeket is, a Wagnert zsoldoshadseregnek, az akciót puccskísérletnek nevezve már szombaton kora reggel is. Folyamatosan frissülő cikkük mellett főként szakértők megszólaltatásával igyekeztek árnyalni a képet cikkeikben:
Demkó szerint elképzelhető, hogy Prigozsin, Putyin és Lukasenka is belátta, hogy “össze kell zárniuk, különben mindannyiuk hatalmát elsöpörheti az ukrán, a nyugati és a belső erők munkája.”
A Magyar Nemzet tehát a hírek követése mellett főként olyan anyagokat publikált, amelyekben szakértők kérdőjelezik meg a Wagner-csoport és főként Prigozsin erejét, és hangsúlyozzák, hogy az oroszokat nem lehet megverni, majd amikor úgy tűnik, hogy a konfliktust feloldotta Lukasenka és Prigozsin megállapodása, akkor ismét a külső fenyegetésekre irányítják a figyelmet.
Másnap Nógrád György a Magyar Nemzet kérdésére megállapítja: Prigozsin “óriási stratégiai hibát követett el azzal, hogy fellázadt az orosz katonai vezérkar ellen.“
A Jobbik lapjának, az Alfahírnek a Facebook-oldalára viszonylag későn, szombat kora délután került ki az első hír, amely a paramilitáris alakulat oroszországi akciójával foglalkozott. A “Fellázadt a Wagner-csoport: Terrorkészültség Oroszországban” című, folyamatosan frissülő cikk többnyire a források megjelölése nélkül számolt be a hadoszlop előrenyomulásáról, Moszkva közelgő ostromáról és egyéb, közösségi médián keringő találgatásokról, amely egy részéről később helyreigazítást is közölt (szintén bemondásra, az eredeti állítást cáfoló bizonyítékok nélkül):
A Megafon influenszerei némiképp más irányból közelítették meg a témát. Egyes ellenzéki szereplők megszólalásait kiemelve úgy állították be a helyzetet, mintha a “baloldal” egyértelműen Prigozsint támogatná Putyinnal szemben – és ebből csináltak viccet.
Az élen Trombitás Kristóf járt, aki először ugyan még így elemezte a helyzetet:
“Putyin hamarosan beszédet mond, miközben elvileg a Wagner-fegyveresek Moszkva felé tartanak. Ha ez mind igaz, nem dezinformálás, akkor hasonlóra csak a Szovjetunió széthullásának pillanataiban volt példa.”
Ezután azonban ilyen posztok következtek:
Trombitás még egy kamueseményt is létrehozott, amely az addigra kialakított narratívát (az ellenzék egységesen Prigozsint támogatja) figurázta ki:
És hogy a posztok minél jobban pörögjenek, a kommentszekcióban más megafonosok is hozzátették a kialakított narratívához a saját mondandójukat. Apáti Bence például többek közt a “belpesti értelmiség” Azov ezred iránti állítólagos rajongását emelte ki. Apáti egy másik Facebook-posztjában erőteljes képekkel írja le Prigozsin magánhadseregének bűneit:
“Egészen rémisztő, hogy a baloldali nyilvánosság jeles képviselői attól pisiltek maguk alá, hogy brutális, se Istent se embert nem ismerő, szedett-vetett, börtönviselt zsoldosok kerülhetnek egy atomhatalom élére. Akik a világ számos pontján rendeztek már mészárlásokat.“
Azt azonban egyetlen alkalommal sem teszi hozzá, hogy a szombati eseményeket megelőzően a Wagner az oroszokat támogatva követte el ezen bűncselekményeket Ukrajnában, a börtönviselt zsoldosokat pedig orosz börtönökből, az orosz állam jóváhagyásával toborozták.
Bayer Zsolt publicista nem a közösségi médiában, hanem saját blogán fejtette ki véleményét, hasonló gondolatmenettel:
“Ezek? Ezek a belpesti “értelmiségiek”, ezek a szarjankók? Hát persze, hogy a Wagnernek meg ennek a gennyláda Prigozsinnak szurkolnak. Ahogy annak idején, mondjuk hétfőn még nyilvános idegösszeomlást kaptak a “náci Jobbik” puszta létezésétől, kedden pedig bő nyállal fogadták Vona “megtérését”. Úgy vannak ezek az elvekkel, mint az egyszeri ember: Ja az elvek? Hát azok olyanok, mint a fing. Tartja az ember, ameddig bírja…”
A Prigozsint gennyládának nevező Bayer sem hangsúlyozta azonban azt, hogy korábban milyen szerepet töltött be a Wagner az Ukrajna elleni háborúban.
A Megafonosok valójában pár Facebook-posztot emeltek ki (például Somogyi Zoltán szociológusét, Szarvas Koppány Bendegúz Momentumos képviselőét és Péterfy Gergely íróét), annak alátámasztására, hogy az egész magyar “baloldal” Prigozsinnak drukkolt. A nyíltan ellenzéki kötődésű sajtóban ez egyáltalán nem jelent meg, az oligarcha és a putyini vezetés közötti konfliktust azonban több DK-közeli lap már a kezdetektől polgárháborúnak címkézett.
A Nyugati Fény szombat reggel kezdett cikkezni Prigozsin akciójáról, amelyre a portál szerzői eleinte a fősodratú médiához hasonlóan “fegyveres felkelésként” hivatkoztak. Délutánra a tudósítások (például ez és ez) már “polgárháborús helyzetetet” emlegettek, még azután is, hogy a Védelmi Minisztérium és a Wagner-vezér közti megállapodással a fegyveres konfliktus lehetősége kimerült. Vasárnap esti cikkükben Eörsi Mátyást, a Demokratikus Koalíció egyik politikusát idézve írták, hogy vértelenül zajlott le az “oroszországi polgárháború első fordulója”.
A Nyugati Fény szintén kiemelt figyelmet szentelt Orbán hallgatásának: két nap alatt 3 cikk számolt be arról, hogy a magyar miniszterelnök semmilyen hivatalos csatornán nem kommentálta a hétvégi eseményeket.
Ellenszél
A szintén DK-közeli Ellenszélen is a polgárháborús narratíva kapott hangsúlyt, a Wagner és az orosz hadsereg közötti fegyveres összecsapásokra kiélezve. A oroszországi fejlemények követése mellett az egyszerzős portálnál egy gyors sajtószemle is belefért: külön cikkben szedték össze, hogyan számolt be – vagy inkább nem számolt be – két kormánypárti hírportál (az Origo és a Riposzt) az orosz válságról.
Forrás: Ellenszél
A politikai elfogultságát nyíltan vállaló véleményportálon mégis az a cikk tette fel az i-re a pontot, amelyik egy 6 pontos akciótervet dolgoztatott ki a mesterséges intelligenciával, hogy nézne ki, “ha Orbán ellen menne a Wagner vagy egy hasonló csoport”.
Javítás (2023. július 27. 22:23): Cikkünk korábbi verziójában hibásan írtuk, hogy az ugytudjuk.hu egyáltalán nem számolt be az esetről, ezt a mondatot töröltük a cikkből.
