Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
Az Izrael és a Hamász közötti konfliktus közepette téves információk egész özöne kezdett terjedni az interneten. Az AFP több ilyen állítást is cáfolt már például ebben a cikkben.
Bár azt már megszokhattuk, hogy a nagy világesemények az álhírek áradatát hozzák magukkal, a kutatók szerint a Hamász palesztin militáns csoport hétvégi, Izrael elleni halálos támadását követően a félrevezető információk olyan mértékben és sebességgel terjedtek el az interneten, mint még soha korábban.
Szakértők szerint a konfliktus lesújtó képet fest arról, hogy a prominens közösségi oldalak, mint például a Meta tulajdonában lévő Facebook és a korábban Twitter néven ismert X, mennyire nem képesek az álhírek elleni küzdelemre az elbocsátások és költségcsökkentések közepette, amelyek az oldalak felhasználói bizalmi és biztonsági csapatait is megtizedelték.
Különösen az Elon Musk tulajdonában lévő X-en súlyosbítja a problémát egy sor vitatott intézkedés, például légből kapott összeesküvés-elméleteket terjesztő fiókok visszaállítása és a tartalomkészítőkkel folytatott reklámbevétel-megosztási program. Ez utóbbi a kutatók szerint arra ösztönzi a felhasználókat, hogy a lájkok és kommentek szerzésére koncentráljanak ahelyett, hogy a pontosságot és a tényszerűséget helyeznék középpontba.
A szakértők attól tartanak, hogy ezek a lépések megnövelték annak kockázatát, hogy az interneten terjedő hamis állítások károkat idézzenek elő a való világban is, például tovább szítsák a gyűlöletet és az erőszakot, különösen egy olyan gyorsan változó válsághelyzetben, mint amilyen éppen kibontakozóban van Izraelben és Gázában.
„A közösségi oldalak nehezen tudnak lépést tartani a félretájékoztatás és az erőszakra való felbujtás folyamatos özönével” – nyilatkozta az AFP-nek Andy Carvin, az Atlantic Council Digitális Törvényszéki Kutató Laboratóriumának (DFRLab) munkatársa.
„Ez a tendencia már egy ideje kialakulóban volt, és csak rosszabb lett a felhasználói bizalmi és biztonsági csapatokat érintő elbocsátásokkal, amelyek miatt most nem tudnak lépést tartani a káosszal. Az X esetében pedig a platformot érintő változások teljesen szétzúzták azt, ami korábban az egyik legnagyobb erőssége volt: a friss hírek nyomon követését és a felhasználók segítését a tények és a fikciók szétválasztásában.”
A közösségi média felhasználóit hamis harci cselekményeket ábrázoló fotókkal és olyan, régi szíriai videókkal bombázzák, amelyeket úgy mutatnak be, mintha a Gázai övezetben készültek volna. Ezenkívül lövöldözős videójáték-felvételekről is azt próbálják egyesek elhitetni, hogy azokon Hamász-támadások láthatóak – állítják álhírekkel foglalkozó kutatók.
Egy interneten terjedő képen állítólag a Hamász által elfogott izraeli katonák láthatóak, de az AFP tényellenőrzői megállapították, hogy a kép 2022-ben készült egy gázai hadgyakorlat során.
2023. október 8-i képernyőmentés a Facebookról a hamis állítással
Ezenfelül az AFP tényellenőrző csapatai az X-en, a Facebookon és a TikTok-on is több posztot találtak, amelyek egy hamis Fehér Ház-i dokumentumot népszerűsítettek, amely állílag 8 milliárd dolláros katonai támogatást irányzott elő Izraelnek.
„A támadásokról készült és az interneten terjedő hamisított, kamu és régi videók illetve képek puszta mennyisége megnehezíti annak megértését, hogy mi folyik Izraelben és Gázában” – fogalmazott Alessandro Accorsi, a Crisis Group agytröszt vezető elemzője.
Accorsi „óriási aggodalmának” adott hangot, hogy a félretájékoztatás, különösen a túszokról, köztük gyerekekről készült hamis képek felszíthatják az erőszakot.
„Olyan válsághelyzetekben, mint a terrortámadások, háborúk és természeti katasztrófák, az emberek hajlamosak a közösségi oldalakhoz fordulni a gyorsan elérhető információkért” – nyilatkozta Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate (Központ a Digitális Gyűlölet Ellen) vezérigazgatója az AFP-nek.
„Azonban a hazugságokat és gyűlöletet terjesztő, lájkokra és követőkre vadászó szélhámosok áradata, valamint az ilyen szélsőséges és felkavaró tartalmakat támogató algoritmusok miatt a közösségi média valójában nagyon rossz hely, ha megbízható információkat próbálnak találni az emberek” – tette hozzá Ahmed.
A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi oldalak a jelek szerint elkezdtek felhagyni a minőségi információk kiemelésére irányuló erőfeszítéseikkel.
Az amerikai lapok által idézett Similarweb kutatócég adatai szerint az elmúlt évben a közösségi oldalakról, mint a Facebook és az X, a vezető híroldalakra irányuló forgalom drámaian lecsökkent.
2023. október elején az X eltávolította a címeket a felhasználók által megosztott hírcikkekből, így a linkek csak képként jelennek meg, ami szakértők szerint tovább csökkentheti a híroldalak látogatottságát.
Musk maga is éles kritikákat váltott ki, amikor arra biztatta közel 160 millió követőjét az X-en, hogy kövessenek két "jó" fiókot, hogy friss híreket kapjanak a háborúról. Mindkét fiók az álhírek ismert terjesztője.
2023. október 10-i képernyőmentés Musk bejegyzéséről, amit később törölt
Musk később törölte a posztját, de addigra az már több milliós nézettséget ért el. Az X nem válaszolt az AFP megkeresésére.
„Bár még mindig számtalan tehetséges újságíró és kutató használja az X-et, hogy segítsen a nyilvánosságnak jobban megérteni, mi történik, a jel-zaj arány elviselhetetlenné vált” – mondta Carvin, a DFRLab munkatársa.
„Hasznossága mint megbízható kutatási és tudósítási eszköz alapjaiban tört meg, és talán soha nem fog helyreállni” – tette hozzá.
Ez az írás Anuj Chopra, az AFP washingtoni, álhírekre szakosodott riporterének angol nyelvű cikkének fordítása.
Címlapi kép a 444-en: MAHMUD HAMS / AFP
Szerzői jog © AFP 2017–2023. Minden jog fenntartva.
