A Digital Methods Initiative (DMI) hat kelet-európai országban vizsgálta, milyen szereplők irányítják a figyelmet az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos információkra a közösségi médiában. A kutatás 2022. február 24. óta eltelt 1 évben vizsgálta azokat a Facebookon közzétett posztokat, amelyek külső hivatkozásokhoz vezetnek. A kutatók a linkek forráselemzésével azonosították be a problémás online tereket, amelyek vagy sebezhetőnek mutatkoztak a dezinformációval szemben, vagy tudatosan vettek részt az ellentmondásos narratívák terjesztésében. A kutatás Magyarországra vonatkozó részét a Lakmusz végezte. (Ebben a cikkben a magyar színtér elemzését mutatjuk be, a nemzetközi összehasonlításról a teljes kutatás megjelenése után számolunk majd be.)
A hírigényeket egyre inkább a közösségi hírforrások szolgálják ki itthon is, az orosz-ukrán háború pedig az egyik első olyan fegyveres konfliktus, amelyet a közösségi médián szinte élőben lehet követni. A technológiai platformok ugyan lehetővé teszik az események azonnali kommentálását-közvetítését, ugyanakkor egyre nehezebb felismerni, milyen források szolgálják a valóban hiteles információszerzést. A jól ismert sajtótermékeknek például a Facebookon számos új belépővel kell megküzdeniük a figyelemért: tavaly február óta kül- és biztonságpolitikai szakértők, katonai Telegram-csatornák, amatőr podcasterek, beszélgető közösségek, valamint - a fordítóprogramok elterjedésének köszönhetően - egyre nagyobb számú nemzetközi sajtótermék igyekszik formálni a közvéleményt.
A kutatás hiperlink-elemzés módszerével mérte fel, milyen tartalmak és milyen csatornákon keresztül kerülnek be a hazai Facebook-nyilvánosságba. Az elemzés során megvizsgáltuk, hogy a megosztási mintázataik alapján egymáshoz közel álló csatornák milyen nagyobb egységekbe rendeződnek, milyen politikai színezetűek, mekkora kiterjedésűek, illetve milyen pozíciót foglalnak el a médiaszíntér egészéhez képest.
Összességében megállapítható, hogy:
Az orosz-ukrán háborúról való tájékozódás Magyarországon egy erősen polarizált színtéren zajlik, ahol a két tábort a kormánytól független és a kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó hagyományos médiumok szervezik.
Az ellenzéki térfélen a mainstream média jelenti legfőbb tájékozódási pontot, ennek kihívójaként jelennek meg - a mainstream nyilvánosságtól elkülönülve - a kormányellenes propagandakiadványok, amelyeknél az orosz-ukrán háború híreit az Orbán-rendszer elleni kritika eszközeként használják.
Egyes médiumok az ellenzéki és kormánypárti térfél között helyezkednek el, mint például az Index.hu, a Portfolio vagy a 168 Óra.
A KESMA- és a közmédia szervezi a hálózat ellentétes pólusát, amelyek hasonló közönséget vonzanak, mint a szélsőséges, anonim szereplők által üzemeltetett webszájtok. Szintén a kormánypárti színtérrel átfedésben jelennek meg a nyíltan oroszpárti szereplők és az orosz-ukrán háborút kiemelten követő blogok és vlogok.
A hálózat nagy felbontásban itt böngészhető.
Módszertani ismertető
Az adatgyűjtés első lépéseként kulcsszavak alapján határoztuk meg azokat a Facebook-oldalakat és csoportokat, amelyek 2022.02.24. és 2023.01.10. között posztoltak az orosz-ukrán háborúról magyar nyelven. (Ezzel a módszerrel elkerülhetővé vált, hogy csak az általunk már előzetesen ismert és követett felületek kerüljenek be a válogatásba). Ezután kizárólag azokat a posztokat elemeztük, amelyek külső hivatkozásokat tartalmaztak (például egy külső weboldal cikkét osztották meg a közösségi médiában), és így kapcsolódnak be a háborúval kapcsolatos információk terjesztési láncába. Összesen 38 433 ilyen hivatkozást azonosítottunk, amely 4597 szereplő között jött létre. A több platformon jelenlévő brandek esetében külön kezeltük az egyes felületeket, így vált láthatóvá, ha egy online portál és Facebook oldala vagy YouTube csatornája között jött létre a kapcsolat.
A hálózatban a hivatkozott oldalakat, illetve a hivatkozásokat megosztó nyilvános Facebook-csoportokat és -oldalakat ábrázoltuk.
A Facebook-adatokon alapuló kutatások nem gyűjtenek információt az egyes médiafogyasztókról, így a politika- és közélet iránt elkötelezett felhasználókról a nyilvános csoportok adnak közelítést. Az identitásukat zárt csoportokban elrejtő aktorokról szintén nem került információ a gyűjtésbe.
Hogyan olvasd a hálózatot?
Az ábrán a csomópontok (körök, node-ok) jelölik az egyes hírforrásokat, amelyek mérete relatív jelentőségüket jelzi a hálózaton belül. Minél többen hivatkoznak egy híroldalra (például a 24.hu-ra), annál nagyobb lesz a hozzá tartozó node mérete.
Az élek (a csomópontok közötti kapcsolatok) adják a hálózat felépítését. A kapcsolatok erősségét a Facebook-fiókok és az egyes médiaforrások közötti hiperhivatkozások száma határozza meg. Például ha egy szereplő gyakran oszt meg cikkeket a Magyar Nemzetről és az Orosz Hírekről is, az arra utal, hogy a két médium közös olvasókört vonz. Minél több olyan fiók van, amelyik mindkét médium tartalmait rendszeresen linkeli, a két médium annál közelebb kerül egymáshoz, illetve az őket összekötő élek vastagsága is nő.
Az ábrán azonos háttérszínek jelzik a különböző klasztereket vagy csoportokat. A klaszter szereplőit sűrű kapcsolat köti egymáshoz, míg kifelé, más csoportok szereplőihez kisebb számú éllel kapcsolódnak.
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar színteret körülbelül 4500 szereplő tartja mozgásban a Facebookon, akik 4 nagy klaszterba tömörülnek. A hálózat kormánypárti-ellenzéki törésvonalak mentén tagolt, és négy nagyobb halmazt alkot.
1. Független médiumok és az ellenzéket támogató vagy nyíltan kormányellenes csoportok
Ebben a halmazban a legnagyobb tartalomelőállítók a 24.hu (2120 hivatkozással), a Telex (948), a HVG (813), az RTL.hu (457) és a 444.hu (444); illetve tőlük kissé lemaradva az Euronews (365) és a Népszava (250). Az általuk írt cikkeket – háborús riportokat, fronthelyzet-jelentéseket és gazdasági értékeléseket – elsősorban saját Facebook-oldaluk pumpálja a rendszerbe, de a köréjük szövődő ellenzéki oldalak (Diétás Magyar Múzsa) és közösségek (Demokráciát! Jogállamot! Kormányváltást!; Egységben Létünkért Magyarországért; Szabadelvűek, Szégyellem, hogy Orbán Viktor még mindig Magyarország miniszterelnöke) is részt vesznek a tartalmaik terjesztésében.
A Centrál Médiacsoport által működtetett 24.hu hírportál a független média klaszter egyik legdominánsabb szereplője (2120 hivatkozással), tartalomdisztribúciós hálózata azonban elkülöníti a többi csomóponttól. A 24.hu oldalára a kifejezetten politikai értékválasztás mentén létrejövő közösségeken kívül híraggregátor (Hírek neked, 1 perc – A legfrissebb hírek) és bulvároldalak (Bulvár hírek, Ezek megőrültek, Ne Bazz, Az élet igazságai) is terelik a forgalmat.
A tényellenőrző cikkek és orgánumok (a Telex Ellenőrző rovata és a Lakmusz) – amelyek a post-truth terekre való reakcióként jöttek létre –, szintén ebben a klaszterben találhatóak. (A Telex fact-checkjeire a hálózaton belül 15 alkalommal, a Lakmuszra 32 alkalommal hivatkoztak).
Az ellenzéki klaszter szélén Tarjányi Péter biztonságpolitikai elemző, a mára már megszűnt zoom.hu hírportál alapítója képviseli a szakértői társadalmat. Az egykori rendőrkommandós 237 ezres követőtáborral rendelkezik a Facebookon, a háború kitörése óta pedig számos elemző műsor vendége, illetve két önálló műsort is vezet (a Frontvonal címűt az Indexen és az Ostrom – Tarjányi válaszol beszélgetős műsort a Spirit FM-en).
Tarjányi Facebook-oldala iránti érdeklődés tavaly januárban lőtt ki látványosan, majd a nyár után harmadára esett vissza. Forrás: CrowdTangle.
2. A szélsőségesen pártos ellenzéki sajtótermékek és holdudvaraik
(az Orakulum 2020 Kft által kiadott az EzaLényeg.hu és a Jobbik orgánuma, az Alfahír)
A klaszter leglátványosabb szereplője, az EzaLényeg.hu nevű, magát “internetes újságként” definiáló propagandakiadvány, amelynek a hazai választási kampányokban innovációt jelentő mikrotargetálási modelljéről és finanszírozásáról több tényfeltáró cikk született. Az EzaLényeg nem kapcsolódik szervesen a hálózathoz, de még az ellenzéki térfélhez képest is határozottan elkülönül, és szinte saját univerzumot alkot. (Ennek az univerzumnak a centruma a híroldal, amelyet több szinten vesznek körbe az oldal helyi mutációi és azok Facebook-oldalai). Az EzaLényeg legfelkapottabb cikkei felváltva nevezik Putyint “háborús bűnös orosz diktátornak” és “Orbán Viktor gazdájának”, míg Orbánt “oroszbarát kitaszított, Európa bohócának”. Az oldalon megjelenő hírek ezekhez az álláspontokhoz igazítják okfejtéseiket (például az inflációról szóló, virális cikkükben a pénzromlás okát kizárólag a kormány orosz kapcsolataira vezetik le).
Az EzaLényeg network az ellenzéki dezinformáció egyik fő forrása, azonban kevés kifelé mutató kapcsolata miatt egy visszhangkamrát alkot, tartalmait kis számú Facebook-csoport (így a "Gond-olkodó", az "Aki Orbán ellen van az velünk van" vagy a szintén ellenzéki propagandaoldal, a Jabronka Richárd által főszerkesztett Ellenszél) köti be az ellenzéki vérkeringésbe.
Az Ez a Lényeg önmagába csavarodó polipszerű képződménye tökéletesen mintázza az online visszhangkamra jelenségét.
A visszhangkamrák (echo chamber) azzal torzítják a valóság értélmezését, hogy kizárnak minden ellentétes hangot a párbeszédből.
3. Az orosz-ukrán háborúval kiemelten foglalkozó blogok, vlogok és ismeretlen fiókok
Ez a halmaz épül legkevésbé a hagyományos hírmédia köré, a centrumszereplők között egyesületek és alapítványok (Magyar Békekör, ITT-HONRÓL-HAZA), publicisták (Stier Gábor-féle moszkvater.com, Stoffán György blogja), álnéven publikáló szerzők (“Szépe Áron” nevével jegyzett Nemzeti InternetFigyelő) saját felületeit, illetve anonim- (Orosz Hírek, Vadhajtások.hu) és álhíroldalakat (hirextra.info) találunk. A klaszter szereplői között a “civil diplomáciát folytató és a NATO haderő honi telepítése ellen fellépő” Magyar Békekör képez hidat: az egyesület Facebook-oldala az a link, amelyet a különböző csoportok – a Magyar Munkáspárttól a magyar-ukrán határhelyzet iránt érdeklődőkig – széles körben hivatkoznak (270 alkalommal).
A fenti weboldalak anyagait ismeretlen közösségi média fiókok (unknown accounts) osztják tovább speciális vagy politikai érdeklődés mentén szervezett kisebb csoportokba. Ezek között egyaránt megtalálhatóak nyíltan oroszbarát közösségek (Oroszország barátai, Oroszország | Россия 🤍💙❤️ 🇷🇺, NOVOROSSZIJA), revizionista nézeteket valló csoportok (Kárpátalja legyen újra magyar föld; Tűzzük ki a székely zászlót!) és a harcászati felszerelések rajongói (Haditechnika).
A csoportok közül kitűnik megosztásaival az Oroszország mellett állunk ki, amely többnyire orosz és arab orgánumoktól vesz át híreket (mint a TASS és a RIA Novosti orosz hírügynökségek, az ortodox keresztény Fox News-ként emlegetett Tsargrad TV, a Russia Today, illetve az anti-Al Jazeerának nevezett Al Mayadeen. (Ez utóbbi médium a Hezbollah-ot és a szír rezsimet támogató felületként híresült el, amely a háború kitörése óta “ukrán náci vezetésként” cikkezik Zelenszkijről, és beszállt a biofegyver-elmélet terjesztésébe is).
A halmaz egyetlen intézményi politikai szereplője Thürmer Gyula és a Magyar Munkáspárt, akik az utóbbi egy évben több “békepárti” rendezvényt is szerveztek (a Magyar Békekörrel szövetségben). A párt eseményeinek és kommunikációjának egyik visszatérő eleme, hogy az ukrán elnök fizikai veszélyt jelent a kárpátaljai magyarságra (például az állítólagos, de nem bizonyított kényszersorozásokon keresztül), de a 2022-es országgyűlési kampány fideszes paneljét, miszerint az ellenzék háborúba sodorja az országot is visszhangozzák a mai napig.
A halmaztól kissé eltávolodva, egy külön hivatkozási háló részeként találjuk a kül- és biztonságpolitikával foglalkozó Ultrahang YouTube-csatornát. Az Ultrahang a Hit Rádió műsorvezetőjeként is dolgozó Király Tamás alapító-főszerkesztő irányítása alatt több mint két éve jelentkezik műsorokkal, a csatorna nézettségét és ismertségét azonban az ukrajnai háború alapozta meg igazán. A csatornán több olyan médiaszemélyiség is rendszeresen szerepel – Nógrádi György, George Spöttle és Földi László –, akik több alkalommal nyíltan oroszpárti megszólalásaikkal hívták fel magukra a figyelmet.
Az Ultrahangot a klaszteren belül a Világ helyzete oldal kapcsolja össze a saját, illetve az alternativhirek.com közönségével. Ahogy az Átlátszó megírta, a Világ helyzete egy alternatív hírek fordítására és közlésére szakosodott konteo oldal, amelyet egy nyíregyházi tanár szerkeszt (SBG Buddha álnéven).
4. Kormánypárti médiumok, csoportok és think-tankek, amelyek egy része közvetlenül összefonódik a Kreml-párti klaszter szereplőivel
A halmazba a legtöbb tartalmat a kormánypárti KESMA-birodalomhoz tartozó Mandiner (892 hivatkozás), a PestiSrácok.hu (581) és a Magyar Nemzet (331), valamint a közmédia híroldala, a Hirado.hu (714) szolgáltatja. Ezek a médiumok azonban – a csoportok hivatkozásai alapján – sok esetben ugyanazt az olvasóközönséget vonzzák mint az oroszpárti/szélsőséges webszájtok (mint a Vadhajtások, a Nemzeti Internet Figyelő és az Orosz Hírek). A kormánypárti és az oroszbarát klaszterek így nem is válnak el egymástól élesen, számos peremszereplő mindkét térfélen jelen van.
523 megosztással a klaszter főbb tartalomelőállítói közé tartozik az Elemi.hu nevű, homályos hátterű online portál is. Az oldalt eredetileg a Mi Hazánk mozgalom munkatársai szerkesztették, 2020-ban azonban megszűnt az együttműködés a szélsőjobboldali párttal. Az oldal beazonosításában nehézséget okoz, hogy nincs impresszuma és elérhetőség sincs megadva, egyik cikkükből azonban kiderül, hogy az Elemi jelenlegi főszerkesztője a Vadhajtások portál egykori alapítója.
A halmazok közötti átfedést magyarázza az is, hogy gyakori a tartalmi egyezés a KESMA-médiumok, a szélsőjobboldali-oroszbarát sajtó és a klikkvadász zugportálok anyagai között.
Bár a különböző kulturális vagy honvédő egyesületek weblapjai az előző halmazban voltak dominánsak, a kormánypárti médiumokkal fej-fej mellett látható a Magyar Szív – Magyar Szó Alapítvány kiadványa, a Kárpát Hír – Hírek Kárpátaljáról, Ukrajnából (107 hivatkozással). Az online hírportált a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő is támogatja, a portál pedig a magyar (MTI) és az ukrán médiából átvett híreket osztja meg elsősorban határontúli olvasóival. (A Similarweb adatai alapján a Kárpáthír.com-ot 73 százalékban Ukrajnából látogatják az utóbbi három hónapban). Bár a portál internetes felületét Magyarországról és Szerbiából adminisztrálják, az elmúlt egy évben bejegyzéseikben többször hívták fel az ukrajnai lakosság figyelmét a légvédelmi riadóra. A posztokra érkező interakciók azt mutatják, hogy a háborúval kapcsolatos hírek iránti kereslet – az újság célközönsége miatt – sokkal tovább megmaradt, érdekes módon azonban az ukrán elnökkel szembeni támadásokkal foglalkozó cikkek produkálták az oldalon a legmagasabb értékeket. (Ez az ún. organic pushback eredménye is lehet, ezeket a cikkeket vitatták legtöbben az olvasók a Facebook komment-szekcióiban).
A kormánypárti-orosz halmaz közelében két szakértő jelenik meg: Geroge Spöttle, aki a Pesti Srácokon keresztül kapcsolódik a klaszterhez és a megafonos Deák Dániel, aki a Mandiner publikációit és munkahelyének, a XXI. Század Intézetnek a tartalmait osztja meg követőivel. A kormánypárti think-tankek (például a Védett Társadalom Alapítvány, a Danube Institute vagy a XXI. Század Intézet) a hálózat perifériájára szorultak.
És végül a teljes hálózatban legtöbbször megosztott cikkek tabellája:
Pesti Srácok: Rengeteg, ukránoknak adott fegyver kerülhet a feketepiacra – Kövesse velünk az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeit! (258 megosztás)
EzALényeg.hu: Orbán szerint február előbb volt mint január (82 megosztás)
EzALényeg.hu: Videón a pillanat, amikor Sean Penn Zelenszkijnek adja az Oscar-díjat (79 megosztás)
