Január végén már az új béremelési rendeletnek megfelelő emelt fizetést kaptak a magyar pedagógusok. Az Orbán Viktor által bejelentett bérfejlesztés az Európai Unió támogatásával valósul meg: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP+) 1,8 milliárd eurónyi EU-s pénzt irányzott elő a béremelés támogatására, ez mai árfolyamon 700 milliárd forint.
A bőkezű uniós támogatás ellenére az elmúlt másfél évben a kormány és a kormánypártok képviselői gyakran beszéltek „Brüsszelről” a béremelés akadályaként vagy késleltetőjeként.
A Fidesz például arról adott ki közleményt 2023 májusában, hogy baloldali politikusok azon dolgoznak Brüsszelben, „hogy a magyar pedagógusok ne kapják meg a béremelést”. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára két hónappal később arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy „Brüsszel 800 milliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak”. Rétvári szerint „a magyar baloldal és Brüsszel mondvacsinált okokkal akadályozta meg”, hogy már a 2022/2023-as tanévben pénzüknél legyenek a pedagógusok.
A „brüsszelezésnek” annyi alapja van, hogy bár az Európai Bizottság 2022 decemberében elfogadta az EFOP+ programot, addig nem érkezhetett belőle uniós pénz, amíg a Bizottság úgy vélte, hogy Magyarország nem teljesít egy bírói függetlenségre vonatkozó úgynevezett horizontális feljogosító feltételt. A Bizottság egy évvel a program elfogadása után, 2023 decemberében döntött arról, hogy az igazságügyi törvénymódosítások után Magyarország teljesíti a feljogosító feltételt.
Ezzel együtt elvi akadálya nem lett volna annak (legfeljebb költségvetési korlátai lehettek), hogy a kormány már az uniós pénzcsap megnyílása előtt elkezdje magyar költségvetési forrásból finanszírozni az EFOP+-ban megígért béremelést. Erre Laurent Sens, a Bizottság munkatársa is rámutatott az EFOP+ monitoring bizottságának 2023. áprilisi ülésén, ahogy ez kiderül az ülés jegyzőkönyvéből:
Részlet az EFOP+ monitoring bizottság 2023 áprilisi ülésének jegyzőkönyvéből.
A Brüsszelt hibáztató nyilatkozatok értékeléséhez fontos információkat adhat két bizottsági dokumentum, amit a Lakmusz EU-s közérdekű adatigénylés (dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem) útján ismert meg:
Ezekből kitűnik, hogy az Európai Bizottság kifejezetten ösztönözte a magyar kormányt a béremelés uniós támogatással történő megvalósítására, és nagyobb mértékű emelést javasolt, mint amit a kormány eredetileg benyújtott terve tartalmazott.
Amikor a kormány 2021 szeptemberében közzétette az EFOP+ tervezetét, abban még nem szerepelt a pedagógusok béremelése.
A nyilvánosság először 2022. június 8-án értesülhetett arról, hogy a kormány uniós forrásokat vonna be a béremelés finanszírozásába. A fejleményről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket. Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője a tárgyalás után így számolt be erről:
„Mindent úgy akarnak megoldani, hogy azok uniós pénzekből történjenek. Meghallgattuk a hosszas magyarázkodást arról, hogy jelen pillanatban az Unió, az Európai Bizottság hogyan próbálja megakadályozni, hogyan nem fogadja el azokat a projekteket, amelyeket beterjeszt a kormány. És miáltal az egész csomagot egyben lehet elfogadni, hát ezért tudnak késni a pedagógusbérek is.”
Másnap a Belügyminisztérium az ATV megkeresésére hivatalosan is azt válaszolta: Brüsszel a hibás a tanárok bérfejlesztésének csúszása miatt.
Ebből az időszakból, 2022 júniusából származik az első bizottsági dokumentum, amit a Lakmusz megismert: egy belső használatra készült feljegyzés Nicolas Schmit foglalkoztatásért felelős uniós biztos és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2022. június 15-i találkozójáról.
A feljegyzés szerint Schmit biztos volt az, aki a találkozón felhívta a figyelmet az oktatásba és képzésbe történő befektetés fontosságára.
A Bizottság egy meg nem nevezett Magyarországért felelős munkatársa pedig „kiemelt témaként említette a tanárok fizetésének felzárkózását és az EFOP+ hiányzó prioritásait”.
Forrás: Európai Bizottság
A „prioritás” az uniós fejlesztéspolitikai zsargonban programelemet jelent. Mint említettük, az eredetileg közzétett EFOP+ tervezetben nem szerepelt prioritásként a pedagógusok béremelése, a későbbi verziókban viszont megjelent a „pedagógus életpályamodell” cím alatt.
Az nem ismert, hogy a kormány és a Bizottság közötti tárgyalások során ki vetette fel először, hogy a pedagógusok béremelésére is lehetne fordítani az EU-s pénzeket. Az viszont kiderül a 2022 júniusi dokumentumból, hogy a Bizottság támogatólag állt a béremeléshez, sőt kifejezetten ösztönözte a kormányt arra, hogy foglalja bele az életpályamodellt az EFOP+-ba, nagyjából egyidőben azzal, hogy a kormány képviselői a nyilvánosságban elkezdtek a béremelést akadályozó Brüsszelről beszélni.
A feljegyzés szerint egyébként a Bizottság az EFOP+ benyújtásával is sürgette a kormányt. Azt mondták Navracsicsnak, hogy a hivatalos benyújtásnak július 30-ig meg kell történnie, és a lehető legkorábbi időpontra kértek egy informális verziót.
2022. július 30-án a kormány ténylegesen be is adta a Bizottsághoz az EFOP+ programot, amiben immár szerepelet a pedagógusok béremelése 978 millió eurónyi előirányzott uniós forrással.
Hogyan lett a 2022 nyarán tervezett 978 millió eurós támogatásból 1,8 milliárd euró 2022 decemberére, amikor a Bizottság végül elfogadta az EFOP+-t?
Ebbe a folyamatba enged bepillantást a második dokumentum, ami a Bizottság 2022. október 10-én elküldött észrevételeit tartalmazza az EFOP+ júliusban benyújtott változatára.
A ’22 nyári verzióban még az állt, hogy a pedagógusok átlagbérének 2028-ra kell elérnie a diplomás átlagbér 80 százalékát, és a 2028-as bért 2029-ben az infláció mértékével kell növelni.
A Bizottság októberi levelében azt az észrevételt tette, hogy ha a tanári pálya vonzerejének tartós növelése a cél, akkor ez a vállalás „messze van az elégségestől”.
Forrás: Európai Bizottság
A Bizottság a dokumentum szerint több olyan javaslatot tett a béremelés részleteiről, amelyek megjelennek a 2022 decemberére átdolgozott és elfogadott EFOP+ szövegében. A Bizottság kérte például:
A levél megerősíti a Szabad Európa korábbi értesülését arról, hogy a Bizottság kérésére gyorsította fel a kormány a tervezett pedagógus-béremelés ütemét. Az, hogy a diplomás átlagbérhez viszonyított 80 százalékos célszámot három évvel előbbre hozták, nyilván a költségeket is megemeli, és ez tükröződhet az uniós finanszírozás növekedésében.
A Bizottság „konstruktív és támogató” fellépését a pedagógusbérekkel kapcsolatban egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a 2022. október 13-i (néhány nappal a Bizottság észrevételeinek kézhezvétele után tartott) kormányinfón.
Ugyanakkor néhány perccel később már arról beszélt, hogy „a magyar baloldal mindent megtesz az ellen, hogy az Európai Bizottsággal meg tudjunk állapodni”, és a kormányzati kommunikáció a későbbiekben is Brüsszel béremelést akadályozó, késleltető szerepét hangsúlyozta, a konstruktív hozzáállásról pedig elfeledkezett.
A béremelést övező kommunikációt Laurent Sens, a Bizottság munkatársa is sérelmezte a már említett tavaly áprilisi monitoring bizottsági ülésen. A jegyzőkönyv szerint azt mondta, nem tartja szerencsés kommunikációs iránynak a Belügyminisztérium nyilatkozatait arról, hogy az Unió visszatartja a forrásokat. Szerinte a megfelelő üzenet arról szólna, hogy „Magyarország egy kritikus költségvetési időszakban a tanárok fizetését jelentősen megemelheti – ami régóta várat magára – egy kivételes uniós forrás segítségével.”
A szerző jelenleg a bonni Academy of International Affairs NRW ösztöndíjasa. A cikkben elemzett dokumentumokhoz a kutatási projekt keretében jutott hozzá.
