Elindult a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Lakmusz közös választási hirdetésfigyelő oldala.

Alig több mint három hónap múlva, június 9-én tartják a 2024-es EP- és önkormányzati választást Magyarországon. Mivel permanens kampányban élünk, a politikai tartalmú hirdetéseket szinte lehetetlen kikerülni a közösségi médiában, a választás napjához közeledve pedig várhatóan még inkább át fogják venni a hatalmat a politikai tartalmak a különböző közösségimédiás hírfolyamaink felett.

Kik hirdetnek és mennyiért? Milyen üzenetek terjesztéséért fizetnek?

Mától mindezt a heti rendszerességgel frissülő választási oldalunkon lehet követni.

Ezen az oldalon nyomon követjük, elemezzük és ellenőrizzük a 2024-es választási kampány során népszerűsített, fizetett tartalmakat, és feltárjuk, hogy ezeket kik finanszírozzák. Ezen túlmenően – elsőként Magyarországon – arra is kísérletet teszünk, hogy megmutassuk, mennyi pénzt keresnek az egyes közösségimédia-platformok a hamis és félrevezető információk reklámozásával.

A projekt három szervezet együttműködésében valósul meg: a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói, valamint a Lakmusz újságírói dolgoznak együtt.

Mi várható az elkövetkező három hónapban?

1. Interaktív hirdetésfigyelő

A költéseket bemutató, interaktív táblázatok hetente (hétfőnként) frissülnek, itt lehet nyomon követni:

2. Kutatói elemzések

A Mérték Médiaelemző Műhely kvalitatív kutatást végez a Megafon hirdetéseiről, illetve a kampányban megjelenő narratívák hatását vizsgálja, ezekről a későbbiekben jelennek meg elemzések.

A Political Capital (PC) ezentúl kéthetente csütörtökönként tesz közzé elemzéseket a megjelenő reklámokról. A ma megjelent elemzés teljes szövege itt érhető el.

A 2024. februárban induló elemzéssorozat a Facebookon és a Google-ön futó politikai témájú hirdetések vizsgálatán alapul. Ennek során figyelemmel kísérjük a hirdetésekre fordított költéseket, a hirdetőket, valamint a hirdetett tartalmakban alkalmazott ellenségképző narratívákat. A hirdetésekre költött összegeket 2024 elejétől mutatjuk be heti bontásban, a narratívaelemzéshez pedig a február 4-17. közötti két hét aktív hirdetéseit vizsgáltuk. Az adatokat a június 9-ei európai parlamenti és önkormányzati választásokig hátralévő időszakban folyamatosan frissíteni fogjuk, az adatokból kirajzolódó folyamatokról pedig kéthetente készítünk elemzéseket.

Célunk, hogy a hirdetési költések monitorozásával és az ellenségképző narratívák elemzésével kézzelfoghatóvá tegyük, mitől is válik a politikai közbeszéd egyre megosztóbbá és a társadalom egyre törzsiesebbé 2024 Magyarországán.

• A közösségi média politikai hirdetéseit a kormányzati narratívák uralják, ami elsősorban a Megafon Központ által elhirdetett óriási összeg eredménye. A közösségi média ilyen fokú uralása teszi igazán egyoldalúvá a választási versengést.
• A kegyelmi ügy / pedofilbotrány miatti február 10-ei lemond(at)ásokat követő héten kiugróan magas összeget, 48,5 millió forintot hirdetett el a Megafon a központi üzenetek terjesztésére. Ebben a február 11-17. közötti időszakban a politikai-közéleti Facebook-hirdetések top tízes listájának első nyolc helyén a Megafon beszélő fejei álltak. Az, hogy ennyi erőforrást áldoztak rá, világosan jelzi, mennyire fontos volt a Fidesz számára a téma átkeretezése, a diskurzus uralása és a kezdeményezés visszavétele.
• Az évkezdettől összesített költések is a Megafon egyértelmű dominanciáját mutatják: nyolc hét alatt 114 millió forintot költöttek, az Origo és Magyarország Kormánya további mintegy 10-10 milliót. A fő hirdetők között nincs sem ellenzéki, sem független szereplő.
• A február 4–17. közötti két hétben a leginkább hirdetett, ellenségképző narratívát tartalmazó üzenetek elsöprő többsége a kegyelmi botrányról és annak következményeiről szólt. A lemond(at)ást megelőző napokban viszont még a „dollárbaloldal, dollármédia” sulykolása dominálta a kormányzati kommunikációt, ami később összeolvadt a kegyelmi ügy üzeneteivel. Bár az ellenségképző narratívák fontos eszközei a kormányzati irányítású kampánynak, nem kizárólag a kormányoldal alkalmazza őket.

A részletes módszertani leírások mellett az ellenségképző kifejezések listájával és látványos, interaktív infografikákkal segítjük az összetett elemzés befogadását.

3. Tényellenőrző cikkek

A Lakmusz újságírói a kampányidőszak alatt hétről hétre tényellenőrző cikkeket írnak a pénzért reklámozott hamis és félrevezető állításokról. A projekt keretében készült cikkeink itt érhetők el, februárban ezekeket az állításokat ellenőriztük:

• „A mostani a valaha volt legnagyobb fizetésemelés a magyar pedagógusok körében.”
• „A jobboldalon van a hibáknak következménye, a baloldalon nincs.”
• „Az ellenzék azért nem támogatta a gyermekvédelmi törvényt, mert nem fontos számukra a gyermekvédelem.”
• “A nemzeti konzultáció eredménye: a magyarok több mint 98 százaléka nemet mondott: a migránsgettókra, a genderpropagandára és az Ukrajnának való fegyverküldésre.”
• “Ursula von der Leyen beismerte, hogy az EU-s forrásokat valójában nem jogállami aggályok miatt tartják vissza.”

Címlapi kép forrása: Megafon Facebook