“Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nyíltan kimondta, hogy miért nem kapja meg Magyarország a jogosan járó forrásokat” - állítja Déri Stefi, a Megafon egyik arca egy január végén közzétett videóban. Bizonyítékul az Európai Bizottság elnökének egyik beszédéből idéz, amely az Európai Parlament előtt hangzott el január 17-én. Von der Leyen a bevágott részletben épp azt mondja:

“Nagyjából 20 milliárd euró uniós forrás marad Magyarország számára befagyasztva, többek között az LMBTIQ-emberek jogait és a menedékjogot érintő aggályok miatt.”

Déri szerint ez felér egy beismerő vallomással, “elfelejthetjük a jogállami kérdéseket és korábbi brüsszeli kitalációkat”, “sejthettük, hogy más okok vannak a brüsszeli nyomásgyakorlás mögött”.

Január végén hasonló videóval jelentkeztek más megafonosok is (például a Kopasz oszt és Szarvas Szilveszter oldala), de nem engedték el a témát a február elején kirobbant kegyelmi botrány idején sem. A kormánypárt közösségi médiás szócsöve februárban több tíz millió forintot költött el az ellenzék lejáratására: a hirdetett videóikban egyrészt azt sugallják, hogy az ellenzék számára nem fontos a gyermekvédelem, de több videóban előkerült Von der Leyen állítólagos beismerése is (például Bohár Dánielnél és Trombitás Kristófnál).

A “Von der Leyen beismerése” narratívát tartalmazó videókra 2024. február 22-ig összesen 10-11 millió forintot költött a Facebookon a Megafon.

Ezzel az üzenettel azonban több probléma is van.

Bár Von der Leyen január 17-én valóban beszélt az Európai Parlament előtt a magyar pénzek visszatartásának okairól, az eredeti beszédben azonban három területről beszél: az LMBTIQ emberek és a menekültek jogai mellett a tudományos, akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggályokat is megemlíti - ez utóbbit a megafonos videókból azonban kivágták. A beszéd teljes Magyarországról szóló része 6:13-tól hallható:

I am proud that our Union has answered Ukraine’s call.

Ukraine’s democratic institutions are delivering on our recommendations and on the aspirations of their people.

We will now start the screening process ↓ pic.twitter.com/GQHjaASZHq

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) January 17, 2024

Másrészt - a megafonos állításokkal ellentétben - az Európai Bizottság

eddig sem titkolta, hogy a szexuális kisebbségek és a menekültek alapvető jogait nem látják érvényesülni Magyarországon, és többek közt emiatt nem tudják odaadni a Magyarországnak járó uniós források egy részét.

Ez az információ legelőbb már akkor ismert volt - a magyar kormány, és a sajtó révén - a nyilvánosság számára, amikor 2022 decemberében az unió jóváhagyta Magyarország terveit a két szóban forgó uniós forrás, a kohéziós alapok és a Helyreállítási Alap elköltésével kapcsolatban, ezeknek a pénzeknek a kifizetését azonban feltételekhez kötötte.

Ezek a feltételek ráadásul sokkal több problémás területre vonatkoznak, mint azt a Megafon videókban említik - egyáltalán nem csak az LMBTIQ emberek és menekültek jogaira.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy pontosan milyen források befagyasztásáról van szó, és ezek feloldásához milyen feltételeket támaszt az EU. Ehhez az Európai Bizottság hivatalos döntései és tájékoztató kérdés-válasz cikkei mellett nagyban segítségünkre volt a Magyar Helsinki Bizottság és az Átló csapatának Eltékozolt lehetőségek című adatvizualizációs elemzése is.

Milyen forrásokról beszélünk?

Amikor “Magyarországnak jogosan járó” befagyasztott uniós forrásokról beszélünk, kétféle pénzalapról van szó.

• a fejlesztési támogatásokról, vagy más néven kohéziós pénzekről, 22 milliárd euróról, amelyet jórészt azokban a régiókban lehet nagyrészt pályázatok útján elkölteni 2021 és 2027 között, ahol a GDP nem éri el az EU-s átlag 75 százalékát (Budapesten kívül az összes magyarországi régió ilyen),
• és a Helyreállítási Alapról, amelyet a járvány okozta gazdasági gondok enyhítésére hozott létre az EU. Ebből Magyarország 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelre lenne jogosult.

Ez Magyarország számára tehát összesen 31,7 milliárd eurónyi zárolt fejlesztési támogatást jelent. Ebből kicsit több mint 10 milliárd eurót már feloldott, 21,8 milliárd eurót, azaz mintegy 8300 milliárd forintot azonban továbbra is visszatart az Európai Unió.

A különböző uniós pénzalapokból származó forrásokat különböző eszközökkel, különböző jogszabályok alapján blokkolja az EU, és az egyes források folyosításának megkezdéséhez is más-más feltételeket szab. Ezek azonban több ponton is összefüggenek egymással - az alábbiakban ezt szálazzuk szét.

Kohéziós alapok: alapjogi és szakpolitikai problémák

Kezdjük először a kohéziós alapokkal, mert a zárolt források legnagyobb részét azok adják, és mert a Von der Leyen-beszédben tematizált alapjogi problémák is itt kerülnek elő.

A kohéziós alapok pénzeit kétféle eszközzel blokkolja az unió:

• A “közös rendelkezések”, más néven “horizontális felhatalmazási feltételek” alapján: ezek egyrészt azt hivatottak biztosítani, hogy a fejlesztések megvalósítása során ne sérüljenek az Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok, másrészt azt is, hogy a unió által finanszírozott fejlesztések teljesítsenek bizonyos “szakpolitikai előfeltételeket”, azaz valamilyen koherens szakpolitikai stratégiába illeszkedjenek (ezek a feltételek minden uniós tagállamra nézve kötelező érvényűek).
• Az úgynevezett feltételességi eljárás alapján: ez egy pénzmegvonással fenyegető eljárás azon országokkal szemben, ahol jogállamisági- és korrupciós kockázatok veszélyeztetik az EU-s pénzek megfelelő elköltését (egyelőre ilyen eljárás kizárólag Magyarországgal szemben lépett életbe).

Magyarország esetében a Bizottság összesen 4 alapjogi problémát, és 11 szakpolitikai hiányosságot azonosított be, amelyek különböző operatív programokhoz, és ezen belül különböző célkitűzésekhez kapcsolódnak, blokkolva az ezekre elkülönített uniós forrásokat. A feltételességi eljárásban pedig a magyar kormány 17 vállalást tett, amelyek elsősorban korrupcióellenes intézkedéseket tartalmaznak.

Nézzük előbb az alapjogi problémákat, amelyek politikai érzékenységük miatt az Európai Bizottság és a magyar kormány vitáinak középpontjában állnak, de - mint a továbbiakban látni fogjuk - valójában már csak az uniós források egy viszonylag kis részét blokkolják.

1. Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a hazai bíróságok nem képesek biztosítani a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való alapjogot. Független bíróságok nélkül pedig nem garantálható az uniós jog megfelelő alkalmazása, így a Chartának való megfelelés sem.

Ez volt az az alapjogi probléma, amely egy kivételével az összes kohéziós forrást (összesen 21,3 milliárd eurót) hozzáférhetetlenné tette Magyarország számára.

A kormány viszont ezen a területen már megtette a tőle elvárt jogszabályi intézkedéseket, így azt a 8,8 milliárd eurónyi forrás, amelyet “csak” az igazságügyi függetlenségi problémák miatt zároltak, lehívhatóvá vált Magyarország számára.

Maradt még három problémás terület, három problémás magyar törvénnyel.

2. A tudomány szabadsága

Az Európai Bizottság szerin a tudományos élet szabadsága (Von der Leyennél academic freedom) azért sérül Magyarországon, mert azokon az egyetemeken, amelyek fenntartását az elmúlt években közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át, a kormány által kinevezett kuratóriumi tagok olyan kiterjedt kontrollt gyakorolnak az egyetemek tudományos közössége felett, amely alkalmas például az oktatói kinevezések, a tananyag, a kutatási projektek és publikációs témák közvetlen politikai befolyásolására. Amíg ezt az uniós jogsértést nem kezeli, a magyar kormány az operatív programok kifejezetten a felsőoktatás fejlesztését célzó célkitűzéseire nem hívhat le uniós forrást.

Ez összesen 1,95 milliárd euró zárolt pénzt jelent.

3. A szexuális kisebbségek alapvető jogai

Az Európai Bizottság a szexuális kisebbségek jogait a Fidesz által gyermekvédelminek nevezett, a kritikusai által homfóbnak hívott törvény miatt nem látja biztosítottnak Magyarországon.

Az EU szerint a 2021 júniusában elfogadott (és nemrég a kegyelmi ügy kapcsán újra reflektorfénybe került) törvény sérti a szexuális kisebbségekhez tartozók emberi méltósághoz, a magánélet védelméhez, a gondolat és lelkiismeret szabadságához, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogát azáltal, hogy tiltja a transzneműség és a homoszexualitás ábrázolását 18 éven aluliaknak szánt kiadványokban vagy szexuális felvilágosító képzéseken. (Az Európai Bizottság a törvény miatt kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar állammal szemben, ez jelenleg is folyamatban van az Európai Unió Bírósága előtt, ítélet 2024 nyarára várható az ügyben.)

A Helsinki Bizottság elemzése szerint emiatt három különböző operatív program forrásait zárolják (főként a közoktatásban részt vevő gyerekek fejlesztését célzó programokat),

összesen 700 millió euró értékben.

4. A magyar menekültügyi rendszer problémája

Az Európai Bizottság szerint a magyar állam nem biztosítja a menedékhez való jogot az arra jogosultak számára. Az Európai Unió Bírósága három különböző ítéletben kimondta: jogsértő,

• hogy a magyar rendőrség minden külföldi állampolgárt, aki jogalap nélkül tartózkodik az ország területén, egyéni körülményeinek bármiféle mérlegelése nélkül, azonnal és jogorvoslati lehetőség nélkül kényszerít vissza Szerbiába,
• hogy a menedéket kérők csak az ország területén kívül, sőt, csak Magyarország belgrádi vagy kijevi nagykövetségén kezdeményezhetik a menekültügyi eljárást,
• hogy a civilellenes „Stop Soros törvénycsomag” kriminalizálja a menedékkérőknek nyújtott segítséget.

Ezek miatt a jogsértések miatt 34 millió euró uniós forrás nem hívható le,

amelyeket menekültügyi és migrációs témájú célkitűzésekhez használhatna fel Magyarország.

Mindebből az látszik, hogy az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos aggályok kezelése után alapjogi problémák miatt még összesen 2,7 milliárd eurót tartanak elzárva Magyarországtól, valójában a kohéziós alapból lehívható pénzeknek csak egy kisebb részét.

Szakpolitikai problémák

A Helsinki Bizottság elemzése szerint valójában sokkal több pénzt, összesen 9,6 milliárd euró kohéziós forrást blokkolnak úgynevezett szakpolitikai hiányosságok miatt.

Azaz, hogy összesen 11 fejlesztési területen (csak néhány példa a hulladékgazdálkodás, a közlekedéstervezés, az energiaszektor irányítása, vagy a vízgazdálkodás) az unió szerint még mindig hiányoznak a szakpolitikai stratégiák, amelyekből látszana, merre szeretne haladni a kormány az adott szegmensben.

Feltételességi eljárás

A kohéziós alap pénzeit blokkoló másik eljárás a korrupciómentes uniós pénzköltés biztosításáról szól. A feltételességi eljárás viszonylag új, 2020 decembere óta létező, és 2021 januárja óta alkalmazott uniós eszköz, eddig csak Magyarországgal szemben léptették életbe.

Az Európai Tanács 2022. decemberi döntésével “az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében” addig zárolt bizonyos Magyarországnak szánt pénzeket, amíg a kormány nem tesz meg 17 korrupcióellenes intézkedést, többek között a közbeszerzések átláthatóbbá tétele és a verseny erősítése, összeférhetetlenségi szabályok szigorítása, vagy független korrupcióellenes hatóságok felállítása területén.

A blokk az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatása szerint 6,3 milliárd eurót érint,

a kohéziós alapokból a közbeszerzéseknek legnagyobb mértékben kitett 3 magyar operatív program, a TOP PLUSZ (terület- és településfejlesztés) a KEHOP PLUSZ (környezet és energiahatékonyság) és az IKOP PLUSZ (közlekedésfejlesztés) források 55 százalékát. Ezen felül pedig a tanácsi döntés megtiltott minden olyan uniós pénzügyi kifizetést, amelynek kedvezményezettje közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Ilyen a hazai egyetemek túlnyomó többsége. (Ez az intézkedés zárja el az alapítványi tulajdonba került egyetemeket az ERASMUS mobilitási támogatásoktól és a Horizon kutatási forrásoktól is.)

A kormány tett ugyan lépéseket a források megszerzése érdekében, felállt például a mostanában a nyilvánosságban is egyre láthatóbb Integritás Hatóság. De ezen és a többi területen is vannak még bőven hiányosságok, amelyek miatt az értékelésért felelős Európai Bizottság legutóbbi, 2023. december 13-án kelt döntése továbbra sem ítélte teljesítettnek a feltételeket.

Címlapon: EU-ellenes kormányzati plakát a Zugló Városközpont beruházás közelében, Budapesten. Fotó: Németh Dániel/444

Helyreállítási Alap: azok a bizonyos “szupermérföldkövek”

A kohéziós alapokhoz hasonlóan a tagállamoknak itt is előre el kellett fogadtatniuk egy tervet a források felhasználására, amelyben egy előre meghatározott reformfolyamat mentén vállalják a gazdaság ellenállóbbá, fenntarthatóbbá, zöldebbé és digitálisabbá tételét. Ehhez a reformfolyamathoz vehetik igénybe az RRF forrásokat.

Magyarország Helyreállítási Tervét 2022. november 30-án hagyta jóvá az Európai Bizottság, majd a Tanács december 15-én fogadta azt el. De a mi tervünkbe “az országban tapasztalható rendszerszintű korrupció és a bíróságok független működésébe való beavatkozások miatt” a szakpolitikai mérföldköveken és célkitűzéseken túl 27, úgynevezett "szupermérföldkő" (az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó reformcél) is bekerült. Ezek elérése a helyreállítási források lehívásának előfeltétele.

A 27 "szupermérföldő" tartalmazza a feltételességi eljárás keretében már vállalt 17 korrupcióellenes intézkedést, és a magyar bíróságok függetlenségének helyreállítását szolgáló igazságszolgáltatási reformokat.

Hogy pontosan mik ezek az elvárások, és a kormánynak mennyit sikerült teljesíteni közülük, arról még 2022. december végén írtunk részletesebb cikket. De az eljárást monitorozó magyar civil szervezeteknek van frissebb értékelése: eszerint 2023. november 15-i állás szerint

a magyar kormánynak a 27 szupermérföldkőből 13-at teljes egészében, 12-t csak részben, 2-t pedig még nem sikerült teljesítenie.

Szorít az idő

A Helsinki Bizottság nem véletlenül adta a cikkben is sokszor hivatkozott elemzésének az Eltékozolt lehetőségek címet. Ha ugyanis a magyar kormány nem halad a források lehívásához szabott feltételek teljesítésével, a pénz egy jelentős részétől akár el is eshet. A kohéziós alapok lehívására ugyan még bőven, 2027. év végéig van idő, a feltételességi eljárás által érintett zárolt kohéziós pénzek a szabályok szerint a Tanács eljárást elindító határozatától számított két év után végleg elvesznek az érintett tagállam számára. Ez Magyarország esetében 2024 decemberében lenne. A Helyreállítási Alap pénzeit szintén rövidebb ideig, 2026 év végéig lehet elkölteni.

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer euróstámogatást nyerta European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF)nyílt pályázatán.Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.