Alig ért véget a legújabb, „szuverenitásvédelmi” nemzeti konzultáció, a kormány máris óriásplakát-kampányt indított, megint csúsztatásra építve. Megnéztük, a választók hány százaléka utasította el valójában a „migránsgettókat”, a „genderpropagandát” és a fegyverküldést Ukrajnának.

A „szuverenitásunk védelméről” szóló, a sorban immár tizenharmadik Nemzeti Konzultáció részletes eredményeit január 25-én tette közzé a kormány. Eszerint összesen 1 545 628 érvényesen kitöltött kérdőív érkezett vissza, szokás szerint nagyon egybehangzó válaszokkal.

(Forrás: a kormány hivatalos Facebook oldala)

„A magyar emberek kiálltak hazánk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk” – kommentálta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő egy a kormány hivatalos Youtube-csatornáján közzétett rövid videóban. Majd azzal folytatta: „A kitöltések alapján

a magyarok több mint 98 százaléka azon az állásponton van,

hogy

• fegyverszállítások helyett tűzszünetre és békére van szükség a szomszédunkban,
• nem szabad engedni, hogy migránsgettók jöjjenek létre hazánkban,
• tovább kell szigorítani a gyermekvédelmi szabályozást,
• ki kell állni a magyar gazdákért és a magyar gazdaság GMO mentességéért is,
• és szigorúbban kell fellépni a külföldi befolyásszerzés ellen.

Az eredmények bejelentése után megkezdődött a kormányzati sikerkommunikáció: eredményközlő plakátok lepték el a köztereket és a kormánypárti sajtóorgánumok hirdetési felületeit. A hirdetésekre a válaszadók által leginkább támogatott kérdések kerültek:

• 99 százalék nem a migránsgettókra,
• 99 százalék nem a genderpropagandára,
• 99 százalék nem a fegyverküldésre.

99% nem a mingránsgettókra (Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)

99% nem a genderporpagandára (Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)

99% a fegyverküldésre (Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)

De mit jelentenek valójában ezek a számok?

Biztosan nem azt, hogy „a magyar emberek elsöprő többsége” mondott nemet ezekben a kérdésekben.

A kérdőívet a választásra jogosult magyar állampolgárok kapták meg. A Nemzeti Választási Iroda névjegyzékében 2022-ben az országgyűlési választások idején 8 215 304 választásra jogosult magyar állampolgár szerepelt. Az NVI oldalán található egy naponta frissülő adat – „Hányan szavazhatnának a különböző választásokon, ha ma tartanák ezeket?” – amelyet a névjegyzékek aktuális állapota és választójogosultság alapján állítanak össze. E szerint például február 15-én, amikor legutoljára néztük, országgyűlési választáson/országos népszavazáson 8 140 206 fő szavazhatott volna.

Az 1 545 628 kitöltött kérdőív valójában azt jelenti, hogy a választásra jogosult állampolgárok 18,9 százaléka vett részt a nemzeti konzultációban..

Ennek a 18,9 százaléknak az elsöprő többsége válaszolt a kérdésekre a kormány szándékának megfelelően. (Az egyes kérdéseknél változó, hogy ez pontosan hogyan alakul a teljes képhez képest, mert a kérdőív kitöltői közül nem mindenki válaszolt a konzultáció minden egyes kérdésére.)

Tehát Szentkirályi Alexandra kijelentése, hogy a magyar emberek 98 százaléka egyetért a konzultációs kérdőívben megfogalmazott állításokkal, nem igaz. Hasonló csúsztatáson alapult egyébként a 2023-as konzultáció eredményével kapcsolatos sikerpropaganda is. Kormányzati plakátok hirdették, hogy „a magyarok döntöttek: 97% NEM a szankciókra”, miközben valójában a választópolgárok 16,5 százaléka, minden hatodik választópolgár válaszolt nemmel a kormány kérdéseire. Közérdekű adatigényléssel azt is kiderítettük, hogy a kormány ezt a csúsztatást legalább 5 milliárd forintból hirdette a kormányzati kommunikációs megrendelések piacán lényegében monopolhelyzetben lévő Balásy Gyula két cégével, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel, amelyek az Átlátszó friss összesítése szerint 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyertek el az elmúlt években.

97% nem a szankciókra (Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)

Az eddigi Nemzeti Konzultációk költségeit és a válaszadók számát ebben a táblázatban foglaltuk össze:

Összeszámolás és ellenkampány

A 2024-es konzultáció költségeiről egyelőre nem állnak rendelkezésre hivatalos információk, ahogy azt is lehetetlen ellenőrizni, hogy a kormány által az eredményekről közölt számok valósak-e. Az összeszámolás körüli anomáliákra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt igyekezett felhívni a figyelmet, akik a konzultációs válaszborítékba nyomkövetőt tettek. Azt állítják, az adatok alapján a konzultáció eredményeinek január 25-i bejelentésekor a nyomkövetős levél még nem érkezett meg Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Csata utcai telephelyére, ahol addigra már véget kellett érnie az összeszámlálásnak.

Emlékezetes még, hogy civilek, az aHang és az Egységes Diákfront ellenkampányt indítottak a nemzeti konzultáció ideje alatt, és gyűjteni kezdték a kitöltetlen kérdőíveket. Hogy hányat sikerült összeszedniük végül, arról hivatalos számokat nem találtunk. Egy hónapja, amikor még épp tartott a konzultáció, 250 000 kérdőívről beszéltek.

Habár konzultációkat saját bevallása szerint a kormány azért rendezi hogy fontos ügyekben kikérje a magyar emberek véleményét, azért előfordul, hogy döntései szembemennek az eredményekkel. Hiába kapta azt a visszajelzést, hogy a kitöltők többsége nem szeretné Ukrajna további uniós támogatását, Orbán Viktor az Európai Tanácsban megszavazta azt.

A Nemzeti Konzultációk manipulációs technikáiról korábban részletesen írtunk, és azt is megvizsgáltuk, hogyan csúsztat, jósol és manipulál Orbán Viktor konzultációs levele, amelyet egy korábbi, a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció kapcsán küldtek a választóknak.

Címlapi kép: A nemzeti konzultáció eredményeit hirdető plakátokat helyeznek el Budapesten, 2024. február 6-án, Budapesten (Forrás: Kisbenedek Attila / AFP)

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer euróstámogatást nyerta European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF)nyílt pályázatán.Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.