Ezekre a csapdákra figyelj, ha „természetes” étrend-kiegészítőkkel fogynál

Hogyan kerülhet betiltott gyógyszerhatóanyag vagy akár sima hashajtó a fogyasztó hatásúként reklámozott termékekbe? A veszélyes étrend-kiegészítőkről szóló sorozatunkban most a fogyitabletták kaotikus piacát mutatjuk be.

Tizenegy éve történt már, hogy a harmincas éveiben járó Gábor a barátnőjétől hallott egy étrend-kiegészítőről, amelyről azt állították, hogy - sok más, hasonló hatást ígérő termékkel ellentétben - “valóban fogyni lehet”. A terméket Super Slimnek hívták, és a termékleírás szerint “több ezer éve ismert gyümölcsök” kivonatából készült, és mellékhatásoktól mentesen segít a testsúlykontrollban. Drogériák és gyógyszertárak mellett ezen az azóta már törölt, de archivált formában megmaradt internetes oldalon is árulták. A témába vágó internetes fórumokon ódákat zengtek róla.

Gábor barátnője is érezhető és szemmel látható mértékű fogyásról számolt be, miután a Super Slimet szedni kezdte. Azt mondta, azért, mert egy nap során egyszerűen kevesebbszer éhezett meg, így összességében kevesebbet is evett. Ezt hallva Gábor először meglepődött, nem gondolta volna, hogy pusztán gyümölcskoncentrátumoknak valóban fogyasztó hatása lehet. Aztán úgy döntött, kíváncsiságból ő is kipróbálja a Super Slimet.

Az éhségérzet csökkenése mellett nála azonban más hatás is jelentkezett - már aznap, amikor az első előírt adagokat bevette a kapszulából.

“Rámtört egy furcsa, belső feszültség. Nagyjából olyan érzés, mint amikor nagyon ideges az ember”

- emlékezett vissza. Már ekkor gyanakodott rá, hogy a rosszullét a Super Slim miatt van, de a bizonyosság kedvéért másnap újra bevette az előírt adagot. A kellemetlen idegességérzet újra, ugyanúgy jelentkezett.

Egy átlagos esetben talán ennyiben is maradt volna a dolog: a vásárló bosszankodik egy sort, kidobja a kukába a megmaradt kapszulákat és továbblép. Csakhogy Gábor ebben az esetben nem egy átlagos fogyasztó volt: a most már gyakorló orvosként dolgozó férfi a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézetében kutatott akkoriban, és élő kapcsolata volt az egyetem Farmakognóziai Intézetével - ez az egyik fontos hazai kutatóhely, ahol étrendkiegészítők laboratóriumi vizsgálatával is foglalkoznak.

Ez az intézet végül egy laborvizsgálattal mutatta ki, hogy a “100 százalékban természetes” készítményként árult Super Slim kapszulák valójában egy a központi idegrendszerre ható gyógyszert tartalmaznak.

Méghozzá egy szibutramin nevű vegyületet, amit kifejezetten elhízás kezelésére fejlesztettek ki, de mellékhatásai miatt ma már nem is forgalmazható Európában.

A problémás terméket jelentették az illetékes hatóságoknak, akik egy újabb laborvizsgálatot követően azonnal megtiltották a készítmény további forgalmazását.

Az erről szóló határozatot idén ősszel mi is megkaptuk több mint 30 másik hasonló dokumentum mellett. Ezeket az iratokat azért igyekeztünk megszerezni a területileg illetékes kormányhivataloktól, hogy pontosabb képet kapjunk arról,

  • milyen típusú megtévesztések, visszaélések fordulnak leggyakrabban elő az étrend-kiegészítők óriási, és egyre csak növekvő magyarországi piacán,
  • hogyan szankcionálják ezt a hatóságok,
  • és a feltárt visszaélések milyen veszélyt jelenthetnek a fogyasztókra nézve.

Az erről szóló cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogyan ellenőrzik a hatóságok ezt a piacot, és tippeket adtunk, hogy fogyasztóként hogyan tudjuk minél nagyobb eséllyel elkerülni, hogy hatástalan, netán egyenesen az egészségünkre káros terméket sózzanak ránk. A cikksorozatunk következő részeiben a megszerzett adatok alapján és konkrét példákon keresztül mutatunk be tipikus átveréseket.

A néhány napja megjelent második részben a szexuális teljesítménynövelő készítményekkel foglalkoztunk. Ebben a cikkben pedig a fogyasztószereké lesz a főszerep. A potencianövelő szerek mellett ugyanis ez az a terület, ahol a leggyakrabban előfordulnak hamisítások, visszaélések, akár egészen súlyosak is - állítja Csupor Dezső gyógyszerész, a már említett Farmakognóziai Intézet kutatója, aki az adatigényléssel megszerzett dokumentumok értelmezésében nyújtott nekünk segítséget.

Gyógyszerhatóanyag az étrend-kiegészítőben

Az, hogy egy fogyasztó hatású és száz százalékban természetes készítményként reklámozott étrend-kiegészítőben szibutramint találtak, sajnos egyáltalán nem egyedülálló eset - magyarázta a gyógyszerész.

A szibutramin valamikor szerte a világon, így Európában is széles körben forgalmazott fogyasztó hatású gyógyszerhatóanyag volt. Magyarországon a Reductil, a Lindaxa vagy a Minimectil nevű gyógyszerekben került piacra, amelyeket súlycsökkentőként alkalmaztak kórosan elhízott, vagy cukorbetegségre hajlamos túlsúlyos betegeknél. Aztán egy hatósági vizsgálat kiderítette, hogy a szibutramint fogyasztása jelentősen megnöveli olyan súlyos szív- és keringési problémák esélyét, mint a szélütés vagy a szívinfarktus - ez pedig az elérhető haszonhoz képest túl nagy kockázat. Ezért az EU gyógyszerpiacát felügyelő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2011-ben felfüggesztette a gyógyszer forgalmazási engedélyét.

Ezzel azonban a szibutramin csak a patikák polcairól tűnt el teljesen. A gyógyszert a mai napig illegálisan árulják egyes internetes oldalakon, de ami még ennél is aggasztóbb: sokszor teljesen titokban belekeverik egyes étrend-kiegészítőkbe - magyarázta Csupor.

A szibutramin mellett más gyógyszerhatóanyagok is belekerülhetnek a fogyasztó hatású étrend-kiegészítőkbe. Ilyen például az idegrendszerre ható, étvágycsökkentő hatású fentermin, valamint a dinitro-fenol (DNP) nevű hatóanyag is.

Ez utóbbi annak ellenére kerülhet titokban étrend-kiegészítőkbe, hogy gyógyszerhatóanyagként már 90 éve betiltották.

Ugyanis már a harmincas években kiderült, hogy a dinitro-fenol az erre hajlamos betegeknél hipertermiát, azaz a testhőmérséklet hirtelen, kontroll nélküli, végső soron akár halálhoz vezető emelkedését okozhatja.

Hogy a dinitro-fenol mégis feltűnik illegális hatóanyagként étrend-kiegészítőkben, az Csupor szerint két okból lehet:

  • viszonylag könnyű a vegyületet előállítani,
  • és a használata nagyon könnyen a radar alatt marad.

Az étrend-kiegészítőket alkalomadtán ellenőrző hatóságok ugyanis általában célzottan olyan molekulákat keresnek a készítményekben a laborvizsgálat során, amelyekről feltételezik, hogy benne lehetnek. A dinitro-fenolt olyan régen betiltották, hogy a legtöbb hatóság kezdetben nem is feltételezte,, hogy még használják. Hát nem is keresték - magyarázta Csupor, hozzátéve, hogy ma már erre a hatóanyagra is széles körben szűrik a vizsgált termékeket.

Szintén előfordul, hogy a hamisítók az erősebb hatás érdekében hashajtót kevernek a növényinek mondott termékbe. Az elég hosszan tartó hasmenéstől még akár fogyhat is, aki a kapszulákat beszedi.

A legtöbb hamisított, káros vagy egyenesen veszélyes fogyasztó hatású étrend-kiegészítő a potencianövelőkhöz hasonlóan Kínából érkezik Európába. Az étrend-kiegészítők piacán egyébként is Kelet-Ázsia jelenleg a fő ellátási forrás - magyarázta Csupor.

Ha a szibutramin tartalmú Super Slimtől nem egy kutató-orvos lesz rosszul, nagy eséllyel sosem kerül a hatóságok radarjára a termék. Nem lett volna ugyanis, aki szól nekik róla.

Bejelentőrendszer ugyanis csak gyógyszerekre létezik Magyarországon: az NNGYK üzemelteti, EU-tagállami kötelezettséget teljesítve ezzel. De ha valaki nem gyógyszer, hanem egy étrend-kiegészítő szedése közben tapasztal mellékhatást, nincs hol beszámoljon erről - magyarázta Csupor.

Ezt a hiányt szeretné most pótolni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klinikai Gyógyszerészeti Intézete, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) és a Semmelweis Egyetem (SE) új projektje: egy friss fejlesztésű online felületen, a nutrivigilancia.hu címen várják a fogyasztók vagy orvosaik anonim mellékhatás-bejelentéseit, amelyeket aztán szakemberek elemeznek, és a “közegészségügyi szempontból jelentős jelzéseket” továbbítják a hatóságoknak.

Ez most akkor az a Super Slim?

A betiltott Super Slimet az OGYÉI-lista szerint forgalomba hozó NAT. FARM SLIM Kft. nevű cég már nem létezik, és a termék általuk üzemeltetett honlapjáról is csak a Wayback Machine archívuma tanúskodik. Az interneten azonban cikkünk megjelenésekor is elérhető egy superslim.hu nevű oldal (a böngészőben a “Super Slim” keresőszóra ez a legelső találat), ahol egy “Új” Super Slim nevű terméket lehet megrendelni, a betiltott Super Sliméhez nagyon hasonló csomagolással.

Forrás

A különbség, hogy ezt a terméket más forgalmazza. A honlap alján egy “British Pharma” feliratú logó látható:

Forrás

De az Általános Szerződési Feltételek aloldal hibája miatt a terméket eladó cég neve sajnos nem olvasható. Fordított képkeresésnek alávetve a logót viszont kiderül, hogy Romániában forgalmaznak ilyen logóval különböző fogyasztó hatásúnak mondott termékeket. Ezekből egyébként az eMag webáruházon keresztül Magyarországra is lehet rendelni. A forgalmazó egy Canadian Farmaceuticals nevű, bukaresti székhelyű cég, akik egy “Capsula de slabit naturala” nevű terméküknek az Új Super Slim honlapjával szinte teljesen megegyező kinézetű honlapot üzemeltetnek. Az NNGYK bejelentett étrend-kiegészítőket tartalmazó listáján viszont nincs nyoma, hogy magyarországon Super Slim néven ők (is) forgalmazni szerettek volna egy étrend-kiegészítőt.

Próbaképpen rendeltünk egy dobozzal az “új” Super Slimből ezen a honlapon keresztül, de azóta sem kaptuk kézhez a terméket. Az legalább kiderült a visszaigazoló e-mailből, hogy valóban a Canadian Farmaceuticals nevű román cégtől vettük volna a készítményt. Így azonban nem derülhetett ki,

  • pontosan mi köze van ennek a Super Slimnek a betiltott Super Slimhez,
  • és legfőképp: tartalmaz-e a Csuporék által megvizsgált termékhez hasonlóan gyógyszerként, méghozzá kockázatos gyógyszerként működő szibutramint?

Megkerestük a Canadian Farmaceuticalst, hogy megkérdezzük, ha nem ők gyártják, honnan szerzik az “Új” Super Slimet, meggyőződtek-e a valódi összetételéről, és arról, hogy nincs benne semmilyen tiltott hatóanyag. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a magyar piacon miért egy korábban betiltott termék nevével árulják a terméküket, és miért nem jelentették ezt be a magyar felügyeleti szerveknek.

Amint kérdéseinkre választ kaptunk tőlük, cikkünket frissítjük.

Rendszerszintű probléma

Már előző, potencianövelő szerekről szóló cikkünkben is feszegettük a problémát, hogy az egyszer már kiszűrt és betiltott hamis, és emiatt potenciálisan veszélyes étrend-kiegészítők gyakran a betiltás után is elérhetők maradnak a piacon.

Hogy milyen magyarázatok lehetnek erre a problémára, arról már cikksorozatunk első részében is írtunk:

A hatóságként eljáró NNGYK a gyógyszertárak, drogériák polcairól könnyen le tudja vetetni a forgalmazástól eltiltott termékeket, de az internetes webshopokon árult termékekkel már nem ilyen egyszerű a helyzet. A különféle étrend-kiegészítőket áruló webshopok nagy része ugyanis külföldi szerverről működik, és a megrendelt termékeket is gyakran külföldi raktárakból küldik postán, esetleg futárral Magyarországra. Az NNGYK ugyan képes arra, hogy államközi együttműködések keretében letiltasson olyan weblapokat, amik betiltott termékeket értékesítenek Magyarországon. Ezek helyett azonban viszonylag könnyű gyorsan, ugyanazzal a céllal újabb oldalakat létrehozni.

Ezen kívül az is előfordulhat, hogy egy betiltott terméket ugyanaz vagy egy másik forgalmazó újra forgalomba hoz Magyarországon. A hatóságoknak sajnos nem minden esetben van kapacitásuk azonnal ellenőrizni, hogy az újra forgalomba hozott termék összetétele ezúttal már megfelel-e minden szabálynak - magyarázta Csupor. Hozzátette: az is gyakran tapasztalható, hogy nem is “notifkálják”, azaz hozzák hivatalosan forgalomba újra a terméket. Egyszerűen csak tovább forgalmazzák ugyanazt a készítményt, immár anélkül, hogy étrend-kiegészítőnek neveznék. Ekkor szinte teljesen láthatatlanná válik a hatóságok szeme előtt, akik a hivatalosan forgalomba hozott étrend-kiegészítők óriási piacát is alig győzik ellenőrizni.

A közérdekű adatigénylésben és az adatok feldolgozásában közreműködött: Teczár Szilárd

Címlapi illusztráció: László Emese

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.