„Legalább napi 3 kapszula bevétele “hozzájárul a csontok normál állapotának fenntartásához, támogatja a változókor után módosult csontszerkezetben az ásványi anyagok pótlását és segít csökkenteni a csontok ásványi anyag veszteségét.”
„Szexuális sikerek természetesen! A készítmény segít a hosszabb, magabiztosabb, élvezetesebb együttlétben. 100 % természetes összetevőkkel!”
Étrend-kiegészítők reklámszövegei, amelyekhez hasonlók valószínűleg sokunkkal jöttek már szembe az interneten, esetleg drogériák polcain.
Az idézett hirdetések azonban olyan termékekről szólnak, amelyek annak ellenére megvásárolhatók különféle webshopokban vagy a forgalmazójuk oldalán, hogy az étrend-kiegészítők hazai piacát felügyelő magyar hatóság megtiltotta a forgalmazásukat.
Az étrend-kiegészítők piaca nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre növekszik. 2004 óta a hazai piacon több mint 26 ezer különböző ilyen terméket hoztak forgalomba a termékek regisztrációját végző hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nyilvántartása szerint. Különösen megdobta az új termékek számát a 2020 elején indult koronavírus-világjárvány, amikor világszerte hirtelen emberek tömegei kezdték keresni, hogyan erősíthetnék immunrendszerüket a kórokozókkal szemben.
Az már egy másik hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy 2020 végén készített nem reprezentatív, online felméréséből derül ki, hogy a válaszadó magyar fogyasztók
vásárolnak leggyakrabban az étrend-kiegészítő termékek széles kínálatából. De nagyon népszerűek a különféle “szépségfokozó termékek” is, azaz vitaminok, amik a hajhullás enyhítését, a haj erősségének, fényének növelését, a köröm erősítését, vagy a bőr rugalmasságának, feszességének fokozását ígérik.
Címlapi illusztráció: Étrend-kiegészítők kínálata egy párizsi biobolt polcán. Fotó: GARO/PHAINE via AFP
Ezen a területen is megjelenhetnek azonban olyan szereplők, akik a profit érdekében a fogyasztók megtévesztésétől, átverésétől sem riadnak vissza. Ezek a forgalmazók ráadásul kihasználhatják, hogy uniós sztenderdeknek megfelelően 2017 óta Magyarországon sem történik meg a piacra dobás előtt annak vizsgálata, hogy az adott termék
A Lakmuszon cikksorozatban mutatjuk be, hogy működik az étrend-kiegészítők piacának ellenőrzése Magyarországon, milyen típusú megtévesztések, visszaélések fordulnak leggyakrabban elő ezen a piacon, és kik azok a szereplők, akiket már többször kaptak az illetékes hatóságok valamilyen szabálysértésen, ami aztán az adott termék forgalmazásának megtiltásához vezetett.
Első írásunkban a piacfelügyeleti rendszer működéséről lesz szó. Egyúttal igyekszünk némi kapaszkodót is adni ahhoz,
fogyasztóként hogyan tudjuk minél nagyobb eséllyel elkerülni, hogy hatástalan, netán egyenesen az egészségünkre káros terméket sózzanak ránk.
Étrend-kiegészítőnek azokat a készítményeket nevezzük, amelyek “koncentrált formában” tartalmaznak tápanyagokat, vagy olyan anyagokat, amiknek “valamilyen táplálkozási vagy élettani hatást” tulajdonítanak - tájékoztat az OGYÉI honlapja.
A legális forgalmazáshoz ezeknek a termékeknek egy sor szabálynak kell megfelelniük.
Az készítmény csomagolásán a termék nevén túl kötelező feltüntetni:
hogy az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet.
Vannak tiltó rendelkezései is az étrend-kiegészítőkre vonatkozó jogszabálynak.
Eszerint a termék csomagolásán olvasható leírás
Fontos előírás, hogy ezt az információhalmazt a fogyasztó számára érthetően kell megfogalmazni.
2017-ig az OGYÉI vizsgálta, hogy egy Magyarországon újonnan piacra dobni kívánt étrend-kiegészítő termék megfelel-e minden rá vonatkozó szabálynak, és ezt követően engedélyt adott a forgalomba hozatalra.
2017 óta azonban már elég csak a forgalomba hozatali szándékot jelezni az OGYÉI-nek. Ez az úgynevezett notifikációs eljárás, egy egyszerű regisztrációs folyamat,
“nem jelent mást, mint a termék címkéjének, adatlapjának és a közigazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolás benyújtását az OGYÉI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján”
- áll a hatóság tájékoztatójában, ahol később világosan leírják: ez a rendszer “önmagában nem alkalmas a jogszabályoknak nem megfelelő termékek forgalomba kerülésének megakadályozására”.
A forgalomba hozatali szabályok lazítására Magyarország uniós csatlakozása miatt kellett sort keríteni, ugyanis az Európai Unióban garantált az élelmiszeráru szabad mozgása. Az étrend-kiegészítők pedig élelmiszernek minősülnek, tehát ha sikeresen regisztrálták őket valamelyik uniós tagállamban, forgalmazhatók bármely másik tagállamban is. A Magyarországon érvényben lévő előzetes, kötelező engedélyeztetés rendszerét azért kellett megszüntetni, majd bevezetni az uniós irányelveknek megfelelő egyszerű regisztrációs rendszert, hogy a magyarországi forgalmazók ne kerüljenek többé az itthoni szigorúbb szabályozás miatt versenyhátrányba a nemzetközi piacon.
A liberalizációra az uniós csatlakozás után még 13 évet kellett várni, hiába történt meg már egy 2004-es rendelettel a magyar szabályozás uniós elvekhez igazítása.
A késlekedés okaira hivatalos magyarázatot nem találtunk. Annyi azonban biztos, hogy az étrend-kiegészítők forgalomba hozatalának egyszerűsítése
jelentősen megkönnyítette a szabályoknak nem megfelelő termékek forgalomba hozatalát.
Persze nem arról van szó, hogy az étrend-kiegészítő termékek összetételét vagy a termékről tett állítások szabályszerűségét most már senki sem ellenőrzi. Továbbra is történnek ilyen ellenőrzések, de nem a forgalomba hozatal előtt.
A francia Akropharma nevű étrend-kiegészítőket gyártó cég nizzai laboratóriuma / Fotó: A. Noor/BSIP via AFP
A termékek forgalomba hozatalakor azok címkéjét kötelező bemutatni az OGYÉI-nek, a hatóság pedig azon termékek esetében, “amelyek az összetétel vagy a jelölés szempontjából közegészségügyi kockázatot jelenthetnek”, megvizsgálja, hogy a címkén feltüntetett összetevők megfelelnek-e a szabályoknak. Ezt az eljárást kockázatértékelésnek hívják. Többek között azt vizsgálja ilyenkor az OGYÉI, nem tartalmaz-e például olyan anyagot a készítmény, amilyet nem szabadna, esetleg a megengedett összetevők esetében nem lépi-e túl a szabályozásban szereplő határértéket. De vizsgálat tárgya az is, hogy a terméknek nem tulajdonít-e a forgalmazó olyan egészségügyi hatást, amilyet szabályosan nem ígérhetne.
Az OGYÉI kapacitásaitól függően előbb-utóbb minden forgalomba hozott termék esetében végez kockázatértékelést, de csak a címkén szereplő információk alapján vizsgálódik.
Részletes vizsgálatnak, ideértve a termék összetételének laboratóriumi vizsgálatát is, csak azokat a termékeket vetik alá, amelyek fennakadnak ezen a forgalomba hozatal utáni kockázatértékelésen.
A kockázatértékelésen kívül azokat a termékeket is vizsgálhatja az OGYÉI, amelyekkel kapcsolatban lakossági vagy versenytársi bejelentés érkezett.
Azoknak a termékeknek a forgalmazását, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat közegészségügyi kockázatot állapított meg, megtiltják a hatóságok. A forgalmazástól eltiltott termékek folyamatosan frissülő listája az OGYÉI honlapján érhető el 2004-ig visszamenőleg. A termék kivonása a hazai kereskedelmi forgalomból viszont már a Nemzeti Népegészségügyi Központ hatásköre.
Az internetes kereskedelemmel azonban alig tudnak mit kezdeni a magyar hatóságok.
A különféle étrend-kiegészítőket áruló webshopok nagy része ugyanis külföldi szerverről működik, és a megrendelt termékeket is gyakran külföldi raktárakból küldik postán, esetleg futárral Magyarországra. Az OGYÉI ugyan képes arra, hogy államközi együttműködések keretében letiltasson olyan weblapokat, amik betiltott termékeket értékesítenek Magyarországon. Ezek helyett azonban viszonylag könnyű gyorsan, ugyanazzal a céllal újabb oldalakat létrehozni.
Mindezek miatt könnyen előfordulhat, hogy egy forgalmazástól eltiltott termék továbbra is gond nélkül beszerezhető az internetről.
Az OGYÉI listáján szereplő termékek némelyikére rákeresve találkoztunk is ilyen esetekkel. Itt van például egy csonterősítő kapszula, amit Letoha Tamás kutatóorvos Pharmacoidea nevű cége hozott forgalomba. A linkelt webshopon, ahol a termék megvásárolható, a termékleírásában még azt az OGYÉI notifikációs számot is feltüntetik (26959/2021), ami alapján könnyedén beazonosítható, hogy a termék tiltólistára került.
Mint azt e-mailben elküldött kérdéseinkre válaszul Letoha Tamás megírta, az OGYÉI azért hívatta vissza csonterősítő kapszulájukat, mert a hatóság szerint szabálytalanul gyógyhatást tulajdonítottak a készítménynek azzal, hogy a címkéjén “CSONTRITKULÁS ELLEN” felirat szerepelt. Miután a kifogásolt elnevezést és a hozzá kapcsolódó címketervet megváltoztatta, a Pharmacoidea “CSONTOK EGÉSZSÉGE” néven újra “notifikáltatta” a terméket, és saját honlapján a cég már csak ezt forgalmazza.
A Pharmacoidea csonterősítő étrend-kiegészítő étrend-kiegészítője a régi, forgalmazástól eltiltott és az új, 2022-ben regisztrált megjelenéssel.
“Viszonteladóink kiértesítésén, a termékek visszahívásán és a forgalmazás beszüntetésén túl nekünk partnereink marketingjére nincs hatásunk. Ezért köszönettel vettük levelét és az Ön által feltüntetett partnereket újból kiértesítjük, de mindezeken túl nekünk nincs teendőnk” - reagálta, mikor szembesítettük vele, hogy a régi, forgalomból kivont terméket Google-keresésünk alapján még mindig legalább három webshopban (itt, itt és itt is) árulják. A Letohával történt levélváltást követően a három webshop közül kettő megváltoztatta a kínált termék nevét, leírását és fotóját, most már az újonnan forgalomba hozott CSONTOK EGÉSZSÉGE címkéjű kapszulát árulják, de az egyik oldalon még továbbra is a régi, forgalmazástól eltiltott CSONTRITKULÁS ELLEN címkéjű kapszula OGYÉI notifikációs száma szerepel. A harmadik webshopban a hivatkozott termékoldal azóta elérhetetlenné vált.
Az egyes termékek és forgalmazóik megbízhatóságának megítélésében sokat segítene a fogyasztóknak, ha kiderülne az OGYÉI adatbázisából, mi volt az egyes termékek betiltásának oka. De jelenleg sem ez a részlet, sem a forgalmazás megtiltásának időpontja nem nyilvános információ.
Hogy képet kapjunk a leggyakrabban előforduló okokról, a hatósági döntéseket megalapozó munkáról és a visszatérő szabályszegő forgalmazók köréről, közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz: közel 50 étrend-kiegészítő termék forgalmazástól eltiltó határozatát kértük ki, a döntés részletes indoklásával együtt.
Ezekkel a dokumentumokkal cikksorozatunk következő részében foglalkozunk.
Addig is azonban közszolgálati jelleggel következzen néhány tipp (a NÉBIH tematikus tájékoztatójára támaszkodva), mire érdemes figyelni étrend-kiegészítő termékek vásárlásakor, hogy a legkisebb eséllyel fussunk bele átverésekbe, visszaélésekbe.
Az egyetlen megoldás a tudatosabb vásárlás.
Ők ugyanis biztosan tudnak róla, ha Magyarországon forgalomba hozott étrend-kiegészítőt időközben betiltott a hatóság.
Ami kifejezetten a termékeket illeti,
Fontos leszögezni, hogy a termékkel kapcsolatos tájékoztatás nem tartalmazhat betegséget megelőző, vagy gyógyító hatást ígérő állításokat és ilyen tulajdonságra nem is utalhat.
Nem érdemes készpénznek venni olyan állításokat, mint hogy a készítmény alkalmas valamilyen krónikus betegség, például diabetes, hipertónia, szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyítására, egyes betegségek megelőzésére, és az olyan leegyszerűsítő jellemzéseket sem, melyek szerint egy készítmény „gyors javulást hoz”, „jobban működik, mint” egy vényköteles gyógyszer, „teljesen biztonságos”, „nem tartalmaz káros anyagokat”, vagy „nincs mellékhatása”.
