Gyanúsan vásároltnak tűnő török lájkok százaira bukkantunk Varga Judit Facebook-oldalán, az exminiszter legfrissebb posztja alatt, amelyben a volt férje, Magyar Péter által kedd reggel nyilvánosságra hozott hangfelvételre reagál. Az állítólag Magyar és Varga közös otthonában készült felvételen arról van szó, hogy Rogánék belenyúltak a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány nyomozati irataiba.
A hangfelvétel közzététele utáni eseményeket részletesen itt lehet követni.
Varga Judit március 26-án, kedden 9:41-kor tette közzé Facebook-posztját, amelyben “kontextust” igyekszik adni a róla készült hangfelvételnek. Azzal érvel, hogy évek óta bántalmazó kapcsolatban élt Magyar Péterrel, és a felvétel is ennek jegyében készült: Magyar Péter “provokálta” őt, ő pedig azt mondta, amit Magyar hallani akart, hogy minél előbb szabaduljon a helyzetből.
Képernyőkép a posztról
A posztra cikkünk megjelenéséig már több mint 27 ezer reakció érkezett.
De feltűnik ezek között több száz, török profiltól származó külföldi lájk is, amelyek korántsem látszanak autentikusnak.
A Facebook rendszere nem engedélyezte nekünk 4500-nál több kedvelés átnézését, de így is összeszámoltunk 581 török profilt, amelyek esetében erősen felmerül a gyanú, hogy nem személyes érdeklődésből találták meg Varga Facebook-posztját, hanem odairányították őket.
A furcsa profilok egy része például ezen a képernyőképen látható.
A Varga Judit posztját tömegesen lájkoló török profilok egyszerűen azért tűnnek első látásra gyanúsnak, mert egy magyar nyelvű, a magyar közéleti eseményeket követő felhasználók számára releváns Facebook-bejegyzés alatt jelentek meg tömegesen.
Ezen túl azonban lehetetlen pontosan megmondani, hogy mely profilok álprofilok, tehát nem létező személyeket reprezentálnak, és melyek esetleg létező személyek “elrabolt” profiljai, amelyeket a kezelőik most Varga posztja alá irányítottak.
Nem ez az első alkalom, hogy ilyesmi történik Varga Judit Facebook-oldalán. Egy hete vietnámi lájkok tömegét fedeztük fel Varga Judit egy másik Magyar Péterre reagáló, családon belüli erőszakkal kapcsolatos Facebook-posztja alatt, és a tényleges történtek ismeretének hiányában igyekeztünk összeszedni a lehetséges magyarázatokat a furcsa profilok megjelenésére. Innentől ebből a cikkből idézünk:
A Facebookon és más közösségi platformokon, bármennyire is tiltják ezt a platformok saját felhasználási szabályzatai, nem csak autentikus profilok vannak. Meglehetősen könnyű megalkotni, majd kézi vezérléssel irányítani álprofilokat például politikai célból, választási kampányok befolyásolására. De némi technikai hozzáértéssel létrehozhatók teljesen automatikusan működtetett botok is, végső soron szintén az online közvélemény befolyásolásának szándékával.
Amikor egy Facebook-, vagy akár Instagram- vagy Twitter oldalon tömegével jelennek meg gyanúsnak tűnő (például nagyon távoli országokból nagy számban érkező) lájkok, az történhet azért,
mert a profil gazdája megvásárolta ezeket a lájkokat.
Néhány évvel ezelőtt a ProPublica nevű oknyomozó portál újságírói is kipróbálták, milyen könnyen lehet mindössze száz dollárért “retweeteket”, azaz megosztásokat vásárolni egy-egy profil számára az akkor még Twitterként futó, azóta X-re átnevezett platformon. De egy egyszerű Google kereséssel oldalak tucatjai bukkannak föl, amelyek pénzért kínálnak Facebook-lájkokat, vagy éppen Instagram-követőket.
Az ilyen manőverek célja nem más, mint annak látszatát kelteni, hogy az oldalt és a tartalmait tömegek követik és kedvelik.
Tedd fel magadnak a kérdést: mikor inspirált téged utoljára egy olyan Facebook-bejegyzés, amelyen nincs lájk? (...) A kedvelésektől hitelesebbnek, értékesebbnek és vonzóbbnak látják majd a bejegyzéseidet.
- ajánlgatja a lájk- és követővásárlást egy erre szakosodott üzlet az interneten.
A módszer azonban csak addig működhet, amíg a felhasználóknak fel nem tűnik, hogy honnan vannak ezek a követők és lájkok. Ebben a pillanatban ugyanis egy csapásra vesztheti el az összes hitelét az ügyeskedő oldalgazda.
És ezzel eljutottunk a második lehetséges szcenárióig:
amikor valaki ártó szándékkal küld kamu lájkolókat vagy követőket (botokat) egy közösségi média oldalra.
A már idézett ProPublica cikkből kiderül, hogy egyes, a Twitteren aktív, saját szerzői profilt működtető amerikai újságírók szembesültek már azzal, hogy a profilukat egyszer csak azért lőtte le egy időre a platform, mert érzékelte, hogy túl sok kamuprofil van a követőik között. A Twitternek mindegy volt, hogy ezeket a követőket nem a profil gazdája vásárolta, hanem “ajándékba” kapta valakitől. A lényeg a beazonosított inautentikus viselkedés volt.
A jelenség az Instagram-influenszerek életét is megkeseríti. Tele van az internet tippekkel, praktikákkal arról, mit tegyél, ha versenytársaid, irigyeid, rosszakaróid kamukövetős szabotázsakciót indítottak az oldalad ellen, hogy rontsák a hiteledet és az oldalad elérését:
Bár Facebookon az oldalunk posztjaira leadott lájkokat nem lehet törölni, a Snopes tényellenőrző portál szerint érdemes lehet a felbukkanó, hamisnak tűnő követőket kitiltani az oldalról: “Minél kevesebb botkövetőd van, a profilod tartalma annál nagyobb valószínűséggel jelenik meg a hírfolyamok tetején a platformok algoritmusai alapján, és gyűjthet lájkokat, kommenteket, megosztásokat (úgynevezett user engagement-et)” - írják a botokról szóló cikkükben, amely sok hasznos tippet ad az álprofilok felimserésére is.
A jelenség a magyar közéletben sem ismeretlen. Tavaly márciusban a Telex Facebook-oldalát lepték el vietnámi botok: halálesetekről szóló posztjaik alatt tömegével adtak “haha” reakciókat. De idén március 16-án a kormányközeli Megafon egyik arca, a Jobb érzés című oldalt működtető Méhes Mónika is arról számolt be, hogy “ázsiai álprofilok százai estek” neki a március 15-érő megemlékező, ünnepi posztjának.
A Telex - az esetről írt cikkük szerint - úgy akadályozta meg a vietnámi kamulájkok további özönét, hogy az országban korlátozta a Facebook-oldala elérését. De hasonló stratégiára utal a Varga Judit Facebook-oldalát kezelő stáb részéről, hogy kedden délután a 444-hez több olyan olvasói visszajelzés érkezett, miszerint Varga Judit Facebook-oldala nem elérhető több külföldi országból (például Hollandiából, Spanyolországból és Indonéziából).
Most is szerettük volna megkérdezni Varga Facebook-oldalának üzemeltetőit, mi a magyarázatuk az exminiszter posztja alatt megjelent kamulájkokra, de az oldalnak továbbra sem lehet üzenetet küldeni, Varga Judit visszavonulása utáni elérhetőségeit pedig nem ismerjük. Amint mégis sikerül kapcsolatba lépnünk az adminokkal, cikkünket frissítjük.
A magyar nyelvű közösségi médiában megjelenő álprofilokkal, álprofil-hálózatokkal és felismerésükkel a Lakmusz és partnerünk, a Political Capital is foglalkozott már cikkek és kutatások formájában. A Karácsony Gergelyt helyi Facebook-csoportokban támadó álprofil-hálózatról ebben, a DK mellett kampányoló újpesti kamuprofilokról pedig ebben a cikkünkben olvashat.
Címlapi illusztráció: Német Szilvi
