“Mindig van kiút.”
Ezzel a kommentárral osztott meg egy családon belüli erőszakról szóló figyelemfelhívó videót Varga Judit volt igazságügyi miniszter, miután volt férje, a napokban politikusi pályára lépő Magyar Péter arról posztolt Facebook-oldalán, hogy rendőrségi jelentés készült egy Varga és közte lezajlott veszekedésről.
A jelentés tartalmát később a hvg.hu ismertette, az azóta történteket folyamatosan követi a sajtó. Ebben a cikkben mi Varga Judit posztjával foglalkozunk.
A volt igazságügyi miniszter március 17-én közzétett Facebook-posztja alatt ugyanis inautentikusnak látszó lájkok bukkantak fel, ázsiai, főként vietnámi profiloktól.
A furcsa profilok egy része ezen a képernyőképen látszik:
Forrás: Varga Judit Facebook-oldala
A Facebook sajnos nem engedte manuálisan kimásolni az összes lájkoló nevét, az adatok exportálásához használatos szoftver pedig nem működött a poszt esetében, ezért csak 4500 lájk átnézését tudtuk elvégezni a cikk megjelenéséig. Ezalatt 137 kamunak tűnő vietnámi lájkot számoltunk össze a Varga posztjára mostanáig leadott több mint 11 ezer reakció között.
Ebben a cikkünkben sorra vesszük, milyen lehetéges magyarázatai lehetnek a vietnámi lájkok megjelenésének Varga oldalán, és milyen célokat szolgálhat a jelenlétük.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem tudjuk, a konkrét esetben pontosan mi történhetett, cikkünk inkább a közösségi médiában megjelenő vásárolt botaktivitás jelenségét tudja általánosságban körüljárni.
A botaktivitásnak tűnő lájkok kapcsán cikkünk megjelenése előtt szerettük volna megkeresni Varga Judit Facebook-oldalának kezelőit, de az oldalon az üzenetküldés nem engedélyezett, Varga Judit korábbi, kormányzati elérhetőségei pedig már elavultak. Amint mégis sikerül kapcsolatba lépnünk az adminokkal, cikkünket frissítjük.
A Varga Judit posztját lájkoló vietnámi profilok egyszerűen azért tűnnek (és tűntek más felhasználók szemében is) első látásra gyanúsnak, mert egy magyar nyelvű, a magyar közéleti eseményeket követő felhasználók számára releváns Facebook-bejegyzés alatt jelentek meg tömegesen.
De ha rákattintunk néhány vietnámi profilra, látszik az is, hogy az egyes profiloknak szinte alig vannak ismerősei, követői, és egymástól látszólag teljesen független profilokkal nagyon hasonló időpontokban nagyon hasonló tartalmakat osztanak meg.
Képernyőkép két véletlenszerűen kiválasztott vietnámi lájkoló Facebook-hírfolyamáról
Lehetetlen pontosan megmondani, hogy ezek a profilok száz százalékban álprofilok-e, tehát nem létező személyeket reprezentálnak, vagy esetleg létező személyek “elrabolt” profiljai. Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy valakik Varga Judit posztja alá irányították őket.
A Facebookon és más közösségi platformokon, bármennyire is tiltják ezt a platformok saját felhasználási szabályzatai, nem csak autentikus profilok vannak. Meglehetősen könnyű megalkotni, majd kézi vezérléssel irányítani álprofilokat például politikai célból, választási kampányok befolyásolására. De némi technikai hozzáértéssel létrehozhatók teljesen automatikusan működtetett botok is, végső soron szintén az online közvélemény befolyásolásának szándékával.
Amikor egy Facebook-, vagy akár Instagram- vagy Twitter oldalon tömegével jelennek meg gyanúsnak tűnő (például nagyon távoli országokból nagy számban érkező) lájkok, az történhet azért,
mert a profil gazdája megvásárolta ezeket a lájkokat.
Néhány évvel ezelőtt a ProPublica nevű oknyomozó portál újságírói is kipróbálták, milyen könnyen lehet mindössze száz dollárért “retweeteket”, azaz megosztásokat vásárolni egy-egy profil számára az akkor még Twitterként futó, azóta X-re átnevezett platformon. De egy egyszerű Google kereséssel oldalak tucatjai bukkannak föl, amelyek pénzért kínálnak Facebook-lájkokat, vagy éppen Instagram-követőket.
Az ilyen manőverek célja nem más, mint annak látszatát kelteni, hogy az oldalt és a tartalmait tömegek követik és kedvelik.
Tedd fel magadnak a kérdést: mikor inspirált téged utoljára egy olyan Facebook-bejegyzés, amelyen nincs lájk? (...) A kedvelésektől hitelesebbnek, értékesebbnek és vonzóbbnak látják majd a bejegyzéseidet.
- ajánlgatja a lájk- és követővásárlást egy erre szakosodott üzlet az interneten.
A módszer azonban csak addig működhet, amíg a felhasználóknak fel nem tűnik, hogy honnan vannak ezek a követők és lájkok. Ebben a pillanatban ugyanis egy csapásra vesztheti el az összes hitelét az ügyeskedő oldalgazda.
És ezzel eljutottunk a második lehetséges szcenárióig:
amikor valaki ártó szándékkal küld kamu lájkolókat vagy követőket (botokat) egy közösségi média oldalra.
A már idézett ProPublica cikkből kiderül, hogy egyes, a Twitteren aktív, saját szerzői profilt működtető amerikai újságírók szembesültek már azzal, hogy a profilukat egyszer csak azért lőtte le egy időre a platform, mert érzékelte, hogy túl sok kamuprofil van a követőik között. A Twitternek mindegy volt, hogy ezeket a követőket nem a profil gazdája vásárolta, hanem “ajándékba” kapta valakitől. A lényeg a beazonosított inautentikus viselkedés volt.
A jelenség az Instagram-influenszerek életét is megkeseríti. Tele van az internet tippekkel, praktikákkal arról, mit tegyél, ha versenytársaid, irigyeid, rosszakaróid kamukövetős szabotázsakciót indítottak az oldalad ellen, hogy rontsák a hiteledet és az oldalad elérését:
A jelenség a magyar közéletben sem ismeretlen. Tavaly márciusban a Telex Facebook-oldalát lepték el vietnámi botok: halálesetekről szóló posztjaik alatt tömegével adtak “haha” reakciókat. De idén március 16-án a kormányközeli Megafon egyik arca, a Jobb érzés című oldalt működtető Méhes Mónika is arról számolt be, hogy “ázsiai álprofilok százai estek” neki a március 15-érő megemlékező, ünnepi posztjának.
A Telex - az esetről írt cikkük szerint - úgy akadályozta meg a vietnámi kamulájkok további özönét, hogy az országban korlátozta a Facebook-oldala elérését. Bár az oldalunk posztjaira leadott lájkokat nem lehet törölni, a Snopes tényellenőrző portál szerint érdemes lehet a felbukkanó, hamisnak tűnő követőket kitiltani az oldalról: “Minél kevesebb botkövetőd van, a profilod tartalma annál nagyobb valószínűséggel jelenik meg a hírfolyamok tetején a platformok algoritmusai alapján, és gyűjthet lájkokat, kommenteket, megosztásokat (úgynevezett user engagement-et)” - írják a botokról szóló cikkükben, amely sok hasznos tippet ad az álprofilok felimserésére is.
A magyar nyelvű közösségi médiában megjelenő álprofilokkal, álprofil-hálózatokkal és felismerésükkel a Lakmusz és partnerünk, a Political Capital is foglalkozott már cikkek és kutatások formájában. A Karácsony Gergelyt helyi Facebook-csoportokban támadó álprofil-hálózatról ebben, a DK mellett kampányoló újpesti kamuprofilokról pedig ebben a cikkünkben olvashatsz.
Címlapi illusztráció: Szulágyi Réka, a felhasznált kép forrása: Varga Judit/Facebook
