A tényellenőrzés speciális formája az újságírásnak, néhány egyszerűnek hangzó, de szigorú szabállyal. A nemzetközi standardokat az International Fact Checking Network (IFCN) foglalja össze, ezeket tükrözi az a módszertan is, amellyel a Lakmusznál dolgozunk. Ezek többek közt:
Március elsején a közmédia is indított egy oldalt, amelynek a “Fake news figyelő” nevet adták.
Idén, az országgyűlési választások évében az MTVA több mint 130 milliárd forintból gazdálkodhat, ami a 2021-es év költségvetésénél 13 milliárddal több. Mindeközben évek óta jelennek meg arról információk, hogy a közmédia központilag szabályozott, politikailag erősen befolyásolt tartalmakat gyárt. Nemrég a Direkt36 írt a Magyar Távirati Iroda (MTI) politikai kontrolljáról, a pár napja megjelent, Öt lecke a valóság felszámolásáról című dokumentumfilm pedig azt mutatja be, hogyan épült ki és hogyan működik a fideszes propagandagépezet, köztük a közmédia.
Mindezek tükrében kíváncsiak voltunk arra, hogy mit tud a közmédia Fake news figyelő oldala, milyen hamis híreket ellenőriznek, és milyen módszerekkel dolgoznak.
Az oldalon megjelent 19 cikkből 18 az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos. Ez a témaválasztás annyiban reális, hogy jelenleg valóban hatalmas mennyiségben terjednek hamis információk (ahogy korábban a koronavírus-járványhoz kötődő dezinformációk érkeztek tömegesen). Hamis hírek az orosz és ukrán oldalon is megjelennek, azonban a magyar közmédia elemzéséből úgy tűnhet, mintha főként nem az orosz agresszor, hanem az ukránok árasztanák el álhírekkel a közvéleményt.
A Fake news figyelő a háború kapcsán a magyar politikusok megszólalásairól is ír, azonban itt is egyoldalúan választják ki, mely állításokat ellenőrzik:
A tényellenőrzés alapvető szabályait sem lelhetjük fel a cikkekben: nincs szerzőjük, legtöbbször hiányoznak a források, amelyek alapján a cikkek készültek, egyoldalúan mutatják be a tárgyalt témákat, és nem szólaltatják meg azokat a közszereplőket sem, akiknek egyes mondatait cikkeikben idézik.
Ahhoz, hogy pontosan lássuk, hogyan figyeli a tényeket a Fake news figyelő, időrendben mutatjuk az oldalon megjelent cikkeket:
A szövegben a Mi Hazánk Mozgalom állítását ellenőrzik, miszerint a párt azért rendez fáklyás felvonulást, mert “leleplezte, hogy magyar felségjelzésű repülőgép is szállít Ukrajnának páncéltörő eszközöket és légvédelmi rakétákat”.
A hír a közmédia szerint a holland védelmi minisztériumtól ered, amely egy magyar felségjelzésű C-17-es repülőgépről osztott meg képet Twitteren, amely állítólag fegyvereket szállít Ukrajnába. Ezt azonban a Honvédelmi Minisztérium közleményben cáfolta: valójában a gép a NATO Heavy Airlift Wing nemzetközi programjának része, amelyet a tagállamok felváltva használhatnak. A magyar felségjel pedig azért van rajta, mert az állandó állomáshelye Pápa, így Magyarországon van lajstromba véve.
A cikkben hivatkozott eredeti poszt már nem érhető el, de itt megtalálható az idézett szöveg. A Fake news figyelő ezt azonban nem linkelte, hogy a Honvédelmi Minisztérium által kiadott közleményt sem. Pedig ahhoz, hogy egy állítást valóban ellenőrizni lehessen, fontos megőrizni azt az eredeti formájában (például archiválni, lementeni a fotókat és videókat), hogy látszódjon, hogy az állítás valóban olyan formában jelent meg, ahogy az a cikkben szerepel.
Ez a Mi hazánk fáklyás felvonulásáról szóló anyaggal egy napon megjelent szöveg tulajdonképpen ugyanazt az állítást cáfolja meg, csak ebben az esetben Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölthöz kötve, aki az alábbiakat írta:
“Magyar katonai repülő Ukrajnába szánt fegyvereket szállít. Orbán Viktor megint hazudott. A Pápán állomásozó NATO Nehéz Légiszállító Ezred egyik magyar felségjelzésű C-17 repülőgépe 50 darab német Panzerfaust-3 páncéltörőt 200 rakétával, 400 darab Stinger légvédelmi rakétát szállít Hollandiából Ukrajnának. 100 darab mesterlövész puska is van a gépen 30 ezer tölténnyel, illetve két aknakereső tengeri búvárhajót.”
Márki-Zay Péter posztja, amelyet a cikkben linkelnek is, a mai napig változtatás nélkül elérhető, vagyis a benne foglaltakat a miniszterelnök-jelölt nem módosította.
“Megszületett az ukránok első névtelen hőse, egy MiG 29-es Fulcrum-pilóta, aki a csatározások első harminc órájában állítólag hat orosz vadászgéppel végzett Kijev légterében – adta hírül több sajtótermék is” – olvasható a cikkben, ám azt, hogy mely sajtótermékek adták hírül mindezt, nem jelölik meg, egyedül az ukrán kormányzati Twitter-fiók ide vonatkozó posztját linkelik. Az állítás cáfolataként a GameStar cikkét tüntetik fel. Az esetről egyébként a Lakmuszon is beszálomtunk.
“Magyarországon is több helyen megjelent az a hír, hogy az orosz katonai konvojokat mobil krematóriumok kísérik, hogy ezekben égethessék el a halottakat. Ez is álhírnek bizonyult” - írja a fake news figyelő. Nincs azonban feltüntetve forrás, hogy honnan származik az információ, csak annak cáfolatáról linkeltek egy cikket: ebből kiderül, hogy valójában egy 2013-as felvétel alapján jelent meg a hír, amelyen egy szemétégető látható. A magyar sajtóban például itt jelent meg a hamis információ, amelyet azóta sem módosítottak.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter “több fórumon” is arról beszélt, hogy hazánk elzárta az Ukrajnába irányuló gázt – olvasható a cikkben.
Azt azonban nem jelzik, hogy pontosan mely fórumokon beszélt erről az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, egyedül az ATV műsorát jelölik meg forrásként, de azt sem linkelik a cikkbe, csak annyit idéznek tőle, hogy szerinte Orbán Viktor miniszterelnök „Putyin érdekében elzárta az ukrán gázt”.
Az ATV videójában az idézett mondat a 3. perc után hangzik el.
Márki-Zay nem konkretizálja az állítást, de például a Népszava március 7-én megjelent interjújában már látható, hogy egy korábbi esetre utalt: “az is elfogadhatatlan a többség szemében, hogy az előző ukrán-orosz konfliktus idején Moszkva utasítására a magyar kormány elzárta a gázt az ukránok elől.” (Márki-Zay itt arra a 2014-es esetre utal, amikor szeptemberben az FGSZ Földgázszállító Zrt. határozatlan időre megszakította a földgázszállítást Ukrajna felé néhány nappal Orbán Viktor és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatójának találkozója után.)
A közmédia azonban - a tényellenőrzés alapvető elvárásaival szemben - nem kérdezte meg Márki-Zay Pétert, hogy pontosan mire vonatkozott az állítása.
Ezt a cikket elsősorban azért érdemes kiemelni, mert az előző nap tartalmaival ellentétben a közmédia itt először utal arra (ráadásul egyből a címben), hogy pontosan milyen események közepette terjednek az általuk szemlézett hírek. Igaz, az akkor már közel egy hete folyó háborút még csak “orosz-ukrán konfliktusnak” nevezték. Az előző szövegekből a kontextus teljes mértékben hiányzik, egyetlen utalást sem tett arra a közmédia, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.
A cikkben arról számolnak be, hogy az izraeli 13-as csatorna híradójának az orosz-ukrán háborúról szóló képsorai közt egy olyan felvétel is megjelent, amelyen egy, a Star Wars című filmben szereplő gép, a TIE Vadász roncsai láthatóak egy autópályán. Maga a forrás itt sincs linkelve, csak az, hogy a Neokhon izraeli forrásokra hivatkozva mutatja be a hír hamisságát. (A klipet valójában a Disney és a Lucasfilm készítette, és 2014-ben terjedt virálisan).
“Az ukrán haderők egyesített műveleti irányítása állítja, hogy megszerezte az orosz haditerv dokumentumait. A közlés szerint a papírokat egy elmenekülő orosz egység hagyta hátra” – olvasható a cikk elején. Az ukrán Pravdára hivatkoznak (forrás nincs linkelve), amely szerint “az Orosz Föderáció január 18-án hagyta jóvá és a hadsereg február 20. és március 6. között foglalta volna el a szomszédos országot.”
Ezután rámutatnak arra, hogy a háború (itt először valóban háborúnak nevezve!) csak február 24-én hajnalban robbant ki. Az értékelés pedig, bármilyen erre utaló hivatalos forrás megnevezése nélkül: “A legvalószínűbb, hogy az oroszok szándékosan hagyták hátra a terveket megtévesztésként, de az is lehetséges, hogy a hír az ukrán háborús propaganda terméke.”
Ugyanerről a Telex azt írta: “Elképzelhető persze, hogy orosz dezinformációról van szó, és így szándékosan hátrahagyott dokumentumokról beszélhetünk.”
“A magyar és nyugati sajtó egyaránt tényként közölte, hogy megsemmisült a világ legnagyobb teherszállító repülőgépe, az An-225 Mrija. A hírt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, majd később Ukrajna hivatalos Twitter-oldala is megerősítette.”
Ebben a cikkben - amelyben egyébként először szerepel az “orosz-ukrán háború” kifejezés - újfent nincs jelezve, hogy hol jelent meg a hír (a magyar sajtóban például itt, és itt is), csak annak cáfolata, amelyben egy légifelvételre hivatkozva állítja a szerző, hogy az alapján úgy tűnik, nem semmisült meg a gép, csak a hangár rongálódott meg a bombázás következtében.
Valójában azonban volt némi bizonytalanság a tekintetben, mi lett a repülőgép sorsa, egy nappal később már úgy tűnt, valóban megsemmisült. Ez azonban a Fake news figyelő cikkében nincs megemlítve.
A cikk azt az állítást cáfolja, hogy a kijevi tévétornyot ért bombatámadásban jelentős károkat szenvedett a Babij Jar-i holokauszt-emlékmű is. “Szinte nem volt olyan médium – köztük a hirado.hu is –, amely ne közölte volna le a hírt” olvasható a szövegben, ám a korábbaikhoz hasonlóan itt sem pontosítják, hogy mely más médiumokban jelent meg ez a hír (megírta egyébként többek közt a 444 is), amelynek cáfolataként a ynet izraeli portál helyszíni tudósítójának riportját idézik, amelyben az újságíró fotóin látszik a sértetlennek tűnő emlékmű.
A cikkben megemlítik azt is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is reagált “a holokausztra emlékező szoborcsoport elpusztítására” (“Tessék, ez Oroszország, gratulálok!”), aki emellett “párhuzamot vont az eset kapcsán a nácik népirtása és az orosz agresszió között is.”
Az azonban nincs megemlítve a cikkben, hogy milyen körülmények közt mondta mindezt Zelenszkij. De például ebben a cikkben látszik, hogy az ukrán elnököt épp akkor tájékoztatják arról, hogy Babij Jarnál bombáznak, amikor interjút adott, pontos információkat tehát első körben nem, csak egy általános tájékoztatást kapott, amelyre hirtelen reagált. A cikkben ezek a körülmények nincsenek megemlítve, mint ahogy az sem, hogy az ukrán elnök nem az idézett interjúban vont párhuzamot a nácik népirtása és az orosz agresszió között.
Viszont a cikkben szerepel a következő mondat is: “A ynet szerint úgy tűnik, hogy az emlékmű elleni támadás híre inkább az ukrán dezinformációs kampány része.”
Ez nem egy klasszikus factcheck, csak egy hírszemle, amelyből kiderül, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csatlakozott a balti hármak, tehát a lett, a litván és az észt parlament külügyi bizottsági elnökei által útjára indított, orosz álhírek elleni kampányhoz.
„Vegyük fel a harcot az orosz félretájékoztatás ellen!” – jelentette ki Németh Zsolt csütörtöki közleményében.
Németh egyébként később is vitte ezt a vonalat, amikor „Ruszkik haza! Legyen béke!” szöveggel posztolt a Facebookra. Azt azonban nem igazán lehet tudni, hogy hogyan küzd lett, litván és észt kollégáival az orosz félretájékoztatás ellen.
Szintén egy hír, amely mellé semmilyen háttérinformációt nem adott a közmédia, mindössze annyi derül ki belőle, hogy az Ukrainszkaja Pravda megírta egy újságíró Twitter-bejegyzését szemlézve: „Válaszul Putyin oroszországi újságírókkal szembeni fenyegetéseire a The Washington Post eltávolítja az Oroszországban élő újságírók nevét biztonsági okokból”.
A háttérről a Szabad Európa írt átfogó cikket, a WaPo azután döntött úgy, hogy újságíróinak nevét korábbi cikkekből is eltávolítja, hogy március elején megjelent egy olyan törvény, amely értelmében bárki 15 év börtönt kaphat Oroszországban, aki eltér a kormány hivatalos álláspontjától.
Az M1 Híradóját szemlézi a cikk, amely azt mutatja be, hogy hogyan kezdett el keringeni egy egy évvel ezelőtti hír, “miszerint Ukrajnában megtiltják bármilyen hivatal viselését a kettős állampolgárok számára”. A cikk a Híradóhoz hasonlóan kiemeli, hogy “[e]lsősorban balliberális hírportálok vették most elő”.
Linkelve azonban nincs hozzá egy forrás sem, és archiválva vagy képen sem látható, hogy hogyan, milyen formában dolgozták fel ezek az oldalak az egy évvel korábban megjelent hírt.
A 2021-ben megjelent cikket a Telex publikálta, amelyet a fake news figyelő a “kormánykritikus” jelzővel illet, és jelzik azt is, hogy a portál új cikkben figyelmeztetett arra, hogy egy évvel korábbi hírről van szó. Hozzátették: “A terjedésnek a konfliktus jelentette bizonytalan helyzet, illetve az is segít, hogy a cikk szinte napra pontosan egy éve, 2021. március 5-én készült, így a figyelmetlenebb olvasóinknak úgy tűnhet, friss tartalommal találkozik.”
A Fake news figyelő is jelezte, hogy a “hírt átvevő portálok többsége már levette az írást, ám például a nagyon nem balliberális Kuruc.infón még mindig fent van, bár a cikk végén a forrásnál feltüntették, hogy egy 2021-es cikket szemléztek.
A Híradó az ügyben megkérdezte a Telexet is: “tudják-e miképpen járhatta be az online sajtót egy tavalyi írásuk? Mikor került ki a cikkhez a figyelmeztetés, hogy az egy tavaly elfogadott rendeletről szól? Valamint, hogy nem gondolják-e, hogy a mostani helyzetben hangulatkeltő és veszélyes – leginkább a kárpátaljai magyarságra nézve – hogy ekkora publicitást kapott ez a tavalyi írásuk. A Híradó hasonló kérdéseket küldött a hírt átvevő portáloknak is.”
Ez szintén egy hírszemle, az ATV műsorát idézik, amelyben Aszódi Attila, aki a paksi bővítésért felelős államtitkár volt korábban, arról beszélt, hogy “álhír volt az, hogy a zaporizzsjai erőmű megtámadása egy tízszer komolyabb atomkatasztrófát okozhatott volna, hogy amilyen a csernobili volt, holott a sajtó egy része erről cikkezett a napokban.”
“A sajtó a minap egy olyan hírt vett át a PA brit hírügynökségtől, miszerint a Visegrádi Négyek (V4) – beleértve Magyarország is – fegyvereket fog szállítani Ukrajnának Nagy-Britanniával közösen. Valójában azonban csak a lengyelek és a britek állapodtak meg erről, Magyarország és a V4 többi állama nem.”
Ez a bekezdés kétszer is meg van ismételve a cikkben, de sem a forrás, sem azt, hogy kik vették át ezt a hírt, nincs linkelve. És az sem, hogy a kormány hol és hogyan cáfolta azt.
Egyébként valóban jelent meg ilyen cikk, például itt, de hamar megjelent a cáfolata is, amelyben pontosan megírták, hogy a PA brit hírügynökség idézete tévesen Boris Johnson miniszterelnököt. Ahogy azt is megemlítik benne, hogy hol hangzott el ilyen értelmű állítás (a brit-lengyel egyeztetésen). Ezt azonban a Fake news figyelő, amely az egész esetről egy nappal később számolt be, már nem említi.
Ez az első nem az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos cikk, amelyben arról esik szó, hogy a The New York Times Pulitzer-díjas újságírója, Matthew Rosenberg egy rejtett kamerával készült felvételen arról beszélt, “hogyan torzították el az amerikai törvényhozásnál még 2021 januárjában történt zavargásról szóló tudósításokat.” Rosenberg a felvételen többek közt arról beszél, hogy “a zavargás nem volt nagy ügy, és két másik kollégájával ő is ott volt a tömegben, és jól érezték magukat.”
A cikkben mindössze összefoglalják a Project Veritas nevű szervezet által készített rejtett kamerás felvételből készített videót, ám az egész ügy hátteréről ennél többet nem írnak.
Miközben épp aznap, vagyis március 11-én, amikor a Fake news figyelőn ez a cikk megjelent, a Politico egy nagyobb hátteret is közölt az ügyről, amelyben többek közt felhívják a figyelmet arra is, hogy a felvételt készítő csoport korábban már manipulált hasonló, rejtett kamerás felvételeket, amelyek egyébként megkérdőjelezhető módon készültek. A Capitolium ostromával kapcsolatos álhírek tömegéről, köztük az ügyet elbagatellizálni igyekvők veszélyességéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Március 16-án Márki-Zay Péter, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt is megkapta a maga 5 percét a köztévében, ahol többek közt azt is mondta: “„Azt állítják a háborús uszítók, hogy mi küldenénk katonákat, vagy fegyvert Ukrajnába” .
Ennek kapcsán vette elő a Fake news figyelő Márki-Zay korábbi, Ukrajnával kapcsolatos mondásait, emelett idézik hasonló témában Fekete-Győr Andrást (forrás nélkül, egy publicisztikából kiragadott mondattal) és a Jobbik alelnökét, a “baloldal siófoki képviselőjelöltjét” is, akinek még a nevét sem írják le. Potocskáné Kőrösi Anitáról van egyébként szó, de például hogy a tőle idézett mondatok honnan származnak, azt a cikk nem említi meg (pedig a Híradó korábban is foglalkozott már azzal az utcafórummal, ahol az idézett mondatok elhangzottak).
Márki-Zay Péter többször is elmagyarázta, hogy mit értett az alatt, hogy a NATO álláspontját kell Magyarországnak is képviselnie az orosz-ukrán háború kapcsán (erről mi is írtunk bővebben), ehhez képest viszont egész plakátkampány indult a miniszterelnök-jelölt lejáratására, amelyben azzal vádolják, hogy háborúba sodorná az országot. Márki-Zay emiatt feljelentést is tett. Minderről a Fake news figyelő nem számolt be.
“Álhíreket terjesztett több médium a magyar és a lengyel államfő elhalasztott találkozójáról. Azt írták, hogy azért nem utazott el Áder János Lengyelországba, mert Andrzej Duda az „oroszbarát magyar álláspont” miatt nem akart vele mutatkozni” - írja a Fake news figyelő, a cikkben pedig több lap (például a 168 óra, a Népszava, a NyugatiFény cikkeit idézik, megemlítve, hogy a “baloldali portálok” az Azonnali nyomán írták meg a hírt (egyik cikk sincs linkelve).
Az Azonnali egy meg nem nevezett forrására hivatkozva írta, hogy „az oroszbarát magyar álláspont miatt Andrzej Duda nem akart magyar kollégájával mutatkozni nyilvánosan egy ilyen protokoll eseményen”.
Utóbb a Köztársasági Elnöki Hivatal cáfolta ezt az állítást, ahogy a lengyel elnök hivatala is. Ehhez képest néhány nappal később a Népszava írta meg, hogy a lengyel államfő Moldovába, Bulgáriába és Romániába is elutazott a múlt héten, ám Magyarországot kihagyta körútjából. Áder János amúgy elítélte a háborút.
Ez tulajdonképpen egy közszolgálati cikk, a Honvédelmi Minisztérium közleményét közli a Fake news figyelő, ahogy több más lap is megtette (megjelent például a 444-es is), szinte ugyanabban a formában, ahogy az MTI kiadta a közleményt.
“Kampányüzemmódra kapcsolt a HVG és a Telex, és már attól sem riad vissza a két lap, hogy külföldi politikusok Magyarországgal kapcsolatos szavait meghamisítsa” – értékel a Fake news figyelő, majd beszámol róla, hogy a két lapban félrefordították Andrzej Duda szavait. A lengyel köztársasági elnök a TVN 24 televíziónak nyilatkozva fejtette ki, hogy Orbán Viktor szerinte nehéz helyzetben van, ugyanis „nem ő volt az, aki a magyar államot ennyire függővé tette Oroszországtól a gáz- és áramellátás tekintetében”.
A HVG és a Telex cikkében azonban az idézett mondat úgy szerepelt: “Orbán volt az, aki függővé tette Magyarországot az orosz energiától”.
A cikkben ugyan nem linkelték a forrásokat, ám – most először – a szövegekben szereplő idézetekről készítettek képet, vagyis látható, hogy valóban így szerepelt az idézet a szövegekben. A Fake news figyelő azonban azt már nem említi meg, hogy mind a Hvg.hu, mind a Telex korrigálta a fordítási hibát.
Korábban a Lakmuszon beszélgettünk az orosz-ukrán háborúban zajló dezinformációs hadviselésről (a műsort itt lehet megnézi), a háború hamis híreivel kapcsolatos cikkeink pedig itt érhetőek el. Ha pedig valaki kíváncsi arra, mi milyen alapelvek mentén, és milyen módszertan alapján dolgozunk, itt olvashat erről bővebben.
.
