„Fejbe csapjuk, aki hülyeséget mond” - Így trollkodja szét a magyar NAFO az orosz propagandát


A NAFO önkéntes, nemzetközi mémhadserege Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. Hogy lehet nevetségessé tenni az orosz dezinformációt és annak terjesztőit? Lakmusz-444 videóinterjú a kutyás profilképek mögött lévő magyar tagokkal.

December 4-én Orbán Viktor - már nem először - arról posztolt a Twitteren, hogy szerinte az orosz-ukrán háború “finanszírozása” helyett békére van szükség.

Nem sokkal később a poszt alatt több száz felhasználó jelent meg, nagy részük fura, rajzfilmkutyás profilképpel. “Mondd meg Putyin haverodnak, hogy vonja vissza a csapatait”, “Original Putin shit” - és ezekhez hasonló gúnyolódó megjegyzésekkel és mémekkel árasztották el a kommentszekciót.


Forrás: X.com

Ők egy önkéntesekből álló nemzetközi mozgalom, a NAFO (North Atlantic Fella Organization) tagjai. A Shiba Inu profilképes “felláikkal” leginkább azok találkozhattak, akik a közösségi platformokon - különösen a Twitteren/X-en - is követték az utóbbi másfél évben az oroszok ukrajnai háborújának eseményeit. Az online mozgalom azonban nemrég az offline térben megmutatta magát: november 11-én a világ 140 városában, így Budapesten is kivonultak az orosz nagykövetségek elé.



A NAFO-tüntetésen a vicces videók és Shiba Inu maszkos felszólalók mellett a háborúban meghalt magyar katonákról is megemlékeztek. Fotó: Kristóf Balázs, 444.hu

Mi a NAFO és hogy indult?

A mémkutyás mozgalom tavaly májusban terjedt el a Twitteren, miután Kamil Dyszewski lengyel művész és “Twitter mémszter” kitalálta a harcos “doge” karaktert. Különösebb célja akkor még nem volt vele: az alkotó a Vice-nak elmondta, hogy unaloműzésből kezdett kutyafejű-embertestű lényeket gyártani, majd rátette őket különböző háborús képekre.


Balra: Az egyik első fella karakter. Forrás: Kama Kamilia, Twitter, jobbra: bevetés közben.Forrás: Kama Kamilia, Twitter

Kamil az internet legnépszerűbb kutyájáról, az eredetileg Japánban őshonos Shiba Inukról mintázta a karaktert, amelyet a 2010-es években internetes mémek, valamint a kutyás kriptovaluta, a dogecoin tett ismertté. A cukiságot a katonai kultúrával ötvöző kutyafigura (azaz “fella”) a NAFO szimbólumaként is virális lett.


Adományért cserébe saját fella

Az ötletgazdák eleinte azokat a felhasználókat díjazták személyre szabott fellákkal, akik pénzzel vagy egyéb adományokkal támogatták az ukrán fegyveres ellenállást (az önkéntesekből álló Grúz Légiót vagy az ukrán hadsereget). Később a támogatható projektek köré egy egész iparág épült: aki akart, csak egy pólót vagy egy doboz gabonapelyhet vásárolt, de a Sign My Rocket platformon keresztül rakétákra vésett személyes üzenetet is lehetett a frontra küldeni.

A kutyás avatárt jelvényként viselő userek hamarosan elárasztották a Twitter-, Telegram- és Discord-csatornákat, vagyis azokat a platformokat, amelyek kiemelten fontos szerepet játszanak az orosz-ukrán háború kommunikációjában. Ezeken a felületeken a tagok az adománygyűjtés mellett maguk is posztolnak, mémeket gyártanak, amelyekkel a Kreml által terjesztett propagandát és dezinformációt veszik célba.

Shiba Inu maszkos felhasználók a Twitteren. Forrás: X


A NAFO nem az első alulról szerveződő mozgalom, amely azért született, hogy az orosz propagandát és a szervezett trollokat semlegesítse: 2014-ben a Krím orosz annektálása után egy csapat litván önkéntes Balti Elfek néven alakított ugyanezzel a céllal internetes hadsereget. (A Balti Elfek mozgalom egyik alapítójával, Sólyommal tavaly készítettünk interjút.)

Az orosz invázió után megszaporodott az ilyen közösségek száma a Twitteren: a NAFO mellett a Ukraine Memes for NATO Teens, vagy a Ukrainian Meme Force (UMF) szintén internetes mémekkel kezdett propagandaellenes tevékenységbe.

Robbanás

Az ukránpárti mémsztereket 2022 nyarán egy orosz diplomatával való online szóváltás tette a szélesebb közönség előtt ismertté. Ekkor történt, hogy Mihail Uljanov, Moszkva bécsi nemzetközi szervezetekhez akkreditált nagykövete – aki addig is rendszeresen osztott meg a közösségi médiában Kreml-párti üzeneteket – az egyik posztja alatt vitába szállt egy rajzolt kutyával, aki gúnyt űzött belőle. Uljanov a csörte után egy hónapra eltűnt a Twitterről, amit a NAFO az egyik első jelentős mérföldkőként ünnepelt – emellett pedig szinte valamennyi fontosabb nyugati orgánum is beszámolt az esetről.



Uljanov tweetje a NAFO egyik szlogenjévé vált. Pólókra nyomva és posztereken is kapható.

Tavaly nyáron jelentősen megnőtt a fella igénylések száma is (a NAFO saját statisztikája szerint egy nap átlag 100-an kértek tőlük kutyaavatárt), az Institute for Strategic Dialogue felmérése szerint naponta 5000 NAFO-s Twitter-bejegyzés született. Az interneten spontán kinőtt kutyás mozgalomnak a humor a legfőbb vonzereje, amelyen keresztül bárki bekapcsolódhat a közösség tevékenységébe. Leginkább ez különbözteti meg az olyan orosz információs műveletektől, amelyek során a Kreml által jóváhagyott üzeneteket szajkózzák, központi irányítás mellett (például a szentpétervári trollfarm esetében).

NAFO-bővítés

Az online aktivisták tevékenysége az ukrán vezetés előtt sem maradt észrevétlen: tavaly augusztusban az Ukrán Védelmi Minisztérium egy tweetben fejezte ki háláját a “nem mindennapi szervezetnek”, amelyet a Washington Post az orosz-ukrán háború egyik legszürreálisabb eseményének nevezett. A köszönetnyilvánításhoz csatlakozott Olekszij Reznyikov, Ukrajna egykori védelmi minisztere is, aki elismerése jeléül pár napra Shiba Inu profilképpel jelentkezett be a felületen. (A NAFO ezután több kampányban is együttműködött az ukrán kormány adománygyűjtő platformjával, a United24-gyel, a mozgalom humoros megközelítése pedig az ukrán hivatalos diplomáciai csatornákra is beférkőzött).



Balra: forrás: Defense of Ukraine, Twitter/X. Jobbra: forrás: Oleksii Reznikov, Twitter/X.

Bár a mozgalom egyik fő előnye, hogy a tagok személyazonossága nem kerül a nyilvánosság elé, számos közszereplő, magánember, sőt szervezet is nyíltan vállalta, hogy civilben “fella”:

A közösség idén nyáron az offline térben is demonstrálta erejét: a vilniusi NATO-csúcs előtt a NAFO is tartott a litván fővárosban egy többnapos rendezvényt. Az eseményt elsősorban az ukránbarát balti államok vezetői népszerűsítették: Kaja Kallas észt miniszterelnök – aki nem mellesleg “tiszteletbeli” fella is – egy virális videóban köszöntötte a tagokat, a találkozót pedig személyesen a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis nyitotta meg.

Ellentmondások

Nyugati pártfogóival szemben a NAFO tevékenységét a Kreml nem nézi jó szemmel, az orosz vezetés véleményének pedig Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője adott hangot a Telegramon a vilniusi NAFO-csúcstalálkozót követően:

"A NAFO pontosan azt testesíti meg, ami ellen úgy tűnt, az Európai Unió egészen a közelmúltig harcolt: a gyűlöletbeszéd, az intolerancia, a trollkodás, a spam, a zaklatás és az idegengyűlölet minden lehetséges formáját. Most az észt miniszterelnök nyíltan hálálkodik az internetes söpredéknek, pedig úgy tűnt, hogy a »fejlett« nyugati demokráciák egészen a közelmúltig hisztériáztak a mitikus »Kreml-párti trollok« miatt”

- írta csatornáján az orosz szóvivő.

Zakharova mögé az orosz állami média is beállt, ahol rendszeresen jelennek meg NAFO-t lejárató anyagok. Ezekben sokszor egymásnak ellentmondó állításokat közölnek az ukránbarát közösségről, például, hogy

  • lengyel alapítójuk, Kamil Dyszewski náci / Hitler-szimpatizáns,
  • a “szervezet” a nyugati hírszerző ügynökségek kreálmánya, valamint, hogy
  • nem valós személyekből áll, hanem egy “bothadsereg”.

Ez utóbbi állításukat az ausztráliai Adelaide Egyetem kutatására hivatkozva tették, amely az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos online interakciókat, illetve az azokban részt vevő bot aktivitást vizsgálta. Ahogy arra azonban a cikk megjelenése után a tanulmány egyik szerzője rámutatott, félreértették a kutatás eredményét. Abból ugyanis az derült ki, hogy a háborúról szóló online diskurzusban aktív fiókok 90 százaléka ukránbarát, nem pedig az, hogy az ukrán fiókok 90 százaléka bot, ahogy azt a Russia Today állította.


Forrás: X.com

A mémkutyás mozgalom néhány posztja és szimbóluma azonban a szélesebb közvélemény számára is megosztó lehet. A cápát - felfújható kellékként és kabalaállatként - például azután kezdték használni, hogy egy orosz turista Egyiptomban cápatámadás következtében életét vesztette. A NAFO a cápát a hónap dolgozójának választotta, ami többek kritikáját is kivívta az oroszok dehumanizálása miatt. A Popular Front podcast egyik adásában pedig azt is szóvá tették, hogy a NAFO normalizálja a közösségi médiában azt a magatartást, hogy az ellenséges katonák halálát ki lehet nevetni.


Beszélgetés a vilniusi NAFO csúcstalálkozón. Forrás: Meduza.io

Taktikák a mémháborúban

A NAFO nemcsak nevében utal az észak-atlanti katonai szervezetre, a NATO-ra, hanem bizonyos alapelveit is innen kölcsönzi, és ezeket alkalmazza az online környezetre. Ilyen például a kölcsönös védelemről és egységes fellépésről szóló ötös cikkely, amely a közösségi médiában akkor lép életbe, ha egy fella – a #NAFOarticle5 hashtaggeljelzi, hogy megtámadták vagy egy oroszbarát felhasználó téves információt osztott meg. Ilyenkor a mémkutyák egy falkában rohannak rá a célpontra (dogpiling), és elárasztják a kommentmezőt mémekkel és abszurd hozzászólásokkal.


Forrás: X.com

A vicces, szarkasztikus, de sokszor bántó és becsmérlő kommunikáció a NAFO sajátos névjegye, amely egy másik központi taktikájuk, a “bonking” (földbe döngölés) eszköze.

Amikor valaki így jár el az ellenfelével szemben, akkor az a cél, hogy nevetségessé tegye, nem pedig az, hogy meggyőzze érvekkel.

Eliot Higgins, a nyílt forráskódú adatgyűjtéssel és elemzéssel (OSINT-tal) foglalkozó szervezet, a Bellingcat alapítója szerint a “bonking” taktika abból a frusztrációból is ered, amelyet az OSINT-közösségekben tevékeny felhasználók érezhettek a saját munkájuk eredményességével kapcsolatban. “Bármilyen pontos az elemzésed, bármennyire komolyan csinálod, az oroszok továbbra is hazudni és hazudni fognak. Ezért teljesen más irányt vettek: elkedzték shitposztokkal elárasztani az internetet” - magyarázta Higgins. Véleménye szerint a szarkazmus és gúnyolódás pedig hatékonyan működik, az orosz állam hivatalos képviselői ugyanis általában elég rosszul reagálnak ezekre”.


Bonk: szó szerint fejbecsapni valakit. Forrás: X.com

Szintén igazi bennfentes kifejezés a “vatnik”, amely a mozgalmi szótárban a Kreml- vagy Oroszország-pártiakat jelöli. A szó eredetileg pamuttal töltött, meleg télikabátot jelent, később azonban pejoratív értelemben kezdték használni (valakinek pamuttal van tele a feje ész helyett). Az online közösség általában “bonkolja” vagy feljelenti azokat a felhasználókat, akiket orosz propagandistának tart, a Twitter/X éppen aktuális moderálási elveinek megfelelően ez a vatnik-fiókok felfüggesztésével, súlyosabb esetben pedig kitiltással is járhat.


A vatnik karakter az interneten egy kipárnázott vattakabátos monoklis lény, ami sokak szerint a Spongyabob Kockanadrág rajzfilm címszereplőjére hasonlít. Forrás: Reddit

Az önkéntesek azonban nem csak az ellenfelet támadják vagy terjesztenek maguk is ukránpárti propagandát (például a #RussiaIsATerrorState hashtag alatt). Lelkesítő posztjaikkal növelik az összetartást és egymás mentális jólétére is ügyelnek. A legfontosabb azonban, hogy folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt az oroszok ukrajnai háborújáról és nem hagyják, hogy az érdeklődés alábbhagyjon, írta a Washington Post. Erre pedig az elhúzódó háború miatti fásultság és az újabb világesemények miatt lehet szükség.

Magyarok is egymásra találtak a Twitteren

Tavaly októberben a nemzetközi hálózaton belül egy magyar “különítmény” is alakult NAFO Hungary néven. A közösséghez jelenleg 40-45 felhasználó kapcsolódik, akik közül sokan még sosem találkoztak személyesen, online viszont napi szinten egyeztetnek.

A Lakmusz videójában megszólaló magyar NAFO aktivisták szabadidejükben segítik az ukrán ellenállást az online térben. Nevüket és arcukat nem vállalják az interneten, egyrészt mert félnek attól, hogy célponttá válnak, másrészt így is óvják a magyarországi üzleti érdekeltségeiket.

Az egyik magyar önkéntes, Porto Fella szerint a magyar NAFO-nak a nemzetközihez képest egy további feladata van:

“nekünk nem csak az orosz, hanem az orbáni propaganda ellen is kell harcolnunk” - mondta a videóinterjúban a negyvenkét éves, külföldön élő vállalkozó.

Hasonlóan vélekedik a NAFO küldetéséről StickerKata, egy negyvenes éveiben járó, kétgyermekes vállalkozó, aki egyetemista kora óta Németországban él. “Amit ma Magyarország képvisel Európa és a Nyugat felé, az egyenlő a katasztrófával” - mondta, és azt is hozzátette: sokszor a külföldi NAFO-tagoknak is el kell magyaráznia, hogy “Magyarország nem egyenlő Orbánnal.”

Magyar Twitter

Online tevékenységében Porto Fellát személyesen az is vezérli, hogy a magyar belpolitika hírei a szélesebb közvéleményhez is eljussanak, erre pedig szerinte a Twitter az egyik legalkalmasabb platform. Bár a felület Magyarországon sosem vált igazán népszerűvé (a Statista tavalyi felmérése szerint a Facebookot a hazai internethasználók 85 százaléka használta naponta, míg a Twittert ennek töredéke, mindössze 5 százalék), a külföldi újságírókat szerinte itt lehet a legkönnyebben elérni.

A platform azonban jócskán megváltozott, mióta Elon Musk átvette tavaly októberben. Ez egyrészt az algoritmus működésén (a lájkok és a megosztások helyett az interakciókat részesíti előnyben), másrészt a moderáción érezhető. A márkafrissítéssel például Musk teljesen a felhasználók hatáskörébe utalta a tényellenőrzést – az úgynevezett community note-okon keresztül, amelyeket problémásnak ítélt bejegyzésekhez lehet rendelni –, emellett leépítette a Twitter korábbi belső jelzőrendszerét, és kivonult az EU dezinformáció elleni fellépésről szóló gyakorlati kódexéből.

“Musk az elejétől fogva a szólásszabadságot helyezte minden más elé. Ebből pedig az lett, hogy minden hazugság és propaganda megtalálható a felületen” - mondta Sticker Kata. Szerinte a magyar nyelvű posztoknál még rosszabb a helyzet, és sokszor olyan érzése van, mintha a cégnél egyetlen ember foglalkozna magyar nyelvű Twitterrel. A NAFO Hungary szerinte ezt a rést tölti ki: aktívan monitorozzák és jelentik a problémás felhasználókat.

Hol lehet a magyar NAFO-sokkal találkozni a Twitteren? Ahol leginkább terjed a dezinformáció, veszi át a szót Porto Fella. Ő úgy látja, hogy a NER egyik napról a másikra megjelent a felületen, ahol kormánypárti politikusok, influenszerek azóta is intenzíven kommunikálnak, angol nyelven. (Bár a Twitter/X a globális közéleti diskurzus egyik meghatározó felülete, a hazai politikai szereplők viszonylag későn fedezték fel: Orbán Viktor például csak tavaly októberben indította el hivatalos oldalát, majd a miniszterelnök első tweetje után pár nappal az első Megafon-influenszer is feltűnt, akit továbbiak követtek).

“Orbán Balázs, Kovács Zoltán, Varga Judit, Novák Katalin és a Megafon néhány szereplője (...), egyrészt a háborús propagandát tolják kifelé, másrészt pozitív képet próbálnak sugallni Magyarországról. Ezekre mi mindig jövünk és reagálunk kommentben” - mondta a NAFO egyik magyar tagja.

A Twitteren azonban a győzelem viszonylagos és gyakran csak néhány napig tart.

“A magyar vatnyikok előbb tiltanak le mindannyiunkat, mint hogy leszedjék egy posztjukat. A nemzetközi színtérrel szemben ez komoly hátrányt jelent, ami egyrészt a nyelvből, másrészt a csapat méretéből fakad: a nemzetközi szereplők nem tudnak több tízezer fellát tiltani, így könnyebben kényszeríthetők a visszakozásra."

- mondta az egyik fella.


Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője se szívesen áll szóba a nafósokkal Twitteren.

Címlapi kép: Kiss Bence

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.