Július végén a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház egyik dolgozója a Facebookon osztotta meg a saját munkaszerződésének módosítását. E szerint hiába a július 1-jei béremelés, a fizetése az eddiginél havi 58 ezer forinttal lesz kevesebb.
Meg szeretném köszönni a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház menedzsmentjének Dr. Töreki-Vörös Ibolya Főigazgató...
Közzétette: Vasáros Nikolett – 2023. július 28., péntek
A dokumentum szerint ugyan a dolgozó kap béremelést (az alapbére az eddigi 296 400 forintról 377 ezer forintra emelkedik), de az idén januártól kapott 138 600 forintos illetménykiegészítés július 1-től már nem jár neki.
A dolgozó a posztban meg is említi, hogy a kórház menedzsmentje “nem igényelte az illetménykiegészítést”.
A posztot több mint 6500-an osztották meg, és a hír néhány nap alatt körbejárta a magyar sajtót.
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján tényleg előállhat-e olyan helyzet, hogy egy kórházi dolgozó a béremelése után kevesebb pénzt vigyen haza.
Bemutatjuk, hogy:
A politikusok gyakran dobálóznak azzal, hogy hány milliárdot költ a kormány az egészségügyi területen dolgozók béremelésére. Ezeket a számokat és százalékokat igen nehéz követni, hiszen az egészségügyben különféle végzettségű és beosztású emberek dolgoznak, akik ráadásul más-más jogviszonyban vannak, és mindannyian különböző mértékű béremelést kaptak eddig és kapnak most is.
Először is nézzük meg, kik dolgoznak az egészségügy területén:
Ugyan ez a Facebook-posztból nem derül ki, de a kórház a kérdésünkre azt írta:
a poszt írója egy egészségügyben dolgozó pénzügyi ügyintéző,
vagyis az utolsó kategóriába tartozik.
Az elmúlt években az egészségügyi területen történt béremelések az egészségügyi szakdolgozókat (és az orvosokat) érintették, az egészségügyben dolgozókat nem.
Az egészségügyi szakdolgozóknak
Ez utóbbi Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elmondása szerint 84 ezer embert érint, és 41,5 milliárd forintból valósul meg. (Van azonban olyan, aki ebből is kimaradt, méghozzá az a kb. 9300 szakasszisztens és ápoló, aki az alapellátó háziorvosok és fogorvosok praxisaiban dolgozik.)
Ezzel szemben az egészségügyben dolgozók, így a poszt írója is
Az egészségügyben dolgozók béremelésére fordítható összegAz egészségügyi szakdolgozók bére több elemből áll, az alapbérük mellett számos pótlékot és pluszjuttatást kaphatnak attól függően, hogy milyen osztályon, milyen beosztásban és mikor dolgoznak (ezt jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) július közepén kiadott utasítása határozza meg).
Az egészségügyben dolgozók bérének számítása ennél egyszerűbb, de egy közös pont van a két csoportban: a munkáltatójuk illetménykiegészítésben részesítheti őket. Ez az, ami a veszprémi kórház dolgozójánál is fontos szerepet játszott.
A már említett OKFŐ utasítás szerint a munkáltató
adhat a munkavállalóknak eseti illetménykiegészítést.
Ez lehet egyszeri kiegészítés, vagy „legfeljebb a tárgyév végéig szóló határozott időre, havi rendszerességgel fizetett” illetménykiegészítés.
Ezt sok esetben azért adják az intézmények, mert verseny alakul ki közöttük a dolgozókért, és ezekkel a pluszjuttatásokkal próbálják magukhoz csábítani őket.
Az illetménykiegészítésre az intézmény plusz pénzt nem kap, a saját büdzséjéből kell kigazdálkodnia az összegeket. Erről korábban minden intézmény maga döntött, ám amióta 2020 végén létrehozták az Országos Kórházi Főigazgatóságot, azóta az intézményeknek jóvá kell hagyatniuk ezeket az összegeket.
Az intézményeknek egy kérelmet kell beadniuk az OKFŐ-höz, amelyen fel kell tüntetniük, hogy miért akarnak illetménykiegészítést adni, mekkora összeget és hány dolgozónak. Az OKFŐ ezek után átnézi az adott intézmény költségvetését, és ha úgy ítéli meg, hogy az rendelkezik elég fedezettel, engedélyt ad az illetménykiegészítések kifizetésére. Az engedélyek maximum egy évre szólnak, de az intézmény kérheti kevesebb időre is, az OKFŐ pedig év közben is megtagadhatja a kifizetést, ha úgy ítéli meg, hogy az intézmény büdzséje nem enged további kifizetéseket illetménykiegészítés címén.
Szerettük volna megtudni az OKFŐ-től, hogy 2021 óta mely intézmények adtak be az illetménykiegészítések jóváhagyásával kapcsolatban kérelmeket, és hány esetben hagyták azt jóvá, hány esetben utasították el. Az OKFŐ ezekre a kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, így közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk.
Frissítés: Közérdekű adatigénylésünkre választ kaptunk az OKFŐ-től, amelyből kiderült, hogy 2021-ben az eseti illetménykiegészítésekről még az intézmények döntöttek, nem kellett hozzá az OKFŐ engedélye, így arra az évre vonatkozóan az OKFŐ nem rendelkezik adatokkal. 2022-ben 83 intézmény nyújtott be kérelmet az OKFŐ-höz az eseti illetménykiegészítés engedélyeztetésére, és mindössze egy intézménynél, az ajkai Magyar Imre Kórháznál merült fel az, hogy négy benyújtott engedélyéből egyet nem hagyott jóvá az OKFŐ. 2023-ban 84 intézmény nyújtott be kérelmet, és az OKFŐ mindet jóváhagyta. A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház mindkét táblázatban szerepel.
Az OKFŐ válaszában megjegyezte, hogy az intézmények 2022-ben egész évre kapták meg az engedélyt, 2023-ban viszont hiába nyújtották be a kérelmet egész évre, azok hatályát az OKFŐ határozta meg, így a kérelmek túlnyomó részét 2023. június 30. napjáig engedélyezték.
Korábban volt már arra példa, hogy a 21 százalékosnak kikiáltott béremelés helyett csupán 7,6 százalékot kaptak egyes szakdolgozók. Akkor hasonló dolog történt, mint most a veszprémi esetben: az addig kapott illetménykiegészítéseket vagy beépítették az alapbérükbe, vagy csökkentették, vagy elvették azt tőlük. Akkor az OKFŐ azt közölte, hogy ezeket az illetménykiegészítéseket az intézmények határozzák meg.
Ma azonban elvileg már van arra garancia, hogy ilyen ne történhessen meg: az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók bérével kapcsolatos kormányrendelet szerint az
„alapbér növelés az egészségügyben dolgozót a munkáltató egyoldalú döntése alapján, az alapbérén felül megillető juttatás – különösen illetménykiegészítés – terhére, annak visszavonásával vagy csökkentésével nem biztosítható.”
De akkor mi történt Veszprémben? Megkérdeztük erről a Belügyminisztériumot, az OKFŐ-t és a Csolnoky Ferenc Kórházat is.
Töreki-Vörös Ibolya, a kórház főigazgatója arról tájékoztatta a Lakmuszt, hogy:
az intézmény a dolgozó alapbérét megemelte, az illetménykiegészítése a kórház szerint pedig azért nem jár neki a továbbiakban, mert az határozott időre szólt, csupán június végéig.
Az intézménytől azt is megkérdeztük, hogy adtak-e be az OKFŐ-höz kérelmet a 2023. második félévére vonatkozó illetménykiegészítések jóváhagyásához. A főigazgató válaszában azt írta, hogy igen, és azt jóvá is hagyta az OKFŐ. Vagyis az intézmény bizonyos dolgozóinak júliustól is ad illetménykiegészítést. Amikor rákérdeztünk, hogy kiknek, az intézmény vezetője azt válaszolta:
“Azon munkavállalók részére, akiknek többlettevékenysége a betegellátás biztonsága szempontjától elengedhetetlen, és az illetménykiegészítés fedezete rendelkezésre állt.”
Ebbe azonban a poszt írója nem tartozik bele.
Az OKFŐ azt írta lapunknak, hogy más, a veszprémi esethez hasonló ügyről nincs tudomásuk.
Címlapi kép forrása: MTI/Balogh Zoltán
Módosítás (2023. 09. 04. 14:30): A cikk "Mi az illetménykiegészítés és miért kell engedélyeztetni?" című részét frissítettük az OKFŐ-höz benyújtott közérdekű adatigénylésünkre kapott válasszal.
