Az elmúlt évtizedben számos háborús konfliktust követhettünk a telefonunk képernyőjén, azonban azt is tapasztalhattuk, hogy ilyenkor a megfelelő tájékozódás is nehezebb: a konfliktusban álló felek háborúja a közösségi oldalakra is kiterjed, és a hírfogyasztók jelentős mennyiségű félretájékoztatással, dezinformációval találkoznak.
Csakúgy, mint a tavaly február óta tartó orosz-ukrán háború esetében, a most hétvégén kitört gázai-izraeli összecsapással kapcsolatban is sok hamis információ terjed online.
Az ilyen, nagy érdeklődést kiváltó eseményeknél erősebb médiatudatossággal és néhány konkrét - újságírók és tényellenőrzők által is használt - módszerrel ellenőrizhetjük egy-egy információ hitelességét.
Alex Mahadevan, az amerikai Poynter Intézet digitális médiatudatossággal foglalkozó kezdeményezésének, a MediaWise-nak az igazgatója egy cikkben gyűjtött össze néhány tippet, Ezeket foglaljuk most össze.
Mahadevan szerint, ha gyanús tartalommal találkozunk, három kérdést érdemes feltenni:
(Ezeket kérdéseket a Stanford History Education Group gyűjtött össze egy, a tényellenőrök munkáját vizsgáló tanulmányában.)
Az első kérdés megválaszolásához nyissunk meg néhány lapot a böngészőben, és kulcsszavas kereséssel gyűjtsünk minél több információt a bejegyzést közlő felhasználóról vagy internetes portálról. Ez a módszer az úgynevezett laterális olvasás, ami a Stanford kutatóinak tanulmánya szerint a forrásellenőrzés egyik leghatékonyabb módszere. Pontosabb képet kaphatunk az adott forrásról, ha azt vizsgáljuk meg, hogy milyen adatok találhatók róla más internetes oldalakon. Ezt a technikát kétféleképpen használhatjuk: egyrészt ellenőrizhetjük egy forrás hitelességét, másrészt feltérképezhetjük, hogy mit állítanak más források az adott témáról.
A közösségi oldalakon rengeteg önjelölt szakértő közöl tartalmakat a közel-keleti konfliktusról, ami felerősíti a médiazajt és megnehezíti a pontos tájékozódást. A szakértők hitelességét úgy tudjuk ellenőrizni, ha rákeresünk a nevükre, a szervezetre, amellyel kapcsolatban állnak, de ellenőrizhetjük a LinkedIn profiljukban feltüntetett információkat (például végzettség, korábbi és jelenlegi munkahelyek, stb.), és rákereshetünk a felhasználónevükre is. Ezek alapján az információk alapján már nagy valószínűséggel el lehet dönteni, hogy az illető valóban az adott téma szakértője-e vagy sem.
David Clinch médiaszakértő például összeállított egy hasznos listát, amelyen az Al-Jazeera angol kiadásának újságíróitól a Haaretz munkatársaiig több sok-sok lehetséges forrás szerepel.
Egy viszonylag egyszerű, de fontos tanács: sose elégedjünk meg azzal, hogy csak a kereséskor megjelenő első találatra kattintunk. Inkább vizsgáljuk meg, hogy a találati listában szerepelnek-e ismerős források, tényellenőrző oldalak. Ezt a módszert kattintáskorlátozásnak nevezik.
A konfliktussal kapcsolatban terjedő téves információk nagy része korábban készült videófelvételek és fotók, illetve félrevezető feliratokkal ellátott tartalmak formájában jelenik meg. Az ilyen jellegű félrevezető információkat legkönnyebben a fordított képkereséssel tudjuk kiszűrni.
A fordított képkereséshez töltsük le az ellenőrizni kívánt fényképet, vagy ha videót szeretnénk ellenőrizni, akkor készítsünk képernyőfotót. Ezt másoljuk be a Google Lens-be vagy a TinEye-ba. Ezek az alkalmazások megkeresik a kép vagy video forrását, amiből megtudhatjuk, hogy hol és mikor jelent meg először az adott kép vagy videó az interneten. Vegyük például ezt a napokban gyorsan terjedő a félrevezető bejegyzést, amely azt állítja, hogy a Hamász magas rangú izraeli katonatiszteket tart fogva. Egy képernyőfotó segítségével megtalálhatjuk az orosz híroldalt, amely ugyanezt a videót tette közzé, de napokkal korábban. A felvételen Hegyi-Karabah három korábbi elnökének, Arajik Harutjunjan, Arkadi Ghukaszjan, Davit Ishkhanjan letartóztatása látható.
Mahadevan szerint a mesterséges intelligencia felpörgetheti a dezinformációs tartalmak terjedését, az izraeli eseményekkel kapcsolatban azonban egyelőre nem jelentek meg nagy számban MI-generált képek vagy -videók. A kutató szerint azonban érdemes figyelni, és minden esetben ellenőrizni a közösségi médiában terjedő fotókat és felvételeket.
Mahdevan végül arra is felhívja a figyelmet, hogy a félretájékoztatás ellen azzal is tudunk tenni, ha mi magunk nem osztunk meg hamis információkat:
"Az Izrael és a Hamász között kirobbant háború felgyorsította a félrevezető információk terjedését és a hatókörüket is készélesítette - a felkavaró tartalmaknak, a mély politikai konfliktusnak (amelynek hatását az egész világon érezzük) valamint a rengeteg megbízhatatlan forrásnak köszönhetően. Fontos észben tartani, hogy nem kell semmilyen, a háborúval kapcsolatos tartalmat megosztani a közösségi médiában."
A Hamász Izrael ellen indított terrortámadását követően elárasztották a közösségimédia-felületeket a forrásmegjelölés nélküli videók és fotók, amelyekről a felhasználók azt állítják, hogy a konfliktuszónából származnak. A Wired.com cikke arra is rámutatott, hogy az X algoritmusa (amely a havi 8 dolláros, prémium előfizetéssel rendelkező felhasználók tartalmait sorolja előre), minden korábbinál nehezebbé teszi, hogy ezen a felületen megbízható információt lehessen találni a háborúval kapcsolatban.
A Reuters hírügynökség ebben a cikkben gyűjtött össze néhányat az online terjedő téves információkból.
A háborúval kapcsolatos gyanús tartalmakkal találkoztál? Küldj egy linket a szerk@lakmusz.hu email címre, és igyekszünk segíteni az ellenőrzésben.
Címlapkép: MOHAMMED ABED / AFP
