„Az Európai Unióban is egyre nagyobb hangsúly helyeződik a külföldi beavatkozásokkal szembeni fellépésre, valamint a szabad és tisztességes választások megóvása érdekében a leplezett külföldi befolyás leküzdése érdekében tett lépésekre” – áll a november 21-én benyújtott szuverenitásvédelminek nevezett törvénytervezet indoklásában, amelyről a tervek szerint ma este szavaz az Országgyűlés. A javaslat több uniós kezdeményezésre is hivatkozik, például
Ez utóbbit Varga Judit is elismételte november 28-án, a törvénytervezet parlamenti vitáján. Hogy pontosan mely tagállamokra és milyen hatóságokra gondolt, azt ugyan megkérdeztük tőle, de cikkünk megjelenéséig választ nem kaptunk a kérdésünkre.
Varga azt is megemlítette, hogy Ursula von der Leyen 2022. szeptemberi évértékelő beszédében szintén előkerült a külföldi befolyás elleni küzdelem szükségessége.
Arról már írtunk korábban, hogy a magyar javaslat több ponton hasonlít az orosz külföldiügynök-törvényre.
Ebben a cikkben pedig azt nézzük meg, hogy a szuverenitásvédelminek nevezett törvénytervezet indoklásában említett uniós példák (az INGE és ING2 bizottság, valamint az uniós „külföldiügynök-törvényként” emlegetett szabályozás) miről szólnak.
Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy szövegszerűen mind az uniós, mind a magyar tervezet a választási folyamatokba történő külföldi beavatkozásról beszél, ám míg uniós szinten a finanszírozás csak egy aspektus a sok más befolyásolási forma közül, addig a magyar törvényjavaslat leginkább a külföldről érkező pénzügyi támogatásokra és azok tiltására koncentrál (a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása mellett).
Fontos különbség azonban, hogy:
Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság (INGE) létrehozásáról 2020. június 18-án döntött az Európai Parlament. A bizottság honlapja szerint ezzel az EU világos üzenetet küldött „minden olyan külföldi hatalom számára, amely megpróbál beavatkozni az EU és tagállamai demokratikus intézményeinek életébe és folyamataiba.”
Akkor azt ígérték, hogy az EU-n kívülről érkező fenyegetéseket különböző területeken mérik fel:
Az INGE másfél éves működése során 50 meghallgatást tartott, és több mint 130 szakértővel konzultált, majd 2022. március 9-én egy hosszú állásfoglalásban összegezte munkáját, és be is fejezte működését. Másnap, március 10-én az Európai Parlament egy újabb különbizottságot (ING2) hozott létre, amely az INGE bizottság feladatait vitte tovább.
Azt fontos megjegyezni, hogy ezen bizottságok által kiadott állásfoglalások
semmilyen törvényi kötelezettséget nem rónak sem az uniós intézményekre, sem a tagállamokra,
csupán helyzetjelentést adnak és ajánlásokat fogalmaznak meg.
Az INGE bizottság tavaly márciusi állásfoglalása egyértelműen kimondja, hogy aggodalomra ad okot
„a túlnyomórészt Oroszország és Kína által indított, az Európai Unió és tagállamai demokratikus működésének minden részét célba vevő külföldi beavatkozási és információmanipulációs kísérletek növekvő gyakorisága és egyre kifinomultabb jellege”.
Emellett aggasztónak találják az „újságírók, emberi jogi aktivisták és más, külföldi beavatkozást felfedő személyek elleni támadásokat, zaklatásokat, erőszakot és fenyegetéseket”, ezért hangsúlyozzák, hogy “rendkívül fontos a civil társadalom helyzetbe hozása, hogy kellően „aktív szerepet játszhassanak a külföldi beavatkozással szembeni fellépésben”.
Míg a magyar törvénytervezet főként a választások és a választói akarat befolyásolására fókuszál, addig az uniós jelentésben szó esik többek között a médiaműveltség fejlesztéséről, az online platformokról, a dezinformációról, és a kiberbiztonságról is.
Az INGE bizottság a választásokba való külföldi beavatkozásokat két aspektusból vizsgálta:
Előbbinél az ajánlás főként a közösségimédia-platformok felelősségét, a választási folyamatok megerősítését és a választási megfigyelő missziók fontosságát firtatja. Utóbbi, vagyis a politikai tevékenységek külföldi szponzorok általi burkolt finanszírozásáról szóló rész az, amely a leginkább egybevág a magyar szuverenitásvédelmi törvényjavaslat tartalmával.
Az uniós szöveg kifejezetten a leplezett tevékenységekről beszél. Eszerint „a politikai tevékenységek fedett műveleteken keresztül történő külföldi finanszírozása súlyosan sérti az EU és tagállamai demokratikus működésének integritását, különösen a választási időszakokban, és ezért sérti a szabad és tisztességes választások elvét, (…) ezért
minden tagállamban jogellenesnek kell nyilvánítani minden olyan külföldi szereplők által finanszírozott leplezett tevékenységet, amelynek célja az európai vagy nemzeti politikai folyamatok befolyásolása.”
Azt azonban nem fejtik ki bővebben, hogy milyen következményekkel járna a jogellenessé nyilvánítás. Annyit jegyeznek meg, hogy ha egy politikus vagy párt külföldről kapott támogatást, akkor “kötelezni kell arra, hogy ezt jelentsék az illetékes hatóságoknak, a bejelentést pedig uniós szinten is teljesíteni kell a teljes Unióra kiterjedő ellenőrzés lehetővé tétele érdekében”. Ezzel szemben a magyar törvénytervezet itt egyértelműen fogalmaz: három év börtönbüntetésre számíthat az, aki külföldi támogatást fogad el és indul a választásokon.
A magyar szöveg egyetlen példát hoz arra, milyen potenciális külföldi szponzort tart veszélyes tényezőnek: az Amerikai Egyesült Államokat nevezi meg, mint a baloldali pártok támogatóját a 2022-es országgyűlési választásokon. Az INGE bizottság jelentése az unió demokratikus folyamataiba való beavatkozást „a szélsőséges, populista, Európa-ellenes pártok, valamint bizonyos más pártok és egyéneknek” tulajdonítja, és megjegyzi, hogy szükség lenne „az ilyen pártok és személyek, valamint Oroszország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok teljes körű tisztázására”.
Az ajánlás külföldi burkolt finanszírozásról szóló része végül kitér arra is, hogy a tagállamoknak be kellene zárniuk a jelenleg meglévő kiskapukat, és be kellene vezetniük a külföldi adományok tilalmát.
Fontosnak tartják megjegyezni, hogy a külföldi finanszírozás tilalma azonban kizárólag a választási kampányokra kell, hogy vonatkozzon, a civil szervezetek jogai máskülönben nem sérülhetnek. „Az egész EU-ban egységesebb szabályokat és átláthatóságot kell fontolóra venni a politikai tevékenységeket finanszírozni kívánó szervezetek esetében, amikor azok közvetlenül befolyásolni kívánják a választási folyamatokat, például a választásokat és a népszavazási kampányokat;
az ilyen szabályok nem akadályozhatják meg a nonprofit szervezeteket és harmadik feleket abban, hogy finanszírozást kapjanak az egyes témákban folytatott kampányokhoz.”
Ez a kitétel megjelenik egy másik szövegben is: az Európai Parlament kutatóközpontja 2023 februárjában egy Joghézagok és a külföldi beavatkozás veszélye című elemzést is kiadott, amely ugyanazt mondja, mint a bizottságok állásfoglalásai. Például ugyanúgy Oroszországot és Kínát emeli ki, mint fő veszélyforrást a külföldi beavatkozásokkal kapcsolatban, és javasolja a külföldi finanszírozás tilalmát is a választási kampányok során. A dokumentum 18-19. oldalán írottak szerint azonban a tagállamoknak ügyelnie kell arra, hogy ez a tilalom valóban csak a választási kampányra korlátozódjon, a civil szervezetek szabadsága ne sérüljön. Mint írják,
egyértelműen különbséget kell tenni a témák képviseletének finanszírozása - beleértve a társadalmi változásokért folytatott érdekérvényesítést is - és a választási kampány finanszírozása között.
Az INGE bizottság a külföldi beavatkozást azonban nemcsak a külföldről érkező pénzekre érti, a jelentésben ugyanis szó esik még többek között az online politikai hirdetések EU-n kívüli finanszírozásának tiltásáról, a választási kiadások független ellenőrök általi ellenőrzéséről és a politikai pártok finanszírozásának nagyobb átláthatóságáról is.
Az állásfoglalás továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy “végezzen elemzést az Unióban folytatott rejtett finanszírozásról, és terjesszen elő konkrét javaslatokat a politikai pártok, alapítványok vagy a választott tisztséget betöltő személyek harmadik országbeli forrásokból történő átláthatatlan finanszírozását lehetővé tevő kiskapuk bezárására, és javasoljon közös uniós normákat, amelyek valamennyi tagállam nemzeti választójogi törvényeire alkalmazandók lennének”. Emellett arra is kéri a tagállamokat, hogy
“hozzanak létre egy uniós pénzügyi ellenőrzési hatóságot az Oroszországból és más önkényuralmi rendszerekből származó tiltott pénzügyi gyakorlatok és beavatkozások elleni küzdelem érdekében”.
Az ING2 bizottság állásfoglalása, amelyet az Európai Parlament 2023. június 1-jén fogadott el, megerősíti az INGE bizottság által 2022-ben kiadott állásfoglalásban elhangzottakat.
Vagyis, továbbra is
Varga Judit november végi parlamenti felszólalásában Ursula von der Leyen 2022. szeptemberi évértékelő beszédét is kiemelte. Ez azért volt fontos, mert az Európai Bizottság elnöke ekkor jelentett be, hogy mivel az uniós országokat „külföldi autokraták veszik célba; külföldi szervezetek olyan intézeteket finanszíroznak, amelyek aláássák értékeinket; és az internetről induló dezinformációjuk egyetemeink előadótermeit is eléri; ezért elő fogunk terjeszteni egy demokráciavédelmi csomagot.”
A csomag idén februárra került olyan állapotba, hogy az Európai Bizottság véleményezésre bocsájtotta, első ígérete szerint pedig idén májusra már el is kellett volna készülnie a tervezetnek. Ez mindeddig nem történt meg, a legfrissebb hírek szerint a csomag bemutatása december 12-én várható (ami után még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia a javaslatot). Egyelőre azonban még a törvénytervezet pontos szövegét sem ismerjük. Bizonyos részletek azonban már kiszivárogtak.
A Politico még márciusban írt arról, három különböző brüsszeli forrásra hivatkozva, hogy a tervezet „a külföldi befolyás visszaszorításának részeként arra kényszerítené a nem kormányzati csoportokat, tanácsadó cégeket és tudományos intézményeket, hogy tegyenek közzé minden nem uniós finanszírozást”. Innen ered az „uniós külföldiügynök-törvény” elnevezés.
A terv ellen több mint kétszáz civil szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott, a közleményük a Transparency International EU honlapján olvasható. A civilek szerint a javaslat komoly fenyegetést jelent számukra, megbélyegezheti őket, és erősen korlátozhatja mozgásterüket. Ráadásul visszásnak tartják, hogy a Bizottság a tervezetet éppen akkor jelentette be, amikor Grúziában heves tiltakozások zajlottak az ottani külföldiügynök-törvény bevezetése ellen, amely tervezetet egyébként az EU is elítélte. Az uniós közlemény szerint ugyanis a grúz jogszabálytervezet kockázatot jelent a civil társadalomra és a médiára, és nem összeegyeztethető az uniós értékekkel és normákkal.
Utóbbival indokolták azt is idén szeptemberben, hogy miért ítélik el a boszniai Szerb Köztársaság hasonló jellegű törekvéseit, és az ottani külföldiügynök-törvény bevezetését. Az uniós külföldiügynök-törvényről szóló cikkek megemlítik továbbá azt is, hogy 2017-ben a magyar civiltörvény ellen is felszólalt az EU, ráadásul arról a jogszabályról 2020 nyarán ki is mondta az EU Bírósága, hogy nem összeegyeztethető az uniós joggal.
A Politico cikke szerint több civil szervezet arról beszélt márciusban, hogy ha az unió elfogadja a saját külföldiügynök-törvényét, akkor az olyan politikusok, mint Orbán Viktor, „fegyverként használhatják azt a demokráciapárti erők leküzdésére az országukban.” Májusban a Magyar Nemzet már arról írt, hogy a Fidesz EP-képviselői üdvözlik a készülő szabályozást, hiszen “az átláthatóság és az elszámoltathatóság fontos érték”. Hidvéghi Balázs EP-képviselő akkor azt mondta a lapnak, ha megszületik az említett uniós törvény, a fideszes európai parlamenti képviselők megszavazzák majd.
Címlapi kép forrása: Artur Widak/Nurphoto/via AFP
