Így adott szabad utat a dezinformációnak Elon Musk

Elon Musk 2022 októberében 44 milliárd dollárért megvette az egyik legnépszerűbb közösségi oldalt, a Twittert. A világ leggazdagabb embere számos változtatást vezetett be a platformon, amelyek a korábbinál simább utat engednek a dezinformáció terjedésének – most ezeket gyűjtjük össze.

A Twitter új tulajdonos-vezérigazgatója nem tétlenkedett, miután átvette a platform irányítását. A felhasználók számára talán a legszembetűnőbb, hogy a platformot X-re keresztelte át, de emellett több olyan lépést is tett, amelyek nemcsak a külsőségeket, hanem a felületen megjelenő tartalmak minőségét befolyásolják:

  • Számos korábban zárolt fiók tiltását feloldotta – miután a kérdést nyilvános szavazásra bocsátotta a saját Twitter-oldalán.
  • Bejelentette egy tartalommoderálási tanács felállítását, majd gyakorlatilag felszámolta a moderálásért felelős részleget. A tényellenőrzést gyakorlatilag kiszervezte a közösségnek: Community Notesra, azaz “közösségi jegyzetekre” nevezte át a 2021 óta Birdwatch néven működő közösségi tartalomellenőrzési szolgáltatást (ez a szolgáltatás magyarul is működik, azonban a hasznossága és hatékonysága erősen megkérdőjelezhető).
  • Fizetőssé tette a felhasználói profilok hitelesítését, így az ellenőrzött profilok jelzésére szolgáló kék pipát már pénzért - havi 8 dollárért - is meg lehet vásárolni.

Fiókok visszaállítása és felfüggesztése

Musk már 2022 novemberében több, korábban akár “véglegesen” is felfüggesztett fiókot visszaállított. Többek között Jordan Peterson, Donald Trump és Kanye West is “amnesztiát” kapott, bár utóbbi Twitter-fetámadása nem bizonyult tartósnak.

Másokat ugyanakkor felfüggesztettek: Musk a szólásszabadság védelmére hivatkozva – és szélsőjobboldali trollok kérésnek eleget téve – tiltotta le több antifasiszta aktivista és civil szervezet Twitter-fiókját.

De felfüggesztették például az Elonjet nevű Twitter-fiókot is, amelyen nyomon lehetett követni, hogy merre jár éppen Elon Musk magánrepülője. Sőt, még az Elonjetet kitaláló kaliforniai egyetemistát, Jack Sweenyt és az erről tudósító újságírókat is kitiltották a platformról.

A tartalommoderálással kapcsolatos újításokat rengeteg kritika érte. Válaszul Musk nyilvánoságra hozta a “Twitter-iratokat”. A dokumentumok alapján írt újságcikkek többek között a szólásszabadság korlátozásáról és kormányzati nyomásról szóltak, mint például Joe Biden amerikai elnök fiának laptopbotránya. Az iratokban szereplő állításokat azonban nem tudták bizonyítani, amit később a cikket jegyző Matt Taibbi is elismert. De hasonló volt a helyzet az állítólagos titkos tiltólistákkal, Donald Trump fiókjának felfüggesztésével, vagy az FBI és a platform viszonyát taglaló elméletekkel is.

A dezinformáció terjedése

Musk érkezése előtt a Twitter bizonyos témákban fókuszáltan is igyekezett tenni a dezinformáció terjedése ellen. A Covid-járvány kapcsán például a közösségi oldal 2020-ban kidolgozott egy átfogó szabályrendszert, amely a vírusról és a vakcinákról szóló "félretájékoztatást" volt hivatott megállítani. A CNN számolt be arról, hogy Twitter statisztikái szerint 2020 januárja és 2022 szeptembere között több mint 11.000 fiókot függesztett fel félretájékoztatási szabályok megsértése miatt, és közel 100.000 olyan tartalmat távolított el, amely megsértette ezeket a szabályokat.

Nem sokkal azután, hogy a milliárdos megvette a Twittert, a platform bejelentette, hogy a továbbiakban nem foglalkozik a koronavírussal kapcsolatos dezinformációk elleni küzdelemmel. Sőt, Musk számos alkalommal tevékenyen is részt vett hamis tartalmak terjesztésében. Az AFP gyűjtése szerint Musk a saját oldalán megtévesztő állításokat terjesztett arról, hogy a Pfizer-vakcinák vérrögképződést, vetélést és szívproblémákat okoznak.

A Twitter az algoritmusok megváltoztatásával hozzájárult az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatos dezinformáció terjedéséhez, és az orosz, kínai valamint iráni propagandatartalmak nagyobb eléréséhez. Az Európai Bizottság jelentése szerint a Kreml-barát fiókok aktívitása jelentősen megnőtt, miután Musk megváltoztatta a platform biztonsági előírásait.

Musk a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció terjesztéséből is kivette a részét. 2023 nyarán világszerte súlyos természeti katasztrófák történtek, amelyek részben a klímaváltozáshoz köthetők. A klímaváltozással kapcsolatos dezinfomácival foglalkozó Climate Action Against Disinformation Coalition összeállította a nagy közösségi oldalak klímadezinformációs rangsorát az alapján, hogy milyen lépéseket tesznek a félrevezető tartalmak visszaszorítása érdekében. Ezen a listán a Twitter/X 1 pontot kapott a maximális 21-ből, míg a Meta (Facebook és az Instagram) 8-at.

Musk a Hamász-izraeli konfliktussal kapcsolatban sem tétlenkedett: a Hamász terrortámadásának másnapján arra biztatta a követőit, hogy “élőben kövessék a háborút” a platformon, majd a figyelmükbe ajánlott két X-fiókot, amelyek félrevezető tartalmakat terjesztettek. Később a kritikák hatására törölte a posztot. Az X algoritmusa azóta is minden korábbinál nehezebbé teszi, hogy ezen a felületen megbízható információt lehessen találni a háborúval kapcsolatban. (A platformon terjedő hamis információkról részletesen írtunk korábbi cikkünkben.)

A háborús dezinformáció kapcsán Musk az Európai Bizottsággal is összetűzésbe került a Digitális szolgáltatásokról szóló törvény megsértése miatt, és az is felmerült, hogy az X beszünteti a működését Európában.

De a platformon nem csak a félrevezető információk terjednek intenzívebben Musk érkezése óta. Az Institute for Strategic Dialogue kutatói 2023 márciusában publikált tanulmányukban megállapították, hogy az angol nyelvű antiszemita posztok száma több mint kétszeresére nőtt.

Az elemzők összesen 325.739 angol nyelvű antiszemita bejegyzést észleltek a 2022 júniusa és 2023 februárja közötti időszakban. Összehasonlítva a tulajdonosváltás előtti és utáni időszakot, az antiszemita bejegyzések száma heti átlagban 106%-kal nőtt (6.204-ről 12.762-re).

A tudományos kutatások ellehetetlenítése

Musk 2023 februárjában úgy döntött, hogy megszünteti az ingyenes hozzáférést bizonyos metaadatokhoz, és olyan összegekért árulja azokat, amivel gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kutatók számára az adatgyűjtést és a platformmal kapcsolatos elemzések készítését. De még a nyilvánosan hozzáférető, a bejegyzésekhez alatt látható számok – például a videók nézettségével kapcsolatos adatok – is könnyen lehetnek félrevezetők, ahogyan arról korábban mi is írtunk az Tucker Carlson Orbán Viktorral készített interjúja kapcsán.

Mennyit ér egy év után az X?

A New York Times becslései szerint Musk érkezése után a Twitter dolgozóinak fele távozott a cégtől, egy részüket elbocsátották, de tömeges felmondások is zajlottak. Musk az elbocsátásokat a költségek leszorításával magyarázta, de bizonyos esetekben az is elég volt, ha valaki kritizálta a cég vezetőjét.
Elon Musk egy mesterségesintelligencia-biztonságról szóló konferencián Londonban, 2023. november 2-án. Fotó: Kirsty Wigglesworth / POOL / AFP

A Twitter népszerűsége és aktív felhasználóinak száma már Elon Musk érkezése előtt csökkenni kezdett. De az igazi Twitter-migráció a tulajdonosváltás után pörögött fel. A Washington Post 2023 október 27-i cikke 30% csökkenésről ír. A felhasználók száma a Similarweb adatelemző cég kimutatása szerint is visszaesett: idén szeptemberben 5,9 milliárd alkalommal látogatták meg a weboldalt, ami 14%-os csökkenés az előző év azonos hónapjához képest. Ennek ellenére a platform stabilan őrzi globális harmadik helyét a Facebook és az Instagram mögött a legnagyobb közösségi oldalak között. A The New York Times arról írt, hogy az egy évvel korábban 44 milliárd dolláért megvásárolt cég jelenleg 19 milliárdot ér. Azt még a tulajdonos is elismerte néhány hónapja, hogy a hirdetési bevételek 50 százalékkal estek vissza egy év alatt.

Összességében tehát viharos évet tudhat maga mögött Elon Musk közösségi oldala, arról nem beszélve, hogy az újítások áldozatául esett a Twitter kék madara is.

Címlapi illusztráció: CFOTO / NurPhoto / NurPhoto via AF

Totth Benedek
Műfordító, szerkesztő, író, tizenöt évig dolgozott szabadúszóként a könyvkiadásban. Regényeket, novellákat, színdarabokat fordított (többek közt Cormac McCarthy, Aldous Huxley és Hunter S. Thompson műveit), majd szerkesztőként dolgozott több kiadónál. Az első regénye a Margó-díjas Holtverseny volt, ezt követte 2017-ben Az utolsó utáni háború. Eddig főként irodalmi folyóiratokban publikált, 2023 őszén kezdett újságot írni a Lakmusznál.