„Brüsszel meg akarja szüntetni a magyarországi extraprofitadót"
A 2023 őszén indított, „Szuverenitásunk védelméről" című nemzeti konzultációban szerepel az állítás, a konzultáció harmadik kérdésében.
A Nemzeti Konzultációt és annak kérdéseit számos politikus hirdette Facebookon, többek közt Nyitrai Zsolt, Zsigmond Barna Pál, Farkas Sándor, Pogácsás Tibor. Orbán Viktor pedig a YouTube-on futó reklámban buzdít a nemzeti konzultáción való részvételre.
A nemzeti konzultáció első három kérédéséről szóló, általunk azonosított fizetett politikai hirdetéseit ebben a táblázatban gyűjtöttük össze.
Bár az igaz, hogy az intézkedéssel kapcsolatban fogalmaztak már meg kritikákat uniós szinten, a vonatkozó uniós ajánlások nem kötelezőek, és azokat a magyar kormány is jóváhagyta.
Először kezdjük azzal, hogy pontosan mire vonatkozik az első három kérdés „Brüsszel el akarja törölni” illetve „meg akarja szüntetni” fordulata. Az egyes állítások kifejtésnél a konzultációs ív csak homályos fogódzókat nyújt azzal kapcsolatban, milyen forrásokból következtet az EU-tól származó vélt fenyegetésre. Az extraprofiadó esetében egyáltalán nem jelölnek meg olyan forrást, amely az állítást bizonyítaná.
Valójában az extraprofit-adó témája az úgynevzett országspecifikus ajánlásokban merül fel. Nézzük is meg, ez pontosan mit jelent.
A legutóbbi országspecifikus ajánlásokat 2023 júniusában fogadták el, a Magyarországra vonatkozó ajánlások teljes szövege itt olvasható.
A fent részletezett döntéshozatali folyamatból tehát látszik, hogy bár az országspecifikus ajánlások tervezetét a Bizottság munkatársai készítik, az ajánlások kiadásáról a tagállamok közösen döntenek. A konzultáció állításai tehát olyan ajánlásokra vonatkoznak, amelyeket - ha nem is értett velük egyet - a magyar kormány is jóváhagyott és elfogadott.
Ráadásul az országspecifikus ajánlások csak javaslatok, végrehajtásuk nem kötelező, és nem jár semmiféle szankcióval, ha egy tagország úgy dönt, nem kíván eleget tenni a benne foglaltaknak.
A nemzeti konzultáció állításaival ellentétben tehát szó sincs arról, hogy „Brüsszel” egy nemzeti kormány feje fölött átnyúlva hozna ezekben a témákban kötelező jellegű döntéseket.
Az extraprofit-adó kérdése ráadásul valójában egy, a magyar kormány által összeállított programban szerepel.
A kormány 2023-2027-es konvergenciaprogramjában az adórendszerre vonatkozó célkitűzései között fogalmazta meg az extraprofit-adók kivezetését. (A konvergenciaprogram olyan hároméves költségvetési terv, amelyet minden nem-euróövezeti tagállam köteles elkészíteni és benyújtani az Európai Bizottságnak.)
A kormány saját megfogalmazása szerint: „az orosz-ukrán háború és a bekövetkezett energiaár-robbanás negatív költségvetési hatásainak ellentételezését célzó, átmeneti jelleggel bevezetett extraprofit-adók nem válnak az adórendszer integráns részévé, azok kivezetésre kerülnek.”
A szektorális különadókkal kapcsolatban egyébként az Európai Tanács ajánlása számos kritikát megfogalmaz, többek közt a szöveg 25. oldalán.
A dokumentum szerint az állam több ágazatot érintő, közelmúltbeli piaci beavatkozásai gyengítették a jogbiztonságot:
„Ezek a beavatkozások jellemzően arra irányultak, hogy egyes piacokon elbizonytalanítsák az uniós és a külföldi befektetőket vagy korlátozzák az uniós és a külföldi befektetéseket, gyakorlatilag lehetővé téve az állami tulajdonú vállalatok vagy a kormányhoz szorosan kötődő magáncégek számára egyes vállalkozások felvásárlását. Mindez súlyosan érinti az egységes piac és a jogállamiság alapelveit, és korlátozza a fenntartható gazdasági növekedés lehetőségeit”- írja a dokumentum.
Címlapi kép: ATTILA KISBENEDEK/AFP
