„Az olvasóink átlagosan 200 olyan javaslatot küldenek naponta, amit szerintük ellenőriznünk kellene, amiről nem tudják eldönteni, hogy igaz vagy hamis. Amikor beindult a projekt a választások előtt, ez a szám napi 4 ezerre növekedett” – mondta Natália Leal, a Lupa nevű brazil tényellenőrző oldal vezérigazgatója. Natália a factcheckerek éves konferenciáján beszélt a tapasztalatairól. A GlobalFact10-et idén június 27-30. között rendezték meg Szöulban.
A projekt, amelyről Natália és kollégái egy panelbeszélgetésen meséltek, a 2022-es brazil választások előtt és idején futott.
Ennek keretében öt szerkesztőség működött együtt Brazília Legfelsőbb Választási Bíróságával (TSE).
A céljuk az volt, hogy minél több, a választási kampány során terjedő álhírt és félrevezető információt ellenőrizzenek. Tették mindezt a választópolgárok aktív bevonásával és a WhatsApp támogatásával.
A Confirma 2022 nevű kezdeményezés, sokak számára talán meglepő módon, két, egymástól távol álló területről érkező szereplőket tudott összehozni és arra bírni, hogy együtt dolgozzanak: az egyik oldalon a független tényellenőrző oldalak, a másik oldalon Brazília választási hatósága állt. A koalícióban résztvevők kifejezetten factcheckkel foglalkozó oldalak voltak, úgy, mint az Agencia Lupa, az Aos Fatos, vagy a Projeto Comprova, illetve olyan hagyományos médiumok, mint az Estadao Verifica vagy az Universo Online (UOL). A projekt alapját pedig az a WhatsApp chatbotja adta, amelyet a TSE már 2020 óta használ.
A működése elég egyszerű: a felhasználók egy „hi”-t küldenek WhatsApp üzenetben egy megadott telefonszámra, amire kapnak egy automatikust választ. Ezután a választópolgárok feltehetik a kérdéseiket, amelyek eljutnak a projektben részt vevő tényellenőrző oldalakhoz. Ha egy kérdés ellenőrizhető és még nem foglalkoztak vele korábban az újságírók, akkor elkezdenek vele dolgozni, a cikket publikálják a saját oldalaikon és WhatsApp üzenetben is elküldik a kérdezőnek, aki azt egyszerűen tovább tudja azt osztani. Ha a téma már előkerült máskor is, akkor a felhasználót a korábbi tényellenőrzésekhez irányítja a chatbot.
Natália szerint ez a rendszer az újságírók munkáját is segítette, hiszen az olvasók jelzései alapján tudták, hogy mely témák érdeklik a közönséget a leginkább, melyek a legfontosabb kérdések, amelyekre fókuszálniuk kell, és milyen álhírek vagy félrevezető információk terjednek leginkább a választópolgárok körében.
Volt azonban egy megkötés: a tényellenőrzések nem szólhattak konkrét politikusokról és azok megnyilvánulásairól, így például az elnöki pozícióért versengő Jair Bolsonaroról és Luiz Inacio Lula de Silváról sem. A Legfelsőbb Választási Bíróság ugyanis pártatlan, és ezt a projektben is meg kellett őrizniük.
Így csak olyan kérdésekkel foglalkozhattak a szerkesztőségek, legalábbis ennek a projektnek a keretein belül, amelyek a választás folyamatáról szóltak, a kampányhoz vagy a szavazáshoz kapcsolódtak.
Daniel Bramatti, az Estadao Verifica szerkesztője megjegyezte, hogy ők például csak ennek a megkötésnek köszönhetően csatlakozhattak a projekthez. A lap vezetősége ugyanis aggódott, hogy a TSE nem lesz pártatlan, ezért vonakodtak belemenni az együttműködésbe. Ám amikor megtudták, hogy van ez a kikötés, akkor belementek a kooperációba.
Natália a konferencián azt mondta, az olvasóktól érkező kérdések nagyjából fele nem volt ellenőrizhető. „Sokan nem tudták, hogyan kell használni a chatbotot, és olyan kérdéseket tettek fel, amelyeket nem lehetett tényellenőrzéssel vizsgálni” – tette hozzá Daniel. A munka így is rengeteg volt, mind Natália, mind Daniel elmondta, hogy sok új embert kellett alkalmazniuk erre a projektre. „Nálunk van egy csapat, aki a különböző oknyomozásokon, sztorikon dolgozik és van egy másik, aki a tényellenőrzéseket végzi. A választások idején 2-3 embernek azonban csak és kizárólag a WhatsAppon érkező üzenetekkel kellett foglalkoznia, annyira sok megkeresését kaptunk” – jegyezte meg a Lupa vezérigazgatója.
A beszélgetés résztvevői elmondták, hogy a jövőben lehetne még finomítani a chatbot működésén, például azon, hogy a felhasználóknak visszaküldött tényellenőrzéseket más formában is közzé tehetnék, mondjuk hírlevelek formájában. Az újságírók megjegyezték: fontos lenne megismerni a közönségüket is, azokat, akik aktívan használták a chatbotot és egyfajta közösséget építeni belőlük.
Az, hogy ezt a projektet a WhatsApp támogatta, azért is érdekes, mert a 2018-as választások idején éppen ott terjedt a legtöbb dezinformáció. A WhatsApp az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás az országban, és mivel a végpontok között titkosított, a felhasználók között váltott üzenetekhez nem férhet hozzá más, így az ott terjedő hamis információkat is sokkal nehezebb kiszűrni, mint a nyitott Telegram-csatornákon, Facebook-csoportokban vagy a Twitter hírfolyamán.
Az Aos Fatos tényellenőrző oldal vezérigazgatója ebben az írásában hosszan elemezte, hogyan segített a WhatsAppon terjedő dezinformáció Bolsonaronak megnyerni a 2018-as választást. A választás után az Aos Fatos készített egy kutatást: 6 ezer WhatsApp-felhasználótól több mint 700 olyan hamis vagy félrevezető üzenetet gyűjtött be, amit a választási kampány során osztottak meg egymással. Ezek főleg a jelöltek nyilatkozataival, az elektronikus szavazással és a törvényekkel, a tüntetésekkel és a közvélemény-kutatások eredményeivel kapcsolatos információk voltak.
Széles körben terjedtek hírek például arról, hogy a venezuelai kormány meghackelte a brazil elektronikus szavazási rendszert, vagy arról, hogy Bolsonaro akkori ellenfele, Fernando Haddad olyan cumisüvegeket osztogatott az iskolákban, amelyeknek pénisz alakú volt a teteje. Sok esetben a WhatsAppon terjedő hírek kikerültek a Facebookra vagy a Twiterre is, így az újságírók könnyebben tudták azokat ellenőrizni. Arra azonban nincsenek adatok, hogy Brazília 120 millió aktív WhatsApp-felhasználójából vajon hány emberhez jutottak el ezek a tartalmak.
Ebben a 2018-as írásban a szerző még azt kéri számon a WhatsAppon, hogy miért nem tesz semmit az álhírekkel szemben. A WhatsAppot is birtokló Meta később különféle intézkedéseket hozott, változtatott például az alkalmazáson, hogy lassítsa a hírek terjedését, korlátozta a csoportok méretét és azt is, hogy hányszor lehet egy üzenetet egy csoportból egy másikba továbbítani. Az alkalmazás honlapján azt írják, hogy 2018 óta együttműködéseket alakítottak ki különféle tényellenőrző oldalakkal. Ezen az oldalon már a brazil partnerek és chatbotos telefonszámok is megtalálhatók.
A brazil Legfelsőbb Választási Bírósággal 2020-ban kezdődött az együttműködésük, a 2022-es választásra a már meglévő chatbotot és rendszert fejlesztették tovább és gondolták újra. A 2020-as önkrományzati választás során is dolgoztak együtt újságírókkal, akkor a chatboton keresztül majdnem 19 millió üzenetváltás történt több mint egymillió brazil állampolgárral, és 274 tényellenőrző cikk született.
A dezinformáció és az álhírek terjedése azonban még mindig óriási problémát jelent az országban. A TSE a tavalyi választás előtt közölte, hogy 2020 óta több mint 1600 százalékkal nőtt az online dezinformációval kapcsolatos panaszok száma. Ezért a chatbot és a tényellenőrző oldalakkal való együttműködés mellett a TSE elnökének, Alexandre de Moraesnek a brazil hatóságok széles körű felhatalmazást adtak arra, hogy elrendelhesse a közösségi médiaoldalakon terjedő tartalmak törlését, ha azt félretájékoztatásnak vagy álhírnek minősítik. Ez igen nagy felháborodást keltett az országban, főként Bolsonaro híveinek körében, de jogászok és szakértők is ellenérzésüket fejezték ki a döntéssel kapcsolatban.
Címlapi kép forrása: Mateus Bonomi / Anadolu Agency via AFP
