Mit tartogat a kárpátaljaiaknak az oktatási törvény, ami miatt a magyar kormány blokkolná Ukrajna uniós csatlakozását?

Szijjártó Péter azt állította, idén szeptembertől “már a gyakorlatban is létezik” a kisebbségi oktatás elukránosítása, megnéztük mi igaz ebből.

Szerzők: Neuberger Eszter - Teczár Szilárd

A spanyolországi Toledo városában rendeztek informális tanácskozást az európai uniós tagországok külügyminisztereinek augusztus utolsó napjaiban. A tanácskozás egyik fő témája Ukrajna további támogatása volt. Ezen belül is az EU külügyi vezetésének az a friss javaslata, amely szerint az unió tagállamai a következő 4 évben összesen 20 milliárd euróval, évi 5 milliárd euróval támogatnák az ukrán biztonságpolitikát, praktikusan további fegyverbeszerzéseket finanszírozva ezzel.

Az ülésen részt vett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, aki az augusztus 31-i ülésnap félidejénél facebookos élő bejelentkezésben tájékoztatta a nyilvánosságot az addigi fejleményekről.

Azzal már bőven foglalkozott a hazai sajtó, hogy Szijjártó a tanácskozáson, illetve a szóban forgó élő bejelentkezésében kijelentette: a magyar kormány még csak megvitatni sem hajlandó a 20 milliárd eurós támogatási javaslatot, amíg az ukrán korrupcióellenes ügynökség le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az Oroszországban is működő OTP bankot.

Arról azonban lényegesen kevesebb szó esett, hogy a külügyminiszter egy másik magyar vétót is kilátásba helyezett, méghozzá Ukrajna uniós csatlakozásának, pontosabban az erről szóló tárgyalások megkezdésének kérdésében.

Toledói videóüzenetében hosszan fejtegette: Ukrajnában szeptember 1-je különösen rossz hír “15 ezer kárpátaljai magyar diák számára”, mivel idén “megkezdődött, sőt mostantól már a gyakorlatban létezik” a kárpátaljai magyar nemzetiségi oktatás “elukránosítása”.

“Ettől kezdve az ukrán szabályozás szerint nemzetiségi iskolák nincsenek, hanem csak ukrán iskolák, amik részben nemzetiségi nyelvet is tanítanak. Ez azt jelenti, hogy egy tizedikes-tizenegyedikes diák, aki eddig száz százalékban magyarul tanult, az óráknak csak a 40 százalékát hallgathatja magyarul”

- magyarázta Szijjártó, “hatalmas nemzetközi jogsértésnek” nevezve a szabályozást, amely “a Velencei Bizottság valamint a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának intézkedéseivel teljes mértékben szembe megy”.

A miniszter leszögezte: mikor ősszel az unió azt vizsgálja majd, hogy Ukrajna megfelelt-e az EU elvárásainak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, Magyarország számára ez a jogsértés lesz “a fő szempont”.

Cikkünkben megvizsgáltuk:

  • mit ír elő pontosan az ukrán oktatási törvény, amiről Szijjártó beszélt,
  • mikor és melyik évfolyamokon lépnek életbe a tervezett változások,
  • mit lehet tudni ezek gyakorlati megvalósításáról,
  • mi a Velencei Bizottság hivatalos álláspontja erről a törvényről,
  • és hogy valóban szembe megy-e az új szabály azzal, amit Ukrajna vállalt a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának aláírásakor.

Azt is elmagyarázzuk, hol tart most Ukrajna uniós csatlakozási folyamata, milyen EU-s elvárásoknak kell megfelelnie a csatlakozáshoz, és hol akaszthatja meg ezt a folyamatot az ukrán oktatási törvény miatt a magyar kormány.

Elöljáróban:

Szijjártónak igaza van abban, hogy az oktatási törvény növeli az ukránul tanított órák számát: ennek értelmében például a 10-11. évfolyamon tanuló diákok valóban csak az órák 40 százalékát hallgathatnák magyarul. Azonban - Szijjártó állításával ellentétben - ez a változás nem lép még életbe idén szeptember 1-jétől minden évfolyamon, a 10-11.-esekre például idén még nem vonatkoznak a változások.

Az ukrán törvényhozás ugyanis - részben épp magyar nyomásra - idén nyáron egy évvel elhalasztotta, 2024. szeptember 1-jére módosította az ukrán oktatási nyelv bevezetésének idejét azoknak a diákoknak, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték az iskolát.

Kis számolással megállapítható, hogy az idén 7. osztályt kezdőkre és ennél idősebbekre vonatkozóan még nem kell alkalmazni a törvényt.

A most 5. illetve 6. osztályba lépett tanulóknak viszont elvileg már idén az új rendszerben kéne tanulniuk, részben (legalább 20 százalékban) ukrán nyelven.

Egy ombudsmani jelentés és érintett iskolák beszámolói azonban azt sejtetik, hogy a gyakorlatban ezeken az évfolyamonok sem kezdődött meg az átállás minden intézményben.

Címlapi kép: A kárpátaljai Nagydobrony iskolájának aulája 2017-ben. Fotó: Botos Tamás/444

A szabályok

Az ukrán parlament közel hat évvel ezelőtt, még 2017 szeptemberében fogadta el az oktatás nyelvét is érintő új oktatási törvényt. A jogszabály szövegét a Velencei Bizottság angol fordításban is közzétette.

A kisebbségi nyelven történő oktatást a törvény 7. cikke szabályozza. Ez alapján az oktatás iskola előtti és elemi iskolai szintjein (óvodában és az 1-4. évfolyamon) a kisebbségi nyelv maradhat az oktatás nyelve, vagyis a magyar diákoknak a 4. évfolyam végéig továbbra is lehetőségük van minden tantárgyat magyarul tanulni.

Az anyanyelvi oktatáshoz való jog azonban csak „külön nemzetiségi nyelvű osztályok létrehozásával” érvényesülhet, megfelelő szülői igény esetén. Ez a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóintézetének elemzése szerint azt jelenti, hogy a korábban teljesen magyar iskolákban a magyar osztályok mellett kötelezően indítani kell ukrán osztályokat is. A külön osztályokra vonatkozó előírást az általános középfokú oktatásról szóló 2020-as törvény is megismételte (5. cikk, 7. bekezdés), ezúttal már a teljes iskolai oktatásra vonatkoztatva.

Valószínűleg ezt a szabályt értelmezte úgy Szijjártó a nyilatkozatában, hogy “nem lesznek nemzetiségi iskolák, csak ukrán iskolák, amik nemzetiségi nyelven is tanítanak.” A Hodinka központ kiadványa szerint a 2020/2021-es tanévben 73 magyar tannyelvű iskola volt Ukrajnában, és 27 olyan, ahol ukrán és magyar nyelven is oktattak.

A 2017-es törvény másik fontos újdonsága, hogy az alsó középfokú oktatási szakasz kezdetétől, 5. osztálytól főszabály szerint ukránt írja elő az oktatás nyelveként. Azonban megengedi, hogy egy vagy több tantárgyat az ukrán mellett az EU hivatalos nyelvein, így magyarul is oktassanak.

Ennek részletszabályait is a már említett 2020-as középfokú oktatásról szóló törvény tartalmazza (5. cikk, 6. bekezdés) E szerint 5. osztályban legalább a tanulmányi idő 20 százalékában ukránul kell oktatni, 9. osztályra az ukrán nyelvű oktatás minimális aránya fokozatosan 40 százalékra emelkedik, 10. osztálytól pedig 60 százalékra áll be.

Az nem egyértelmű, hogy ez a százalékos rendszer mit jelent az egyes tantárgyak szempontjából. Kérdéses például, megengedhető-e, hogy a 20, 40 majd 60 százalékos ukrán arányt úgy érjék el az iskolák, hogy egyes tantárgyakat teljesen ukránul, másokat teljesen a kisebbségi nyelven tanítanak, vagy a tantárgyakon belül kell váltogatni a nyelveket.

Mindenesetre a törvény értelmében 10-11. osztályban tényleg legfeljebb az órák 40 százalékát lehet magyarul hallgatni.

A nem az EU hivatalos nyelveit használó kisebbségek, így például az oroszok nyelvhasználatát még jobban visszaszorítja a törvény, náluk 5. osztálytól kezdve az órák legalább 80 százalékát ukránul kell megtartani.

Mikor és hogy lép életbe?

A magyar nyelven oktató kárpátaljai iskolákat tehát két szempontból érinti a 2017-es törvény és annak későbbi részletszabályai.

  • A törvény alapján magyar nyelvű oktatás csak “külön osztályokban” lehetséges, azaz ukrán nyelvű osztályokat is létre kell hozni.
  • Az 5. évfolyamtól pedig a magyar nyelvű osztályokban is fokozatosan növelni kell az ukrán nyelvű oktatás arányát.

Az új szabályok azonban csak azokra vonatkoznak, akik 2018. szeptember 1-jén vagy azt követően léptek be az “általános középfokú oktatásba”, ami némileg félrevezető neve ellenére Ukrajnában az általános iskola első osztályt jelenti.

Akik a 2018/2019-es tanév előtt kezdték az iskolát, azok egy átmeneti időszakban még a korábbi szabályok szerint tanulhatnak. Ez az átmeneti időszak a 2017-es törvény eredeti szövegében 2020. szeptember 1-ig tartott, 2019-ben azonban az EU hivatalos nyelveit beszélő kisebbségek esetében kitolták 2023. szeptember 1-ig,

idén nyáron pedig ezt a 2023-as bevezetési dátumot halasztották el a 2024-es tanévkezdésig.

Az átmeneti rendelkezések között van egy nehezen értelmezhető félmondat, ami szerint az új szabályok bevezetésének elhalasztása a 2018 előtt iskolába lépők esetében “az ukránul tanított tantárgyak számának fokozatos emelésével” történik. Ez utalhat arra, hogy az átmeneti időszakban a tantárgyak bizonyos százalékát (kevesebbet, mint a 2018 után belépőknek) nekik is ukránul kellene tanulniuk, de ehhez kapcsolódóan semmilyen kötelező erejű részletszabályt nem találtunk.

Az kijelenthető, hogy a külön osztályokat és konkrét százalékokat előíró új szabályok jelenleg csak azokra érvényesek, akik 2018. szeptember 1-jén vagy azután kezdték meg az iskolát, azaz az első hat évfolyamra.

A jogszabályok szerint az ezekre az évfolyamokra járó diákok már csak külön osztályokban tanulhatnának magyar nyelven, az ötödikeseknek és hatodikosoknak pedig kötelező lenne a tanulmányi idő legalább 20 százalékában ukrán nyelven tanulniuk.

Szijjártó Péternek az az állítása így a szabályozás alapján igaz, hogy a kárpátaljai oktatás “elukránosítása” megkezdődött, az viszont ebben a tanévben még nem fedi a valóságot, hogy 10. és 11. évfolyamon csak az órák 40 százalékát lehet magyarul hallgatni. Az ukrán nyelvű oktatás százalékos megkötései egyelőre csak az 5. és 6. osztályosokra vonatkoznak.

Menczer Tamás, Szijjártó egyik államtitkára június 22-i nyilatkozatában még pontosan ezt mondta. Az ukrán oktatási törvényt kritizálva Menczer az MTI tudósítása szerint “cáfolta, hogy a hatályba lépést elhalasztották idén szeptemberről jövő év szeptemberére. A törvény életbe lép már idén szeptemberben az ötödik és hatodik évfolyamokon”.

Több nyilvános információ utal arra, hogy a gyakorlatban még az első hat évfolyamon sem érvényesülnek mindenhol az új szabályok. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola Facebook-oldalára például augusztus 31-én azt írták ki, hogy az újonnan kinevezett iskolavezetés csak szerette volna elérni, hogy szeptembertől ukrán első osztály induljon, és a tantárgyak egy részét ukránul oktassák, de a tantestület tiltakozását látva visszakoztak.

Az ukrán államnyelv védelméért felelős ombudsman idén májusban közzétett 2022-es jelentésében az olvasható (131. oldal), hogy a beregszászi régió 108 ellenőrzött iskolája közül 37-ben egyáltalán nem volt ukrán nyelvű osztály. Az ombudsman amiatt is kritizálta a beregszászi intézményeket, hogy oktatási programjaikban nem határozták meg az ukránul és magyarul oktatott tantárgyak listáját.

Pedig a törvények értelmében az ukrán osztályok indítása és 5. osztályban a 20 százalékos ukrán tanítási arány bevezetése már 2022/2023-as tanévben is kötelezettség lett volna.

Az oktatási törvény 7-es cikkelyének, azaz az oktatás nyelvére vontakozó részének hatályba lépése körüli bizonytalanságokkal, ellentmondásokkal kapcsolatban tájékoztatást kértünk az ukrán oktatási minisztériumtól és a magyarországi ukrán nagykövetségtől is. Cikkünk megjelenéséig azonban kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ.

Mit mond minderről a Velencei Bizottság?

Szijjártó Péter Toledóban arról beszélt, hogy az ukrán oktatási törvény “teljes mértékben szembe megy” a Velencei Bizottság és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának intézkedéseivel. Utánanéztünk, mi igaz ebből.

A Velencei Bizottság az Európai Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. Abban segít az Európa Tanács tagállamainak, hogy jogszabályaikat összhangba hozzák a nemzetközi és európai jogi standardokkal. Intézkedéseket nem hoz, csak véleményeket és ajánlásokat bocsát ki, így az új ukrán oktatási törvény legfeljebb ezekkel tud szembemenni.

A Velencei Bizottság valóban több szempontból kritizálta a 2017-es ukrán oktatási törvényt, Szijjártó Péter interpretációja azonban túlzásnak tekinthető.

A Bizottság 2017 decemberében adott ki először részletes véleményt az oktatási törvényről. A kisebbségi nyelvű oktatás kérdését pedig később egy 2019-es és egy egészen friss, 2023-as véleményében is érintette a Bizottság.

A 2017-es eredeti dokumentumban a Bizottság, amellett, hogy legitim célként ismerte el az államnyelv erősítését (118. bekezdés), főleg az oktatási törvény 7. cikkének homályosságát kritizálta (120.). Mivel ekkor még nem született meg a részletszabályokat tartalmazó törvény a középfokú oktatásról, nem lehetett tudni, mit jelent az, hogy az EU hivatalos nyelvein „egy vagy több tantárgy” az 5. évfolyamtól is oktatható. A vélemény továbbá indokolatlanul diszkriminatívnak nevezte a nem EU-s kisebbségi nyelvek, például az orosz negatív megkülönböztetését (124.).

Részlet a Velencei Bizottság 2017-es véleményéből

Konkrétan a magyar nyelvre is vonatkozó, 5. évfolyamtól érvényes szabályokról azt írta a Bizottság (122.), hogy „ha a törvényt úgy hajtanák végre, hogy a kisebbségi nyelveket csak tantárgyként lehetne tanítani, és nem lenne lehetőség más tantárgyak kisebbségi nyelven történő oktatására, az egyértelműen aránytalan beavatkozást jelentene a kisebbségek meglévő jogaiba”.

Az EU-s nyelveknek adott pluszlehetőség viszont elfogadható megoldás lehet abban az esetben, ha „a végrehajtási jogszabályokban megfelelő garanciák szerepelnek arra, hogy az anyanyelvi tanítás terjedelme elegendő lesz ahhoz, hogy a tanulók magas szintű szóbeli és írásbeli jártasságot érjenek el” - értékelt 2017-ben a Bizottság (123.).

A 2019-es vélemény írásakor a Velencei Bizottság a részletszabályoknak még csak a tervezetét ismerte. Ez alapján bírálták, hogy a szabályozás csak a kötelezően ukránul tartandó órák arányát szabja meg, azzal nem foglalkozik, hogy minimálisan mennyi időt kell anyanyelvű oktatásra fordítani. Ez fenntartja a bizonytalanságot és nagy szabadságot biztosít az oktatási hatóságoknak (2019-es vélemény 75. bekezdés).

A 2023-as, legfrissebb véleményben azt írják, hogy a Velencei Bizottság nem végezte el a 2020-as középfokú oktatásról szóló törvény – tehát a részletszabályok – kimerítő értékelését (2023-as vélemény, 62. bekezdés). Mindenesetre aggodalomként fogalmazzák meg „az anyanyelven történő oktatás jelentős visszaszorulását”, és visszautalnak a 2017-es véleményük egy pontjára, ami szerint az uniós nyelveken történő, meghatározott arányú oktatást nem lehetőségként, hanem jogként kellene törvénybe foglalni (63. bekezdés).

A Bizottság tehát a konkrét ukrán megoldásról nem nyilatkozott, viszont leszögezte, hogy garanciák kellenek arra, hogy középfokon is megmaradhasson legalább annyi anyanyelvi oktatás, ami elég az anyanyelv magas szintű elsajátításához.

Legfrissebb véleményükben azt is nyugtázták, hogy Ukrajna 2023. szeptember 1-ig elhalasztotta az oktatási reform bizonyos elemeinek bevezetését (64. bekezdés), és további halasztást ajánlottak, illetve a rendszer átgondolását a 2017-es vélemény tükrében (80.). Mint láttuk, a 2018 előtt iskolába lépőkre meg is történt a további egy éves halasztás.

A Charta

Szijjártó Péter szerint az ukrán oktatási törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásai a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának intézkedéseivel is teljes mértékben szembemennek.

A Charta magyar nyelvű fordítása innen érhető el.

Az általános iskolai és középiskolai oktatás területén a Chartát aláíró államok, köztük Ukrajna is, azt vállalták, hogy

  • elérhetővé teszik az oktatást az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy
  • elérhetővé teszik az iskola lényegi részét az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy
  • biztosítják, hogy az érintett regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása a tanrend integráns részét képezze, vagy
  • a fenti intézkedések valamelyikét legalább azokra a tanulókra alkalmazzák, akik kívánják, vagy adott esetben, akiknek családja kívánja, és létszáma elegendőnek minősül.

Ukrajna a fenti listából a 4. megoldást vállalta, ami azt jelenti, hogy szabadon választhat a megelőző háromból. A legalacsonyabb elvárás alapján már az is elég, ha a kisebbségi nyelvek oktatása a tanrend részét képezi, ráadásul ezt is csak akkor kötelező biztosítani, ha elegendő család kéri.

Mivel az új oktatási törvény a kisebbségi nyelvek tantárgyként történő oktatását nem veszélyezteti, Ukrajna a Charta konkrét oktatási szabályait nem sérti meg.

A Charta szakértői bizottsága ennek ellenére bírálta az ukrán oktatási törvényt. Legfrissebb, idén júniusban elfogadott nyilatkozatukban arra figyelmeztetik Ukrajnát, hogy

„a Charta rendelkezéseinek fényében a ratifikációt követően a részes állam nem vezethet be kedvezőtlenebb védelmi rendszert, mint ami a ratifikáció időpontjában érvényben volt, és legalább a meglévő védelmi szint fenntartását kell garantálnia; az új jogszabályok nem lehetnek negatív hatással a kisebbségi nyelvek meglévő védelmére az oktatásban.”

Bár ezt kifejezetten nem írják, valószínűleg a Charta 4. cikkére utalnak, amely kimondja, hogy a Charta “egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza, vagy lerontja az Emberi Jogok Európai Egyezménye által biztosított jogokat”, így a rendelkezései nem érintik azokat az aláíró országokban érvényes szabályokat sem, amelyek több jogot biztosítanak a kisebbségeknek, mint amit a Charta megkövetel.

Az új ukrán törvény viszont egyértelműen kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a kisebbségi nyelveket az eddigi állapothoz képest.

Ezért, ha ezt a passzust úgy értelmezzük, ahogy a szakértői bizottság, akkor az új ukrán törvény annak ellenére is szembemegy a Chartával, hogy Ukrajna saját oktatási vállalásainak megfelel.

Hol kap jelentőséget a magyar felháborodás?

Ahogy Szijjártó mondta, a kritikának, amit a magyar kormány fogalmazott az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában lesz jelentősége. Az ország 2022 júniusában, négy hónappal az orosz invázió megindulása után, tagjelölti státuszt kapott az Európai Tanácstól. A következő lépés az EU-csatlakozáshoz vezető úton a csatlakozási tárgyalások elindítása lenne.

A tárgyalások megkezdéséről az Európai Bizottság ajánlása alapján szintén az Európai Tanács hoz döntést. Tagjai az EU-tagállamok állam- illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke.

Ahhoz, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalásai megkezdődhessenek, a Tanács összes tagja, így a magyar kormányfő beleegyezésére is szükség van.

Az Európai Bizottság a tagjelölti státusz megadását követően hét feltételt szabott Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

  • Igazságügyi reformot,
  • korrupcióellenes intézkedéseket,
  • az ukrán alkotmánybíróság és a bűnüldözés reformját,
  • pénzmosás elleni intézkedéseket,
  • az oligarchákat célzó törvények bevezetését
  • és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét

várja az országtól.

Mielőtt a tárgyalások megkezdésének kérdése az Európai Tanács elé kerül, az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy Ukrajna milyen előrelépéseket tett ezen a hét területen. Az erről szóló jelentés várhatóan idén októberre készül majd el.

Ha az elért eredményeket elegendőnek találja, az Európai Tanács 2023 decemberében hozhat döntést a csatlakozási tárgyalások elindításáról.

Ezzel a döntési helyzettel kapcsolatban üzente meg Toledoban Szijjártó Péter a magyar kormány jelenlegi álláspontját. Ezt az álláspontot erősítette meg néhány nappal később Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is.

“Az ukrán álláspont a magyar kisebbséggel kapcsolatban teljesen elfogadhatatlan. Amíg ez a probléma meg nem oldódik, nem tudjuk támogatni Ukrajna uniós csatlakozását. Ez a sziklaszilárd álláspontunk”

- jelentette ki a Politiconak adott interjújában.

Olha Sztefanyisina, Ukrajna uniós csatlakozásáért felelős miniszterelnök-helyettese szeptember 12-én azt mondta, hogy az ország kész engedményeket tenni a kisebbségi jogok, azon belül is konkrétan az ukrajnai kisebbségek anyanyelvi oktatásának ügyében, de konkrétumokat nem mondott ezzel kapcsolatban.

Lakmusz