Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára október 5-én a Magyarország Mária országa című emlékkonferencián arról beszélt, hogy a társadalomban milyen fontos a kereszténység és más felekezetek jelenléte.
A beszédében - amelyet hosszan szemlézett az MTI és a hirado.hu is - több adat is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon mennyire vallásosak az emberek, és konkrét példákat hozott arra is, hogy szerinte milyen tényezők fenyegetik napjainkban a kereszténységet. Ebben a cikkben öt állítását ellenőrizzük.
Az államtitkár ezeket a számokat nem először idézte, szeptember 28-án Kazincbarcikán egy óvoda átadásán is beszélt a „friss reprezentatív felmérésről”. Az idézet végigfutott a sajtón,
de a kutatásnak semmiféle nyomát nem találtuk – sem angolul, sem magyarul.
Megkérdeztük Soltész Miklóst is, hogy milyen adatokra támaszkodva tette a fenti kijelentést, de az államtitkár cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
A politikus szeptember 28-i beszéde előtt egy nappal ugyan megjelent az Alapjogokért Központ friss felmérése A magyarok háromnegyede kiáll az ország keresztény kultúrája mellett címmel, ám a kutatás nem tartalmazza a Soltész által idézett adatokat. Arról beszél csupán, hogy „A választókorú magyarok 75 százaléka szerint Magyarország kultúrája és hagyományai alapján is keresztény nemzet, sőt, 86 százalékuk meg is van keresztelve.”
A European Social Survey és a European Values Study eredményeit a G7 idén januári cikkében ismertette. Azt ugyan megjegyzi a cikk, hogy “az istenhit a rendszerváltás utáni 58 százalékról kétharmados szintre emelkedett”, ezt azonban nem a European Social Survey adatai alapján állítja, hanem a tavaly decemberben megjelent Társadalmi Riport 2022 adatai alapján.
Forrás: Társadalmi Riport 2022
Ebből kiderül, hogy a riport szerzői a European Values Study adataiból számították ki, hogy míg 1991-ben 58 százalék volt az istenhívők aránya, addig ez a szám 2018-ban már 65 százalék volt. Az ábrán az is látszik, hogy a halál utáni életben, a mennyországban és a pokolban hívők aránya is növekedett.
Ez a kétharmados szám tehát nem a European Social Survey adataiból származik, ráadásul 2018-as, tehát öt évvel ezelőtti az adat.
A European Social Survey legfrissebb adatai 2020-ból valók, és az istenhitet illetően a “Mennyire vagy vallásos?” kérdés a legrelevánsabb. Erre a megkérdezett magyarok 20,7 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem. A maradék majdnem 80 százalék egy 1-10-es skálán jelölhette be a vallásossága mértékét, legtöbben (16,8%) a középen lévő 5-öst választva.
Egy másik felmérés, az Ipsos Religion 2023 friss (2023-as) adatai szerint a magyarok kevesebb mint fele, csupán 46 százaléka hisz Istenben: 20 százalék úgy, ahogy a szent szövegekben le van írva, 27 százalék pedig inkább valamiféle magasabb hatalomként vagy szellemként gondol istenre.
Forrás: Ipsos Religion 2023
Ezt Soltész a már említett Ipsos-felmérésből idézhette, ott ugyanis valóban van egy táblázat, amely szerint a megkérdezett magyarok 62 százaléka vallásos: 58 százalék vallotta magát kereszténynek, 4 százalék pedig egyéb vallásúnak. 31 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem vallásos.
Forrás: Ipsos Religion 2023
Az államtitkár utóbbi állításában idézett adat tehát stimmel, arról viszont sem a kecskeméti eseményen, sem máshol nem beszélt, hogy az idei népszámlálási adatokból tisztán látszik,
hogy 2011-hez képest majdnem egymillióval kevesebb ember vallotta magát katolikusnak az országban.
A magukat reformátusoknak vallók száma kisebb mértékben, csupán 200 ezerrel csökkent, az evangélikusoké pedig közel 40 ezerrel.
Forrás: KSH
Jelentősen megnőtt azok száma is, akik nem válaszoltak a vallásossággal kapcsolatos kérdésre. Semjén Zsolt ennek nemrég meg is találta az okát: a miniszterelnök-helyettes a DK-s Vadai Ágnes kérdésére válaszolva kifejtette, hogy szerinte azért nőtt meg a nem válaszolók aránya, mert most először névvel és címmel kellett részt venni a népszámláláson. Semjén szerint nem kizárható, hogy sokakat a DK egyházellenes propagandája "félemlített meg".
Ez az állítás sem először hangzik el kormánypárti politikus szájából: tavaly év végén Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára beszélt arról, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása; idén márciusban szintén Soltész említette meg, akkor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóskán; idén szeptember elején pedig Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszélt ugyanerről, Pápán.
Kövér beszéde után a Telex írt egy hosszabb tényellenőrzést arról, vajon igaza van-e a politikusnak. Arra a megállapításra jutottak, hogy a számtalan különböző mérési módszer miatt ugyan elég nehéz meghatározni, melyik vallás a legüldözöttebb a világon, de a rendelkezésre álló források alapján azt mondhatjuk, hogy valóban a kereszténység lehet az első ezen a toplistán.
A lap az amerikai Pew Kutatóközpont 2018-as kutatását idézi, amely legutóbbi felmérésében 185 országot vizsgált meg abból a szempontból, hogy az ott élő vallási közösségeket bántalmazták-e kifejezetten a vallásuk miatt. Mint írják, a keresztények és a muszlimok a világ két legnagyobb vallási csoportja, és az adatok szerint ezt a két csoportot érte 2007 óta folyamatosan a legtöbb zaklatás: 2018-ban a keresztényeket 145 országban zaklatták,a muszlimokat pedig 139 országban.
Azt azonban, ahogy a Telex is írja, fontos kiemelni, hogy
a felmérés csupán azt vizsgálja, hány országban történt zaklatás, azt nem, hogy egy országban mennyi zaklatás történt.
Forrás: Pew Research Center
Ahogy arra sincs adat, hogy egy vizsgált országon belül milyen a különféle vallási zaklatások aránya.
Soltész ezzel Paivi Rasanen orvos és volt finn belügyminiszter esetére gondolhatott, akit 2022 januárjában valóban bíróság elé állítottak a melegek elleni gyűlöletbeszéd miatt. A politikus három alkalommal is becsmérlő megjegyzést tett a melegekre: egy 2004-es online véleménycikkben „fejlődési rendellenességként” írt a melegségről, egy 2019-es rádióinterjújában pedig a homoszexualitást a "genetikai degeneráció" egyik formájának nevezte. Egy 2019-es tweetjében a politikus egy fotót osztott meg, amelyen olyan bibliai versek szerepeltek, amelyek látszólag szégyenletes cselekedetnek mutatják be a homoszexuális aktusokat.
A finn ügyészség szerint a miniszter kijelentései alkalmasak arra, hogy intoleranciát, megvetést és gyűlöletet keltsenek a melegekkel szemben, sértik az egyenjogúságukat, és túllépik a szólás- és vallásszabadság határait. Bár a politikus ellen felhozott vádak technikailag börtönnel is büntethetők, az ügyészek pénzbüntetés kiszabását kérték Rasanenre.
Tavaly március végén a volt minisztert a bíróság minden vád alól felmentette, erről akkor a Hetek, és annak nyomán a hirado.hu is hosszan beszámolt.
Annyiban tehát igaza van Soltésznak, hogy a volt minisztert bíróság elé állították, de az államtitkár állításával ellentétben
nem azért, mert idézett a Bibliából, hanem gyűlöletbeszéd miatt; és végül nem került börtönbe.
Ez a narratíva sem új: korábban írtunk arról, hogy egy készülő ír törvény miatt az Alapjogokért Központ azért aggódott, hogy Írországban börtön járhat a Biblia idézéséért.
Címlapi kép: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkára beszédet mond Kazincbarcikán 2023. szeptember 27-én. Forrás: MTI/Vajda János
