Tényleg bevándorlókat költöztetnének Hollandiában a gazdáktól elvett földekre?

Súlyos vádakkal illeti Jeszenszky Zsolt jobboldali véleményvezér az előző holland kormányt a gazdatüntetések hátterét magyarázó videójában. Két állítását ellenőriztük.

Jeszenszky Zsolt jobboldali véleményvezér a Kontextus Youtube-csatornáján futó, A valóság ezer darabja című műsorában jelentkezett egy tényfeltárónak szánt videóval a 2019 óta tartó holland gazdatüntetések hátteréről. A videóban olyan erős állításokat tesz, hogy

  • Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök egy több évvel ezelőtti tüntetésen “éles fegyverrel lövetett” a tüntető holland gazdákra,
  • vagy hogy a holland kormány a gazdáktól megszerzett termőföldek helyére “új lakónegyedeket tervez, hogy a fejetlen bevándorlás-politikája eredményeként kialakult súlyos lakásválságot így kezelje.”

Jeszenszky az első állítás bizonyítására egy fotót mutat, a második állítását azonban nem támasztja alá semmilyen bizonyítékkal, és a hír forrását sem jelöli meg.

Ellenőriztük, milyen tények állnak Jeszenszky kijelentései mögött, és a következőkre jutottunk:

  • Egy 2022. júliusi hollandiai gazdatüntetésen egy rendőr valóban lövéseket adott le egy traktorra, ez azonban egyedi eset volt, rendőri túlkapás, amely után vizsgálat indult, és azóta az érintett rendőrt bírósági eljárásban el is ítélték. Annak lehetőségét, hogy Rutte ex-miniszterelnök “lövetett” a tüntető holland gazdákra, ráadásul a rendőrség szervezeti felépítése alapján is ki lehet zárni.
  • A második állítás a termőföldek helyére épített bevándórló-lakónegyedekről pedig nem más, mint egy összeesküvés-elmélet, amit egy holland szélsőjobboldali politikus már Tucker Carlson műsorában is megfuttatott.

Miről szólnak a gazdatüntetések?

A holland gazdatüntetések 2019 októberében kezdődtek, miután egy tanácsadó testület, amelynek a korábbi miniszterelnök-helyettes Johan Remkes is a tagja volt, “drasztikus lépéseket” javasolt a kormánynak, hogy klímavédelmi okokból visszaszorítsa az ország nitrogénkibocsátását. Mivel a mezőgazdasági szektor az egyik legnagyobb nitrogéntermelő, a 2020-ban kiadott végleges tervezetben az agrárium nitrogénkibocsátásának felére csökkentését irányozta elő a holland kabinet a 2020-as évtized végére. A terv szerint ehhez szükség volna állattenyésztő farmok állami felvásárlására és bezárására. A kormány össze is állított egy listát annak a 3000 gazdaságnak a nevével, amelyek a legtöbb nitrogénszennyezést okozzák az erre érzékeny Natura 2000-es védelem alatt álló területeken. Az állami földfelvásárlási program ezeket a földterületeket érintené - derül ki a Guardian részletes összefoglaló cikkéből. A felvásárlási programban a részvétel elvileg önkéntes, de a portálnak nyilatkozó gazdák elmondása szerint vannak eszközök a kormány kezében, amelyekkel a farmjuk eladása irányába tolja, ha úgy tetszik, kényszeríti az érintetteket. Például azzal, hogy megnehezíti a gazdaságok eladását más magántulajdonosoknak.

A jövőjüket féltő holland gazdák már a 2019-es bejelentés után tiltakozni kezdtek, de a legnagyobb tüntetéseket 2022-ben rendezték az ügyben. És bár tavaly novemberi sajtóhírek szerint az állami felvásárlási program 750 holland farmer részvételével már javában zajlik, 2023-ban is voltak kisebb demonstrációk, amelyek a leköszönő holland kormány agrárpolitikája ellen tiltakoztak.

A “liberális holland miniszterelnök” a tüntetőket löveti?

Az állítás, hogy Mark Rutte egykori holland miniszterelnök a tüntetőket lövette, többször elhangzik a videóban (0:11-nél és 3:00-nál), valamint a rövid ajánlóban, amit a TikTokon is posztoltak. Jeszenszky egészen pontosan azt állítja, hogy a holland rendőrség a liberális Mark Rutte akkori miniszterelnök utasítására lőtt éles lőszerrel a traktoros tüntetőkre.

Ez az kijelentés azonban több szempontból sem állja meg a helyét.

A videóban szereplő lövöldözés, valós, de egyedi eset.

Jeszenszky videójában ez a kép látható, mialatt a tüntetők lövetéséről beszél.

Forrás: Report24

Fordított képkeresés segítségével két külföldi portálon is megtalálható ugyanez a kollázs. Az angol nyelvű The Rio Times és a német nyelvű Report24 oldal cikkéhez is használták. Mindkét írás ugyanazt a címet viseli, 2022. július 6-án jelent meg, és a témánkról szól: a holland rendőrség éles lőszerrel lőtt a gazdatüntetés békés résztvevőire. Az azonban nem derül ki belőlük, pontosan hol készültek a kollázson szereplő képek.

Ha a megfelelő keresőszavakkal elvégzünk egy Google keresést, láthatjuk, hogy ismert médiumok, például a Politico vagy a német Deutsche Welle is írtak az esetről.

Google-keresés eredménye 2024. január 19-én.

A két cikk szerint a rendőrség elmondása alapján a következő történt: traktoros tüntetők egy csoportja megpróbált feljutni az autópályára a Frízföld tartományban található Heerenween település közelében, és amikor a rendőrség igyekezett útjukat állni, a tüntetők megindultak feléjük a traktoraikkal. Figyelmeztető lövéseket adtak le, a lövések eltaláltak egy traktort, de senki sem sérült meg. Ezen az esetről készült videón is látszik, hogy egy rendőr lövéseket ad le egy mellette elhaladó járműre, amely lassítás nélkül továbbhajt.

A DW cikke szerint a tüntetők azonban vitatták a körülményeket, azt állították, nem léptek fel fenyegetően a rendőrökkel szemben.

A traktort vezető 16 éves fiatalt letartóztatták. Július 22-én a holland Igazságügyi Minisztérium közölte, hogy vizsgálat indult az ügyben, amely azt hivatott feltárni, hogy a rendőr tette gyilkossági kísérletnek minősül-e. A rendőrt végül emberölési kísérlet bűntettével bűnösnek találták, és a bíróság tavaly novemberben nyolcvan óra közmunkára és egy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

A lövöldözés tehát valóban megtörtént, de az egyik bírósági tárgyaláson elhangzottakból is látszik, hogy egy rendőri túlkapásról van szó, a rendőr elismerte, hogy nem mérte fel megfelelően a helyzetet, amikor “félelmében, hogy ő vagy mások megsebesülhetnek”, a mozgó traktorra lőtt.

Az eset elszigeteltségét mutatja, hogy hiába kerestük az online sajtóban, semmi nyomát nem találtuk annak, hogy a rendőrség más alkalommal használt volna éles lőfegyvert az immár több mint négy éve tartó tüntetéssorozat során.

Az eset körülményeinek ismeretében minimum valószerűtlennek tűnik, hogy Mark Rutte akkori miniszterelnök adott volna utasítást a rendőrségnek az éles lőszer használatára. Nem találtunk semmilyen hiteles, nyilvánosan elérhető információt, amely ezt bizonyítaná, de még a videóban használt kollázs forrásaként beazonosított két portál is csak feltételes módban beszélt a “lövetés” lehetőségéről, amikor az eset pontos körülményei még nem lehettek ismertek.

A két képernyőképen angolul és németül az olvasható: "Nem világos, hogy a rendőrség kapott-e utasítást arra, hogy emberekre lőjenek, de a holland politika olyan körülményeket teremtett, amelyek között a helyzet teljes eszkalációja fenyeget."

Rutte szerepe az éles lőfegyver használatának elrendelésében a rendőrség szervezeti felépítése miatt is kizárható. Az operatív irányításáért felelős rendőrfőnök ugyanis az igazságügyi miniszternek tartozik jelentési kötelezettséggel, az országos és a regionális szervezeteket pedig többtagú tanácsok irányítják.

Elmondhatjuk tehát, hogy a videó készítői valós eseményre utalva tesznek félrevezető következtetéseket, és hamisan sugallják, hogy a holland gazdatüntetések során a tüntetők felülről vezényelt rendőri erőszak áldozatai lettek volna.

Lakóházak migránsoknak a termőföldek helyén?

A videó másik erős mondása, hogy

“A [holland] kormány a termőföldek helyére új lakónegyedeket tervez, hogy a fejetlen bevándorlás politikája eredményeként kialakult súlyos lakásválságot így kezelje.”

Bár Jeszenszky sem a videóban, sem kérdésünkre nem árulta el, mire alapozza ezt az állítását, kis utánajárással kideríthető, hogy a véleményvezér egy népszerű összeesküvés-elméletet melegít fel.

Az elmélet alapja a holland kormány már bemutatott programja, miszerint felvásárolnák a nitrogénszennyezésért leginkább felelős gazdaságokat, amelyekről egy 3000 tételes listát is készítettek.

Arra viszont, hogy az így felvásárolt gazdaságok bezárása után a helyükön új lakónegyedek építését terveznék, semmilyen közvetlen bizonyíték nem ismert a nyilvánosságban.

A Lead Stories nevű tényellenőrző portál egy TikTok-videóban terjedő hasonló állítást ellenőrzött korábban, miszerint Mark Rutte azért próbált megszerezni több mint 3000 gazdaságot, hogy bevándorlóknak adhassa őket. Hiába keresték a holland Szenátus és a Képviselőház honlapján vagy a sajtóban, nem találták nyomát, hogy létezne, vagy valaha tervben lett volna a felvásárolt földeket bevándorlóknak juttató intézkedés. Visszavezették viszont, hogy az állítás Eva Vlaardingerbroek jobboldali aktivistától származik, aki korábban a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) párt politikusa volt. Vlaadingerbroek sokfelé turnézott már az elmélettel, 2022 nyarán szerepelt a Fox Newson a csatornától azóta kirúgott Tucker Carlson műsorában. Itt arról beszélt, hogy szerinte a nitrogénválság csak álca, a holland kormány valójában azért akarja megszerezni a farmokat hogy a gazdák földjeit az újonnan érkezett bevándorlóknak adja.

Ez a narratíva kezdett aztán terjedni a nyilvánosságban, hangoztatta például a pártjával azóta választásokat nyerő, Hollandia következő miniszterelnökének készülő Geert Wilders is egy vele készült videónterjúban. A #DutchFarmers hashtaggel azóta is terjednek elméletek, amelyek szerint a holland gazdaságok kisajátítása része a Great Resetnek, azaz a Nagy Újraindításnak, a Világgazdasági Fórum (WEF) globális hatalomátvételének. Hogy mi valójában a Great Reset, és hogyan lett egy egész összeesküvéselmélet-rendszer alapja, arról ebben a korábbi cikkünkben írtunk bővebben.

Nem ez az első eset, hogy a holland gazdatüntetésekkel kapcsolatban téves információk terjednek: nemrég egy 2015-ös belgiumban készült videót osztottak meg úgy a közösségi médiában, mintha az a 2022-es hollandiai tüntetések során készült volna.

Az “Így akarnak minket rákényszeríteni a műhúsokra” című videó a 2019-ben kezdődött hollandiai gazdatüntetésekről a Kontextus Youtube-csatornáján jelent meg. A Kontextus eredetileg 2021-ben, podcastként indult, 2023-ban költözött a Youtube-ra. A két alapító-műsorvezető Megadja Gábor és Hortay Olivér jelenleg is a kormány egyik kedvenc agytrösztje, a Századvég kutatóintézeti igazgatói. A Kontextus számos Facebook-hirdetését fizeti a Századvég, de olyan Kontextus-posztot is találtunk a Meta hirdetési adatbázisában, amelyet a Magyar Nemzet osztott tovább, és a Mediaworks fizetett. A Youtube-csatorna célja, saját meghatározásuk szerint: “Aktualitások, kül- és belpolitika, kultúra, a jelen és a múlt feltárása. Kontextusba helyezzük az igazán fontos kérdéseket.

Címlapi kép forrása: a Kontextus Youtube-csatornája

* Javítás 2024. január 23-án, 13:26-kor: Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy Johan Remkes miniszterelnök-helyettesként bejelentette, hogy a kormány "drasztikus lépésekre" készül a nitrogénkibocsátás visszaszorítása érdekében. Valójában egy tanácsadó testület tett javaslatot a kormánynak "drasztikus lépések" megtételére az ügyben. A tagjai között Remkessel, aki akkor Hága helyettes polgármestereként dolgozott, és jóval korábban, 2002 és 2003 között volt Hollandia miniszterelnök-helyettese. Később a kormány nevében ő vezette a tiltakozó gazdákkal folytatott tárgyalásokat.

Totth Benedek
Műfordító, szerkesztő, író, tizenöt évig dolgozott szabadúszóként a könyvkiadásban. Regényeket, novellákat, színdarabokat fordított (többek közt Cormac McCarthy, Aldous Huxley és Hunter S. Thompson műveit), majd szerkesztőként dolgozott több kiadónál. Az első regénye a Margó-díjas Holtverseny volt, ezt követte 2017-ben Az utolsó utáni háború. Eddig főként irodalmi folyóiratokban publikált, 2023 őszén kezdett újságot írni a Lakmusznál.