Nagy Újraindítás: így lett a Világgazdasági Fórum a dezinformáció egyik kedvenc célpontja

Ezen a héten tartják Davosban a világ gazdasági és politikai vezetőinek éves csúcstalálkozóját. A Világgazdasági Fórummal kapcsolatban főként a Covid-járvány kitörése óta terjednek hamis információk. Megnéztük, mi áll ezek hátterében.

 
Három olyan cikk a Lakmusz elmúlt fél évéből, amelyben a Világgazdasági Fórumról (World Economic Forum, WEF) vagy annak alapító elnökéről, Klaus Schwabról terjesztett hamis információkat cáfoltunk meg.

A WEF ezen a héten tartja éves találkozóját a svájci Davosban. A konferenciára a világ legnagyobb vállalatainak tulajdonosai és menedzserei, politikai felsővezetők és a civil szektor képviselői kapnak meghívást. Idén összesen 2700 résztvevőt várnak, köztük 116 dollármilliárdost, több mint 50 állam- és kormányfőt és számos minisztert. Magyarországot Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte, aki kedden szólalt fel a fórumon.

A WEF-fel kapcsolatos hamis vagy félrevezető hírek az elmúlt két és fél évben, nagyjából a koronavírus-járvány kirobbanása óta látványosan elszaporodtak és egy összeesküvéselmélet-halmazzá álltak össze. Krekó Péter, az ELTE docense, a Political Capital igazgatója szerint több évtizedes hagyománya van azoknak a teóriáknak, amelyek egy új világrend, egy diktatórikus világkormány bevezetésének kísérletét látják különböző nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben vagy a Bildelberg-csoportban. Mára azonban egyértelműen a WEF került a “világkormány” ellen küzdők célkeresztjébe.

Az ok: 2020 nyarán a WEF és Klaus Schwab meghirdette a Great Reset (Nagy Újraindítás) kezdeményezést. A Great Reset tulajdonképpen azt az egyszerű gondolatot takarja, hogy a koronavírus-járvány és a nyomában bekövetkező gazdasági leállás után a világgazdaság nem működhet tovább ugyanúgy, mint azelőtt.
 
Fotó: Bart Maat/AFP

Az erre felhúzott, szerteágazó összeesküvés-elmélet azonban egy jól kidolgozott tervként állítja be a Great Resetet, amely arra irányul, hogy a globális elit a járványt és a gazdasági válságot kihasználva átvegye az irányítást a világ felett, és egy neokommunista-zöld-digitális diktatúrát vezessen be. Az elmélet extrémebb leágazásai szerint magát a járványt is a terv részeként, szándékosan idézték elő, a hatalomátvétel egyik eszköze pedig a Covid-oltás, amivel a népesség egy részének kiirtására törekszenek az összeesküvő szupergazdagok. (Ez a narratíva köszön vissza például a Died Suddenly című oltásellenes filmben, amelyet részletesen elemeztünk a Lakmuszon.)

Ebben a cikkben
 
  • bemutatjuk a WEF szervezetét és tevékenységeit,
  • megvizsgáljuk, mit tartalmaz valójában a Great Reset program,
  • áttekintjük a WEF-ről Magyarországon és külföldön terjedő dezinformáció főbb vonulatait,
  • és megpróbáljuk megfejteni, miért válhatott ilyen népszerűvé a Great Reset összeesküvés gondolata.


Klaus Schwab és a WEF

A Világgazdasági Fórumot 1971-ben alapította Klaus Schwab német mérnök-közgazdász, akkor még Európai Menedzsment Fórum néven. A szervezet 1987-ben vette fel a WEF nevet, jelenleg Svájcban bejegyzett nonprofit alapítványként működik, alapító okirata szerint a svájci kormány elismerte státuszát „a közszféra és a magánszektor közötti együttműködést segítő nemzetközi szervezetként”.

A WEF-nek a szervezet honlapja szerint 800 alkalmazottja van, a 2021-2022-es beszámoló alapján a legutolsó lezárt pénzügyi évben több mint 380 millió svájci frankból gazdálkodott. A WEF súlyát az úgynevezett „partnerszervezetek” adják. Ezek a világ legnagyobb vállalatai, amelyek a partnerség típusától függően komoly pénzeket, lényegében tagdíjat fizetnek a WEF-nek. A partnerszervezetek között van például az Amazon, a BP, a Coca-Cola, a Meta vagy az Unilever.

A partnerek képviselői kaphatnak meghívást az éves davosi csúcstalálkozókra, és ők ülnek a WEF „platformjaiban” is, amelyek a globális kihívásokra – például klímaváltozás, kiberbiztonság – igyekeznek megoldásokat kidolgozni a nagyvállalatok részvételével. Klaus Schwabnak és családjának erős jogkörei vannak a WEF-ben (a Politico szerint a 84 éves Schwab az utódját is maga jelölheti ki), de a partnerek képviselői az alapítvány kuratóriumában is helyet kapnak, aktív politikusokkal (például a kanadai miniszterelnök-helyettessel) és nemzetközi szervezetek (mint a WTO, az IMF vagy a Világbank) vezetőivel együtt.

Klaus Schwab egész filozófiájának alapja a közszféra és a vállalatok közötti együttműködés, az úgynevezett „multistakeholder megközelítés”. 

Természetesen legitim kritika is érheti a WEF-et amiatt, hogy amit csinálnak, az nem más, mint a lobbizás nem túlságosan átlátható változata, de a „hatalomátvételtől” mindez azért messze van. 

A WEF által szervezett események elsősorban a kapcsolatépítés miatt fontosak. A vállalatok javaslatokat tudnak adni a globális problémák megoldására, előadhatják saját szempontjaikat a politikusoknak olyan hozzáférési csatornákon, amelyek a fórumra nem meghívottaknak nem áll rendelkezésére, de a döntési és jogalkotási kompetenciákat nem veszik át a nemzeti kormányoktól és a nemzetközi szervezetektől.


A Great Reset

A Great Reset programot 2020 júniusában hirdette meg a WEF az azóta Nagy-Britannia uralkodójává előlépő Károly walesi herceggel együttműködésben. Júliusban Klaus Schwab Thierry Malleret francia közgazdásszal közösen könyvet is publikált ugyanezzel a címmel. A kezdeményezést beharangozó videóban az hangzik el, hogy „a jelenlegi globális krízis életünk minden aspektusát felforgatta, de kivételes lehetőséget és esélyt is adott arra, hogy újraindítsuk és felgyorsítsuk a világunk előmozdítását célzó erőfeszítéseket”.
 

Nem könnyű összefoglalni, konkrétan milyen változásokat jelentene a Great Reset, túl azon az egyszerű megállapításon, hogy a globális kihívások leküzdéséhez a gazdaságnak máshogy kell működnie a járvány után, mint korábban. Klaus Schwab egy 2020. júniusi cikkében a kapitalizmus „újraindításának” három komponensét emelte ki, ezek
 
  • a piac igazságosabb elosztás felé terelése,
  • befektetések az egyenlőségbe és a fenntarthatóságba,
  • a negyedik ipari forradalom innovációinak felhasználása az egészségügyi és szociális kihívások megoldására.

Saját könyvbemutatóján viszont már öt prioritásról beszélt,
 
  • a társadalmi szerződés újradefiniálásáról,
  • a gazdaság dekarbonizációjáról,
  • a technológia hatékony és etikus felhasználásáról,
  • a vállalati gondolkodás átalakításáról (részvényesi szemléletből „stakeholder” szemlélet)
  • és az erősebb globális együttműködésről.

A Great Reset WEF által készített grafikus összefoglalása így fest:
 
Forrás: WEF

A program megfoghatatlanságát jól érzékelteti, hogy egyaránt kritizálták azért, mert túl nagy beleszólást engedne a vállalatoknak a politikai döntésekbe, de a fordítottjáért is: mert túl nagy beleszólást engedne a politikusoknak a vállalati döntésekbe. Egy zöld és baloldali alapállásból íródott kritika szerint a Great Reset leginkább egy jól hangzó figyelemelterelés, amivel a nagyvállalatok azt a látszatot keltik, hogy meg akarják oldani a klímaváltozás vagy az adatbiztonság problémáját, pedig valójában csak késleltetik a megfelelő szabályok kialakítását.   

Míg az elemzők dolgát nehezíti, a dezinformáció terjesztőiét megkönnyíti, hogy a Great Reset inkább egy hívószó, mint egy valódi gazdasági program.

 A WEF honlapján ráadásul a partnerszervezetek képviselői is publikálnak a Great Reset címke alatt, így gyakran nehéz elkülöníteni, hogy mi a WEF hivatalos álláspontja és mi nem az.  

A Great Reset összeesküvés-elméletként 2020 őszén kezdett erősebben, hagyományos médiafelületeken is terjedni, miután Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szeptember végén az ENSZ közgyűlésén arról beszélt, hogy „a világjárvány lehetőséget adott az újraindítására”. A Great Reset összeesküvés témáját ekkoriban olyan ismert amerikai „alt-right” médiaszemélyiségek kapták fel, mint Tucker Carlson vagy Laura Ingraham. A Fox News tévécsatornán azóta is rendszeresen megtárgyalják a globalista elit terveit, a TIME cikke szerint 2022-ben 60 műsorban volt szó a Great Resetről. Nem csoda, hogy ezt követően a teória a világon mindenhol, így Magyarországon is követőkre talált.


A magyar színtér

A jelenleg zajló davosi találkozóval összefüggésben a Great Reset számos említését megtaláljuk magyar nyelvű Facebook-posztokban. Több mint 150 megosztásnál jár például egy videó, amelyen Carlo Maria Viganó katolikus érsek a Great Resetre és az ENSZ Agenda 2030 programjára utalva ellenállást hirdet a „globális diktatúra” bevezetését célzó „államcsínnyel” szemben. A felvétel nem új, tavaly márciusban került fel az internetre, az idei találkozóhoz közeledve azonban magyar felirattal is terjedni kezdett.  

Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője azt írta a davosi összejövetelről, hogy „ez az a fórum, amelynek az elnöke, Klaus Schwab meghirdette a Great Reset, vagyis nagy újraindítás tervét, amelynek egyik fő jelmondata: nem lesz semmid, és boldog leszel”. A „nem lesz semmid, és boldog leszel” fordulatot előszeretettel idézik a Great Reset “leleplezői”, ezt hozzák fel fő bizonyítékként arra, hogy a WEF a magántulajdon eltörlésére és egy új globális kommunista rendszer bevezetésére készül.

Az idézet azonban nem a Great Reset-kiáltványokból, hanem egy 2017-ben közzétett videóból származik. A videóhoz tartozó cikkből kiderül, hogy a WEF nyolc szakértőt kért fel arra, jósolják meg, szerintük milyen lesz a világ 2030-ban. Ida Auken dán politikus volt az, aki a megosztásos gazdaságra utalva azt vetítette előre, hogy semmi nem lesz a tulajdonában, hanem igény szerint kölcsönveszi majd azt, amire szüksége lesz. Ezt nem programként, hanem némileg provokatív jóslatként fogalmazta meg, és nem is kizárólag pozitív értelemben beszélt az általa elképzelt jövőről, felvetette például, hogy mozgását digitális eszközökkel követni fogják, a „városon” kívül pedig elégedetlen tömegek gyülekeznek majd.

Facebook-oldalak és a Mi Hazánk mellett a magyar közmédia is aktívan foglalkozik a témával: az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsora több adást is szentelt a Great Reset jelentette veszélynek. Egy szeptemberi beszélgetésüket például azzal a szöveggel vezették fel, hogy „a magántulajdon eltörlése, a nemzettudat kiiktatása, a zöld diktatúra erősítése: ezek a WEF legfőbb célkitűzései a társadalom átalakítására”.
 

A Great Reset elmélet kevésbé mainstream terjesztői nyilvánvaló megerősítésként értelmezik, hogy a téma az állami médiában is teret kap.

A “Red Pill-Ébredj Fel 2.0” elnevezésű csoport például a davosi fórum kezdőnapján osztotta meg az M5 korábbi felvételét, a Zeitgeist Hungary nevű Facebook-oldal pedig azt a kommentárt fűzte egy közmédiás adáshoz, hogy „na, már nem konteó?”


A dezinformáció áradása

A Great Reset összeesküvéshez kapcsolódva konkrétabb hamis hírek, manipulált nyilatkozatok is rendszeresen terjedni kezdenek a közösségi médiában. Ezeket rendre megcáfolják a tényellenőrző oldalak.
 
  • A járvánnyal összefüggésben egy Facebook-poszt azt állította, hogy Klaus Schwab a könyvében négymilliárd „haszontalan étkező” kiirtását javasolta, egyebek mellett „megtervezett járványokkal”. Ilyen mondat nem szerepel  Schwab Great Reset című könyvében, az idézet egy 1992-es, elitellenes összeesküvés-elméletet népszerűsítő pamfletből származik.
  • Magyar nyelven is megtaláltuk azt a hamis hírt, amely szerint Klaus Schwabot otthonában tartóztatták le „a Covid19-világjárvány során állítólagosan elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban”. Schwab és a svájci rendőrség is cáfolta, hogy ilyesmi történt volna.
  • Egy a WEF-nek tulajdonított tweet azt híresztelte, hogy Klaus Schwab szerint „fenntarthatatlan” a húsevés és a földtulajdon. A Twitter-bejegyzés azonban hamisítvány, Schwab valójában sosem mondott ilyet.
  • Szintén nem tweetelt a WEF arról, hogy rasszista, aki elutasítja az átállást a rovaralapú étrendre, bár egy témával foglalkozó vállalatvezető és két kutató valóban írt arról a WEF honlapján, hogy a rovarok nagyobb szerepet kaphatnának az emberi étkezésben.
  • Visszatérő elem a manipulatív cikkekben és bejegyzésekben, hogy Yuval Noah Harari történész-celebet Schwab főtanácsadójaként vagy jobbkezeként állítják be, a Harari előadásaiban elhangzottakat pedig a WEF hivatalos programjának tekintik. Nemrég például Hararinak azon – egyébként is kontextusukból kiragadott - mondatait tulajdonították a WEF-nek, amelyek szerint „Jézus csak egy fake news”, Isten pedig „halott.” Harari szóvivője az AP-t arról tájékoztatta, hogy bár a szerző két alkalommal előadott Davosban, sosem dolgozott a WEF-nek, Klaus Schwabbal nem is találkozott személyesen.
  • Nagyot ment a közösségi médiában (többek között egy magyar nyelvű videóban) az a hír is, hogy a WEF mikrochipek beültetésével akarja kontrollálni az embereket, köztük a gyerekeket. A WEF azonban nem állított ilyet. Kathleen Philips, az imec vállalat kutatási igazgatója írt egy cikket a szervezet honlapjára a kiterjesztett valóság lehetőségeiről és etikai dilemmáiról. Ebben vetette fel a gyerekekbe ültetett nyomkövetők lehetőségét, de a szövegkörnyezetből kitűnik, hogy ezt arra hozta fel példaként, hogy a technológia alkalmazásának a határait etikai megfontolásoknak kell kijelölniük. 
  • Idén év elején a Védett Társadalom Alapítvány is megosztotta azt a hamis hírt, mely szerint a WEF „a gyerekekkel való szex dekriminalizására szólít fel”. Az állítás ismét csak egy fabrikált Twitter-bejegyzésen alapult.
  • Végül egy Magyarország-specifikus eset. A tavalyi népszámlálás idején mások mellett Dúró Dóra is feltette a kérdést: „nem lehet, hogy a népszavazás álcája alatt valójában az emberek tulajdonviszonyainak, életkörülményeinek a bújtatott felülvizsgálata zajlik, ami a későbbi tervekhez, a Great Reset végrehajtásához kell?” A Lakmusz és a Telex is megírta azonban, hogy a lakás- és tulajdonviszonyokra vonatkozó kérdések pont ugyanolyanok voltak, mint a korábbi népszámlálások alkalmával.


Miért pont a Great Reset?

A Great Reset mára egy sokféle hiedelmet egyesítő elméletté vált.

Jól rezonál azokra a korábbi teóriákra, amelyek egy új társadalmi-gazdasági-politikai rendszer bevezetésével vádolták a “világkormányzás” éppen aktuális letéteményeseit, de magába olvasztja a vírustagadó és oltásellenes nézeteket, illetve a klímaváltozással kapcsolatos dezinformációt is.

Krekó Péter szerint általánosan igaz, hogy a Covid-járvány mindenféle konteót felerősített, mert azok, akik az elit összeesküvésétől tartottak, félelmeik beigazolódását látták a kormányok által ténylegesen bevezetett megszorító intézkedésekben. Ezeket a szabadságjogaik olyan tervszerű korlátozásaként élték meg, amire szerintük a Covid-pandémia csak ürügyet szolgáltatott. Innen már logikusan következett a “kinek áll érdekében” kérdés és az az egyszerű válasz, hogy akkor biztos a járványt is a globális elit terjesztette el.

Hogy az elmélet középpontjába pont a WEF került, leginkább a véletlennek és a Great Reset program időzítésének köszönhető. Krekó Péter szerint minden “jó” összeesküvés-elmélet keresi a maga “bizonyítékait”, és Klaus Schwab tényleg arról kezdett beszélni 2020-ban, hogy a járványt és a nyomában fellépő válság jó lehetőséget jelent a gazdasági-társadalmi rendszer átgondolására és egyes globális problémák orvoslására.

“Ezzel csak az a probléma, hogy sok politikai szereplő is beszélt a járvány teremtette új helyzet kihasználásáról, a tanulságok levonásáról. A populista jobboldal például arról, hogy a vírusok terjedése miatt is vissza kellene szorítani a migrációt és a más kultúrákkal való érintkezést. A Great Reset elméletben hívőket továbbá az sem zavarja meg, hogy az állítólagos összeesküvés és a nagy terv bejelentése teljesen nyíltan történt.”

Krekó azt mondja, annyit mindenképpen érdemes “kihallani” a Great Reset teória népszerűségéből, hogy a demokratikus legitimitás kérdése, a nem választott szereplők, például multinacionális vállalatok politikai befolyása erősen foglalkoztatja az embereket. “Ugyanakkor paradox módon éppen egy olyan közpolitikai program adott újabb lendületet a képtelen elméleteknek, amelyet nem zárt körben vitattak meg, hanem transzparens módon nyilvános vitára bocsátottak.”

A cikk elkészítésében Német Szilvi is közreműködött.

A Political Capital a Lakmusz konzorciumi partnere lesz a Magyar Digitális Média Obszervatórium projekt második fázisában. A projektről itt írtunk bővebben.

(Címlapkép forrása: Bart Maat/AFP)
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz