Szerzők: Német Szilvi - Teczár Szilárd - Zöldi Blanka
Augusztus 22-én az MCC Feszt After vendége volt Tucker Carlson, az amerikai Fox News áprilisban kirúgott műsorvezetője.
Carlson médiabeli tevékenységének gyakori velejárója volt a dezinformáció terjesztése. Áprilisi elbocsátása után az AFP Ténykérdés a műsorában elhangzott valótlanságokról készített összeállítást, a Lakmuszon pedig még 2022 elején ellenőriztük Carlson Magyarországról forgatott dokumentumfilmjének állításait.
Az MCC rendezvényén elmondott nagyjából félórás beszédében Carlson hosszasan kritizálta David Pressman amerikai nagykövetet és általában az amerikai diplomáciát, kifejtette, hogy szerinte Magyarországot és Oroszországot azért támadják, mert keresztény országok. Beszélt arról is, hogy szerinte “minden politikus hazudik”, de igazán csak a nagy, a valósággal 180 fokos ellentétben álló hazugságokkal kell vigyázni, nem a kis túlzásokkal és csúsztatásokkal.
Mi azért Tucker Carlson előadására is tényellenőrzési módszertanunk általános sztenderdjeit alkalmaztuk. Beszéde nagyrészt politikai vélemények hangoztatásából állt (ezeket nem ellenőriztük), de volt néhány konkrét állítása is, amelyeknek utánanéztünk:
Tucker Carlson tegnap esti előadásában hosszan kritizálta David Pressmant. Tucker véleménye szerint az amerikai nagykövet viselkedése “undorító és megbocsáthatatlan”, ugyanis nem az amerikai népet képviseli, hanem egy kicsi érdekcsoport akaratát kényszeríti a magyarokra. Tucker meg is nevezte, hogy szerinte Pressman a Human Rights Campaign nevű, melegjogokért küzdő szervezet érdekeit képviseli.
Ezt a véleményét nem támasztotta alá konkrétumokkal, helyette például olyan túlzó retorikai fordulatokat használt, mint hogy:
„A szovjetek megmondták, hogy Lenint kell istenítened, az amerikai külügyminisztérium pedig megmondja, hogy a transzvesztitákat kell istenítened.”
Egy példával is körülírta, hogy ha egy külföldi hatalom feltűnik egy másik országban, olyan eszmét, “terméket”, mint a szabadság, könnyű “eladnia”, de ha például azt mondja, hogy a fiúknak mostantól lányoknak kellene lenniük, akkor azt a többség elutasítaná. “Az emberek többsége azt mondja, hogy a fiúkból nem lehetnek lányok, ez biológiailag lehetetlen. (...) A legtöbben nem vennék meg ezt a terméket.”
Tucker Carlson ezekkel a túlzó példákkal félrevezetően mutatta be az LMBTQI-közösség jogaiért dolgozó szervezek tevékenységét, és a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi elfogadottságát.
Címlapi kép: Németh Dániel / 444
A transznemű emberekkel szembeni amerikai attitűdökről például a Pew Research Center készített felmérést, amely komplex képet mutat: bár az amerikai felnőttek többsége (60 százaléka) úgy gondolja, hogy csak a születéskori neme határozhatja meg, hogy valaki férfi vagy nő, 64 százalékuk egyetért azzal, hogy a transzneműeket védeni kell a diszkriminációtól.
Magyarországon nem a transzneműekre szűkítve, hanem a teljes LMBTQ közösség megítélésére vonatkozóan készített reprezentatív felmérést a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, a Háttér Társaság megbízásából. A januárban publikált felmérésből kiderül, hogy Magyarországon sem olyan elutasítóak az emberek a transzneműekkel szemben, amennyire Tucker sugallja: a többség (72 százalék) például támogatja, hogy a transznemű emberek a hivatalos iratokon megváltoztathassák a nemüket és nevüket.
Tucker Carlson ezután rátért arra, hogy szerinte a amerikai adminisztráció azért “utálja” Magyarországot, mert keresztény ország, holott szerinte ez nem is egy “kifejezetten provokatívan keresztény ország”.
“Nem hiszem, hogy a magyarok többsége járna templomba. Ez nem teokrácia, nem kell hinned a katekizmusban, hogy itt élhess, vagy bármi ilyesmi. Ez egy lágy keresztény ország, a leglágyabb […] De modern mércével mérve az utolsó országok egyike, amelyik keresztény előírásokra épülő nemzetként identifikálja magát.”
Nemzetközi összehasonlító adataink csak általában a vallásosság mértékéről vannak. Ugyanakkor a 2011-es népszámlálásból tudni lehet, hogy a valamilyen felekezethez tartozó magyarok túlnyomó többsége kereszténynek vallotta magát (39 százalék katolikus, 11,6 százalék református, 2,2 százalék evangélikus). A 2022-es népszámlálás felekezeti adatait még nem tette közzé a KSH.
Máté-Tóth András és Rosta Gergely 2022-es Társadalmi Riportban megjelent tanulmánya szerint 2020-ban
valóban csak a magyarok kisebbsége, konkrétan 18 százalékuk járt legalább havi rendszerességgel templomba.
Ez a rendszerváltás időszakához képest visszaesés, a 2010-es évek közepéhez viszonyítva viszont enyhe emelkedés.
A rendszerváltás óta emelkedő trendet mutat viszont azok aránya, akik hisznek istenben, a halál utáni életben, a mennyországban vagy a pokolban. 2018-ban a magyarok 65 százaléka mondta magát istenhívőnek.
Az istenhit és a rendszeres templomba járás alapján meghatározott vallásosságban Magyarország az európai középmezőnybe sorolható.
Ugyanakkor a volt szocialista országok közül csak Csehországban és Észtországban alacsonyabb az istenhívők és a rendszeresen templomba járók aránya is, míg például a lengyelek, a románok vagy a horvátok jelentősen vallásosabbak a magyaroknál.
Tucker Carlsonnak abban is igaza van, hogy a nem túl magas vallásossági arány ellenére a jelenlegi kormány keresztény országként identifikálja Magyarországot. Az Alaptörvényben például négyszer fordul elő a „keresztény” szó, és 2018 óta szerepel benne az is, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”.
Tehát Tucker Carlson vallással kapcsolatos tényállításai megfelelnek a rendelkezésre álló adatoknak, de az ezekből levont véleményét (ezért “utálják” Magyarországot), nem támasztotta alá, nem is tudjuk ellenőrizni.
Tucker Carlson szerint az amerikai kormány Magyarország-gyűlöletének egyik bizonyítéka, hogy „a Magyarországon dolgozó amerikaiaknak a magyar és az amerikai adókat is meg kell fizetniük.” Mint mondta, Magyarország a világ azon kevés országainak egyike, ahol ez így van. „Ez egy büntetőintézkedés, egy büntetés. Büntetés az önök alkotmánya és hozzáállása miatt. Kulturális imperializmus, régen így hívtuk” – mondta előadásában Carlson.
Vélhetően arra utalt, hogy az USA 2022 júliusában egyoldalúan felmondta a Magyarországgal még 1979-ben megkötött adóegyezményét. Az amerikai pénzügyminisztérium szóvivője a Reuters-nek az egyezménnyel kapcsolatos régebb óta fennálló „aggályokkal” indokolta a lépést, de hozzátette, az aggályokat súlyosbította, hogy a magyar kormány akkoriban éppen blokkolta a globális minimumadóról szóló EU-s irányelv elfogadását.
A hivatalos indoklásban a magyar alkotmány vagy a kulturális „hozzáállás” miatti büntetés nem került elő. Az is igaz ugyanakkor, hogy a magyar kormány időközben feladta a globális minimumadóval szembeni vétóját (a minimumadóról szóló uniós irányelvet 2022 decemberében fogadták el), de ez nem hozott változást az amerikai-magyar adóegyezmény kérdésében.
Az egyezmény hatálya azonban csak 2024. január 1-től szűnik meg, vagyis a Carlson által emlegetett “büntetés” jelenleg még nem lépett érvénybe.
Az 1979-es adóegyezmény alapvetően a kettős adóztatás elkerüléséről szól. A Magyarországon dolgozó amerikai magánszemélyekre nézve ez azt jelenti (az egyezmény 20. paragrafusa szerint), hogy a Magyarországon befizetett személyi jövedelemadójuk összegét levonhatják amerikai adófizetési kötelezettségükből. Tehát az egyezmény alapján is keletkezhet mindkét országban adókötelezettségük, de a Magyarországon már befizetett adót nem kell még egyszer megfizetniük.
Ha az egyezmény már nem lesz hatályos, akkor megszűnik a jogi garancia a kettős adóztatás elkerülésére. Ezzel együtt a Magyarországon dolgozó amerikaiaknak munkajövedelmük után csak akkor kell majd több adót fizetniük, ha az USA belső adószabályai is megváltoznak.
Továbbá egyezmény hiányában a Magyarországon élő amerikaiak amerikai forrásból származó jövedelmeit – például a kamatból vagy osztalékból származó jövedelmet – magyar adó is terheli majd a PwC elemzése szerint.
A beszéd második részében Tucker az “életszínvonal-politika” szempontjából kritizálta a jelenlegi amerikai vezetést. Bár konkrét adatokat nem mondott, sőt Joe Biden elnök nevét sem említette, mégis félreérthetetlenül utalt a kormányon lévő Demokrata Párt (szerinte elmaradt) választási ígéreteire.
“[A]merikát ma olyan emberek irányítják, akik már nem is tesznek úgy, mintha jobb életet akarnának nyújtani az ott élőknek. Ez egy óriási változás. Akikre életem során egészen a közelmúltig szavaztam, de azok is, akikre sosem szavaztam volna, alapvetően mindig ugyanazt ígérték: válasszatok meg, adjatok hatalmat és jobbá teszem az életeteket! És ezt így és így fogom csinálni. Ezt senkitől sem hallom ma az Egyesült Államokban” – mondta.
Az azonban nem igaz, hogy ilyen jellegű ígéretek és programok ne léteznének.
Amerika jelenleg a 2024-es elnökválasztásra készül, ugyanazzal a két jelölttel az élen, akik már az előző ciklusban is megmérkőztek. A regnáló elnök nemrég publikálta is a “Bidenomics” névre keresztelt gazdasági csomagjának eddigi eredményeit és további terveit. Ebben kiemeli többek között, hogy célja a gazdaság “alulról felfelé” történő reformja, a középosztály erősítése és az egyenlőtlenségek csökkentése.
Biden nem csak most, de már a 2020-as kampányban is a középosztály megerősítését tartotta szem előtt: a Build Back Better névre elkeresztelt javaslatának több eleme tartalmazott kifejezetten jóléti intézkedéseket (például szociális védőháló erősítése, egészségbiztosítási költségek csökkentése, megfizethető lakhatás, gondozási-ápolási munkát végzők segítése vagy a tandíjmentesség bevezetése).
Nem csak Bidenen múlt, hogy hivatalba kerülése után a tervezet 4 fő pillére közül csak az infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó csomag emelkedett törvényi szintre 2021 novemberében. A szociális juttatásokat finanszírozó gigacsomag tárgyalása a republikánusok és a centrista demokraták ellenkezése miatt megrekedt, majd jelentős változtatásokkal inflációcsökkentő törvényjavaslatként került újra a képviselőház elé.
(Közvetlenül megválasztása után viszont átvitte az az amerikai törvényhozáson a 1,9 milliárd dolláros koronavírus-mentőcsomagot, amely az alacsony keresetűeknek nyújtott egyszeri juttatást, és a vészhelyzet idejére a munkanélküli segély összegét is emelte.)
Tucker Carlson - már a szereplése záró részében, Orbán Balázzsal beszélgetve - tényként jelentette ki, hogy “a Biden-adminisztráció robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket”, és hogy a robbanás nyomán bekövetkezett gázszivárgás “volt a legsúlyosabb ember okozta szén-dioxid kibocsátási esemény a történelemben”.
A gázszivárgás a dán légierő egyik F-16-osa pilótájának fényképén. Fotó: Dán Védelmi Minisztérium / AFP
Mint azt márciusi cikkünkben is írtuk, a vizsgálatok megállapították, hogy az Oroszországot és Németországot összekötő gázvezetéket szándékosan robbantották fel 2022 szeptemberében, a tettesek vagy megrendelőik kilétéről azonban máig nem került elő perdöntő bizonyíték.
Különböző politikai szereplők vagy újságírók az oroszokat, a briteket, az amerikaiakat és az ukránokat is megvádolták már nyilvánosan a robbantással, azonban a vizsgálatokat folytató német, svéd és dán hatóságok egyelőre egyik elméletet sem erősítették meg.
Júliusban a Reuters beszámolt egy közös német-svéd-dán levélről, amit az ENSZ biztonsági tanácsának címeztek, és amiben az áll, hogy
“a vizsgálatok jelen pontján nem lehet megbízhatóan megállapítani az elkövetők kilétét és indítékait, különösen nem azt, hogy az eseményt állami vagy államhoz kötődő szereplők irányították-e”.
Ami a szén-dioxid kibocsátást illeti, korábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy az Északi Áramlatból elsősorban a szén-dioxidnál is jelentősen erősebb üvegház-hatású metángáz szivárgott. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslése szerint elképzelhető, hogy a szivárgás volt “a valaha volt legsúlyosabb metán-kibocsátási esemény”, de a környezetbe jutó metán mennyisége így is kevesebb mint 0,1 százaléka az emberi tevékenységhez köthető teljes éves metánkibocsátásnak.
