Van igény az információk ellenőrzésére, de egyelőre kevesen tesznek érte aktívan

Bár nagy igény mutatkozik a hírfogyasztók részéről arra, hogy segítséget kapjanak az információk valóságtartalmának ellenőrzéséhez, a gyakorlatban kevesen használják a rendelkezésre álló eszközöket – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely, a Medián és a Political Capital kutatásából.

A Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) projekt részeként 2023. március 14-28. között, 1200 fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatás, amelynek keretében a magyarok politikai tájékozódási szokásait, preferenciáit és attitűdjeit vizsgálták. A kérdőíven a Political Capital önálló kérdésblokkban mérte fel a tényellenőrzéssel kapcsolatos lakossági véleményeket, tapasztalatokat.

A feltett kérdésekből kiderült, hogy

mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók körében erős az igény a hírek, információk valóságtartalmának ellenőrzésére.

A megkérdezettek 73 százalékában felmerült már az igény, hogy utánanézzen egy-egy hír valóságtartalmának.

  • Az ellenzéki pártok szimpatizánsai magasabb (82%) a Fidesz szavazói alacsonyabb, de még így is jelentős (65%) arányban jelezték, hogy örömmel vennék, ha létezne olyan megbízható forrás, ahol ellenőrizni tudnák a gyanús információkat.
  • A korcsoportok közül a 18-29 éves fiatal felnőttekben fogalmazódott meg a legerősebb (86%), míg a 60 év felettiekben a legkevésbé (66%) az igény a tényellenőrzésre.
  • Iskolázottság tekintetében az alapfokú végzettségűek lényegesen kisebb arányban (59%) érezték szükségét az általuk olvasott információk ellenőrzésének. A képzettebbek között ugyanakkor nem tapasztaltunk érdemi eltéréseket.

Bár az igény megmutatkozott rá, a lakosság közel háromnegyede (73%) még nem használt tényellenőrző weboldalt, böngésző bővítményt vagy egyéb eszközt arra, hogy megbizonyosodjon egy hír valódiságáról. A megkérdezettek 21 százaléka mondta, hogy néhány alkalommal már használt ilyen eszközöket.

  • Az ellenzékiek körében többen (37%), a kormánypártiak esetében kevesebben (15%) ellenőriztek már hírt.
  • Az iskolai végzettséggel emelkedik a tényellenőrző eszközök használatának elterjedtsége (míg a diplomások 39%-a, az alapfokú végzettségűeknek csupán 13%-a jelezte, hogy alkalmazott már valamilyen módszert, eszközt).
  • Az életkor hatása 50 év felett jelentkezik, az 50-59 éveseknek 21%-a, a 60 felettieknek 16%-a ellenőrizte már egy hír valódiságát. A fiatalabb korosztályokban ennél magasabb, 33-35 százalékos arányt mértek a kutatók.
A kutatás további részletei itt olvashatók.
Címlapi kép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala
A kutatás a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt (az első fázishoz hasonlóan) az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik, nyílt pályázaton nyert támogatást.A HDMO-t alkotó konzorcium minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.
Lakmusz