A Kreml 5 legvadabb dezinformációs módszere

Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására.

2022. február 24-én az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát. Az immár két éve tartó háborúval kapcsolatos tájékozódást eleve megnehezíti a szakértők által a „háború ködének” nevezett jelenség: egy konfliktus során mindig korlátozottan ismerhetők meg a harci cselekmények és a szemben álló felek szándékai. Tovább nehezíti a helyzetet a változatos eszközökkel dolgozó és igen intenzív információs háború is.

A Kreml háborús propagandáját nem csak hivatalos csatornákon és az orosz állami médián keresztül közvetítik: számos esetben lelepleződött, hogy a hamis információk terjesztésére és a külföldi nyilvánosság befolyásolására troll- és bothadseregek, valamint deepfake-videókat is használnak.

Emellett az elmúlt években találkozhattunk kevésbé széles körben ismert, ám annál bizarrabb technikákkal is – a számunkra legvadabbnak tűnőket gyűjtjük most össze.

1. Kamu tényellenőrző oldalak a Kreml szolgálatában

A háborúval kapcsolatos hírfogyásztas egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen forrásokból tájékozódunk, melyeket tartjuk megbízhatónak. Cikkeinkben mi is gyakran ajánljuk a hozzánk hasonló tényellenőrző szervezetek írásait, különösképpen azokét, amelyek tagjai az IFCN (International Fact Checking Network). A szervezetnek ugyanis csak olyan szerkesztőségek lehetnek tagjai, amelyek szigorú szakmai és módszertani szabályok szerint, átláthatóan végzik munkájukat.

Ilyen tényellenőrző szervezetek a háború kitörése óta töretlenül dolgoznak azon, hogy a háborúval kapcsolatos híreket ellenőrizzék, cáfolják a hamis információkat. (Az IFCN-tagok által közölt, háborús témájú tényellenőrzéseket például a ukrainefacts.org oldalon gyűjtik, de található kifejezetten orosz-ukrán háborús gyűjtés a Politifact, a Full Fact és a Lakmusz oldalán is.)

Ezeknek a szervezeteknek a hitelességét kihasználva azonban megjelentek olyan oldalak is, amelyek megjelenésükben nagyon hasonlítanak tényellenőrző oldalakra,

valójában azonban kamu fact-check oldalak, amelyek nem szakmai módszertan alapján dolgoznak, hanem az orosz állami propagandát terjesztik.

Az ilyen kamu tényellenőrző oldalak közül az egyik legismertebb a War on Fakes. Ezt az oldalt és a hozzá tartozó különböző Telegram-csatornákat az orosz invázió megindításával egy időben hozták létre, leírása szerint azért, hogy „elfogulatlan információkat közöljön arról, hogy mi történik Ukrajnában”, mivel úgy látják, hogy „információs háború indult Oroszország ellen.”

Az oldalt az teszi különlegessé, hogy a megtévesztéshez a valódi tényellenőrző oldalak módszereit imitálják és vizuális eszközeit használják, például helyszíni fotókat piros „FAKE” felirattal. Így „cáfolták meg” például a dnyiprói lakóépület ellen 2023 januárjában elkövetett, legalább 45 halálos áldozattal járó orosz rakétatámadást is, de a bucsai mészárlással kapcsolatos álhírek terjesztésében is részt vettek: ez az oldal is terjesztette azokat a videókat, amelyeken állítólag megmozdulnak a holttestek.

Egy másik cikkükben pedig arról írtak hogy az ukránok „álhíreket és dezinformációt” terjesztenek az orosz hadsereg lejáratására, hogy halott orosz katonákról és elpusztított ukrán városokról készítenek kamu videókat, olyan hírességek közreműködésével mint Sean Penn.

Képernyőfotó a War on Fakes oldalról (2024. 02. 22.)

A War on Fakes áltényellenőrzéseit előszeretettel veszik át és erősítik fel az orosz kormányzati szervek, minisztériumok, nagykövetségek, hírügynökségek is. Bár a War on Fakes anonim oldalként működik, az online dezinformáció felderítésével foglalkozó Logically kinyomozta, hogy valójában Tyimofej Vasziljev orosz újságíró áll az oldal mögött, aki korábban az egyik legnézettebb orosz állami tévécsatorna műsorvezetője volt.

A rendszeresen frissülő War on Fakes a mai napig terjeszti ezzel a módszerrel az orosz propagandát.

2. Hiteles újságok felhasználása hamis információk alátámasztására

A hamis információk terjesztésére nemcsak a hitelesnek tartott médiumok kinézetét próbálják másolni: előfordul olyan is, hogy híres, megbízható sajtótermék nevében tesznek közzé valótlanságokat.

Így történt például, hogy egy orosz Telegram-csatornán a következő címmel jelent meg egy hír:

„Bellingcat: Brit PR-ügynökségek 1,2 milliárd dollárt kerestek Ukrajnán” – a felvételen pedig szerepel a BBC logója is, mintha a brit közszolgálati csatornától származna az anyag.

Képernyőfotó a Telegram posztról (2024. 02. 23.)

A leírás szerint a hollandiai székhelyű oknyomozó portál derítette ki, hogy 2023-ban összesen 1,2 milliárd dollárt fizettek nagy brit PR-cégeknek, hogy hamis anyagokat készítsenek az ukrán hadsereg győzelmeiről.

Valójában azonban sem ilyen Bellingcat-nyomozás, sem az erről szóló BBC-felvétel nem létezik.

A StopFake tényellenőrző projekt szakértői hívták fel a figyelmet, hogy a „bizonyítékul szolgáló”, archív felvételekből és interjúkból összevágott videó, amelyre a készítők még a BBC logóját is ráhamisították, sem a brit közszolgálati média weboldalán, sem a közösségi média felületein, sem pedig a Bellingcat anyagai között nem szerepelt soha.

A hamisítvány készítői stock videók (öltönyös férfiak kezet fognak, pénzt számolnak) mellett felhasználtak egy 2018-as fotót, amelyen ukrán katonák láthatók a NATO évente megrendezett informatikai hadgyakorlatán.

Ukrán katonák - felül a BBC logójával meghamisított fotó (Forrás: StopFake.org)

Illetve kivágtak egy részletet a Bellingcat alapítójával 2022 decemberében készített DW interjúból is, amelyben Eliot Higgins egy „nyomozásról” beszél. Az már csak hab a tortán, hogy ez a bizonyos nyomozás, amelyről az interjúban szó van, éppen az ukrajna elleni orosz dezinformációval és a Nyugat-Európában tevékenykedő orosz kémekkel volt kapcsolatos.

A DW-interjú meghamisított részlete (Forrás: StopFake.org)

A Bellingcat és a BBC nevében máskor is terjesztettek már hamis információkat, az ilyen esetekről a szervezet és Higgins rendszeresen posztol az X-en. Tavaly decemberben például az terjedt el a közösségi médiában, hogy a Bellingcat nyomozása szerint ukrán fegyverek kerültek a Hamász kezére. Azonban a Bellingcat felhívta a figyelmet, hogy nem publikáltak ilyen anyagot.

3. Újságírók taktikus leterhelése

A tényellenőrző szerkesztőségek többsége – amellett, hogy folyamatosan figyeli a közbeszédben terjedő, hamisnak tűnő információkat – az olvasókat is biztatja, hogy küldjenek témajavaslatokat. A Lakmusznál is arra bátorítunk mindenkit, hogy amennyiben hamisnak tűnő információval találkoznak, küldjék el a szerkesztőségünknek, és kapacitásunk függvényében igyekszünk azt ellenőrizni.

Nemrég az AFP számolt be arról, hogy ezt a lehetőséget – feltehetően orosz információs művelet részeként – nyugati sajtótermékek leterhelésére is használhatják.

Az orosz dezinformáció ellen küzdő Antibot4Navalny csoport által gyűjtött adatok alapján ennek a módszernek a lényege az, hogy álprofilokról keresnek meg újságírókat, hogy rávegyék őket bizonyos információk ellenőrzésére. Ezek a fiókok rendszeresen, akár percenként posztoltak, ami egyértelműen utal arra, hogy a fiókokat visszaélésszerűen használják. Az adatgyűjtés során sikerült több olyan Twitter/X fiókot beazonosítani, amelyek segítségével megpróbálták megvezetni a médiumokat.

Az egyik népszerű francia Twitter-csatornát például 2023. december 4-én kereste meg egy Kathe nevű felhasználó azzal a kéréssel, hogy ellenőrizzék egy látszólag a Deutsche Welle által készített riport valódiságát, amely azt állította, hogy egy ukrán művész „lefűrészelte az Eiffel-tornyot”. Néhány órán belül ugyanerről az álprofilról más vezető sajtóorgánumokat, a Paris Match-t, FranceInfót, Le Figarót, és a Le Parisient is hasonló kéréssel kerestek meg.

A francia BFMTV-t egy álprofilról keresték meg (Forrás: AFP)

Képernyőfotó az álprofilos megkeresésekről (Forrás: AFP)

Szakértők szerint mindez egy összehangolt elterelő manőver volt, hogy így terheljék le az újságírókat.

4. Amikor a dezinformáció emberéletet követel

A dezinformációs kampányoknak azonban nemcsak a félretájékoztatás, a befolyásolás vagy az elbizonytalanítás lehet a célja, a legsúlyosabb esetekben akár civil áldozatokat is követelhetnek ezek az akciók.

A CIVIC (Center for Civilians in Conflict) szervezet tavaly megjelent tanulmányban feltárta, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz dezinformáció nagy része közvetlenül az ukrán civileket célozta meg, hogy így befolyásolja viselkedésüket, és ezáltal sok esetben veszélybe sodorta őket. Ilyen volt például az evakuálások időpontjára vagy helyére vonatkozó hamis információk terjesztése, vagy amikor azt állították, hogy az ukrán hadsereg elzárja az evakuálási útvonalakat és megtámadja a menekülni próbáló ukrán civileket.

„Ezek a posztok általában úgy tüntették fel (...) hogy a civilek számára az a biztonságosabb, ha az oroszok által már elfoglalt területek felé menekülnek” – írja a tanulmány.

A CIVIC több esetet is dokumentált, amikor ezt a módszert alkalmazták. Az ANNA News oroszbarát médium közösségi oldalán például 2022. március 17-én osztottak meg egy videót, amelyben ukrán civilek beszéltek arról, hogy kilőtték a buszt, amellyel evakuálni akarták őket. A Telegramon mai napig elérhető videón egy idősebb nő arról beszél, hogy az ukránok hadsereg megakadályozta, hogy Mariupolból átjussanak ukrán területre. Az ANNA Newsnak akkor több mint 334 ezer előfizetője volt, a videót több mint 53 ezerszer osztották meg az első órában.

Az ANNA News 2022. március 17-én arról posztolt videót, hogy az ukrán hadsereg megakadályozza a polgári lakosság evakuálást az ostromlott Mariupolból. (Forrás: Center for Civilians in Conflict)

5. Az információs vákuum kitöltése álhírekkel

Számtalan példa bizonyítja, hogy az orosz propaganda célja a „zajkeltés”, a nyilvánosság elárasztása fals, akár egymásnak ellentmondó információkkal, hogy ezáltal teljesen elbizonytalanítsa az olvasókat. A dezinformációs gépezet szinte automatikusan működésbe lép minden nagy érdeklődésre számot tartó hírrel kapcsolatban – erre az egyik legfrissebb példa Alekszej Navalnij halála.

A közösségi médiában a halálhír bejelentése után azonnal terjedni kezdtek a legmeredekebb összeesküvés-elméletek. Ezekből gyűjtött össze egy csokorral a BBC tényellenőrző szerkesztőségének újságírója. A közösségi médiában virálisan terjedő elméletek szerint Navalnijt

  • az amerikai/brit titkosszolgálat ölte meg, hogy Putyinra kenjék a gyilkosságot
  • Julija Navalnaja és a „szeretője” gyilkolták meg
  • az ukránok ölték meg, hogy megkapják amerikától a 60 milliárd dolláros segélycsomagot
  • Navalnij halálát a Covid oltás okozta

Mindez azért is lehetséges, mert a Navalnij halálának körülményeiről az orosz hatóságok alig közöltek valami információt, így könnyen betölthető a hírvákuum akár a leghajmeresztőbb elméletekkel is.

Hogyan védekezhetünk a háborús dezinformáció ellen?

Bár a fenti példák is mutatják, hogy nem könnyű tájékozódni a háborúval kapcsolatban, már az ezzel kapcsolatos tudatosság is segíthet felismerni a hamis információkat. A Lakmuszon a háború kezdete óta számos olyan anyagot készítettünk, amelyekkel igyekszünk ehhez segítséget nyújtani.

A háborús dezinformáció jelenségéről, a legfontosabb orosz dezinformációs narratívákról és arról, hogy hogyan lehet hatékonyan fellépni ezek ellen, a téma két szakértőjével, Krekó Péterrel és Rácz Andrással beszélgettünk, röviddel a háború kirobbanása után.

A háborús dezinformáció pszichológiájáról és arról, hogy milyen eszközökkel védekezhetünk ellene, a gázai háború kapcsán írtunk. Az orosz-ukrán háborúról, a nagy hírügynökségek mellett ezekből a forrásokból tájékozódhatsz. Arról, hogy az orosz mellett az ukrán fél is dezinformál, itt írtunk. Ebben a cikkünkben pedig azt foglaltuk össze, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a közösségi médiából próbálunk tájékozódni a háborúval kapcsolatban.

Címlapi fotó: Valery Sharifulin / POOL / AFP

Totth Benedek
Műfordító, szerkesztő, író, tizenöt évig dolgozott szabadúszóként a könyvkiadásban. Regényeket, novellákat, színdarabokat fordított (többek közt Cormac McCarthy, Aldous Huxley és Hunter S. Thompson műveit), majd szerkesztőként dolgozott több kiadónál. Az első regénye a Margó-díjas Holtverseny volt, ezt követte 2017-ben Az utolsó utáni háború. Eddig főként irodalmi folyóiratokban publikált, 2023 őszén kezdett újságot írni a Lakmusznál.