“Oroszország hírei magyarul” - ez az egyszerű bemutatkozás áll az Orosz Hírek Facebook-oldalán. A közel másfél évtizede létező oldal 2022-ben, Oroszország Ukrajna ellen indított inváziójának idején futott fel igazán, a Kreml-párti felületek “zászlóshajójaként" is emlegetik. Eddig azonban nem derült fény arra, kik állnak a névtelenségbe burkolózó oldal mögött.
Oroszpárti hangokból nincs hiány a fősodratú, kormánypárti médiában sem, fideszes megmondóemberek állnak ki nyíltan Oroszország mellett és szakértői pozícióból terjesztenek hamis információkat. A média szürkezónájában elhelyezkedő, anonim Orosz Hírek ezek mellett is nagy népszerűségre tett szert, és fontos szerepet játszik a Kreml hangjának magyarországi közvetítésében:
Korábban bemutattuk, hogy a kormánypárti médiumok az Orosz Hírekről vették át hamis színben az ENSZ háborús bűnökről szóló jelentését (Oroszország helyett Ukrajna felelősségét hangsúlyozva). A Political Capital kutatása szerint az Orosz Hírek volt a magyarországi kiindulópontja annak a Kreml-párti hamis narratívának is, hogy az ukránok népirtás követtek el az országban élő orosz kisebbség ellen. Sőt, volt olyan eset, amikor az Orosz Hírek nemzetközi szinten is kiemelkedett: 2022-ben Vlagyimir Putyin győzelem napi propagandaműsorát - 11 vizsgált nyelv közül - magyarul terjesztették a legtöbben, a legnépszerűbb poszt az Orosz Hírek magyar feliratos közvetítése volt, amely a kutatás idején 800 ezer megtekintést ért el.
Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy:
milyen típusú hírekkel és módszerekkel vonja magára a hírolvasók figyelmét.
Az információgyűjtéshez felhasználtuk az Orosz Híreken megjelent (és a Wayback Machine adatbázisában található) cikkeket, a közösségi médiában megjelent nyilvános bejegyzéseket és a cégnyilvántartás adatait.
Az oroszhirek.hu webcímet 2009. április 8-án jegyezte be egy meg nem nevezett természetes személy. A Facebook-oldalt bő egy évvel később, 2010 augusztusában hozták létre, ehhez tartozóan az adminisztrátorok két helyszínt tüntettek fel: Németországot és Magyarországot.
Az oldal 2009-2010-ben még hobbiprojektként indulhatott: a szerkesztők nagyjából 4-5 naponta hoztak le egy cikket, amelyek például a szocsi olimpia előkészületeiről, Putyin új kiskutyájáról vagy Amerika-ellenes összeesküvésekről számoltak be. A keményebb politikai hírek mellett ekkor még inkább előtérbe tudott kerülni Oroszország mint turisztikai látványosság, az oldalon lehetett virtuális képeslapot küldeni, és az olvasók ajándéktárgyat is nyerhettek (2013-ban például az oldal 1000. lájkolója egy pólót kapott).
A 2010-es évek során az Orosz Hírek beállt egy állandó működésre, ami átlagosan napi egy cikket jelentett. Az ukrajnai Majdan, a Krím-félsziget orosz annektálása, a donbasszi háború, valamint Oroszország beavatkozása a szíriai polgárháborúba megemelte az oldal ismertségét, amihez az is hozzájárult, hogy az Orosz Hírek anyagait számos szélsőbaloldali, oroszbarát, EU- és NATO-ellenes, később pedig kormánypárti oldal és csoport is terjesztette a közösségi médiában.
Az oldal szerkesztői oroszbarát szimpátiatüntetéseket is támogattak - így Putyin 2015-ös magyarországi látogatását kísérő “szimpátia demonstráció” eseményét is megosztották saját oldalukon.
A Facebookon 46 olyan csoportot és oldalt találtunk, amelyek minimum 100 alkalommal osztották meg az Orosz Hírek cikkeit. Az ábrán a top 20 látható.
Az Oroszországot nyíltan támogató hazai blogok és barkácsoldalak jellemzően névtelenségbe burkolóznak - cikkeiket vagy álnéven hozzák le, vagy figyelnek arra, hogy egyetlen azonosítható személyt se lehessen az oldalhoz kötni. Jelenleg az Orosz Hírek is anonim módon üzemel: a cikkek szerzőiről, szerkesztőiről vagy az oldal üzemeltetőjéről az olvasók nem kapnak információt.
Ez azonban nem mindig volt így: a webszájtokat archiváló Wayback Machine mentése szerint
az Orosz Hírek a kezdeti időszakban, 2011 és 2013 tavasza között az Impresszum rovatban név szerint felsorolt négy közreműködőt:
Imran Zakhaevet.
Az utóbbi két név esetében nem tudtuk beazonosítani, hogy kiket takarnak. Az orosz hangzású Nyikolaj Muratovról nem találtunk releváns információt, Imran Zakhaev pedig nagy valószínűséggel álnév lehet (a Call of Duty: Modern Warfare elnevezésű videójáték egyik karakterét hívják így).
Bontovics Attila és Herceg Károly esetében azonban nem álneveket használtak.
Az impresszumban felsorolt nevek közül Herceg Károly az egyetlen, akiről egy hosszas bemutatkozás is olvasható az oldal egy korábbi, 2010-es cikkében. Ebben Herceg ünnepélyesen jelenti be, hogy - miután fél éven keresztül nem jelentkezett cikkekkel - ezentúl ismét "elfoglalja az oroszhirek.hu vezércikk-helyeit, illetőleg a mindig aktuális címlapot.”
A bemutatkozásában többek közt azt árulta el magáról, hogy (2010-ben) 28 éves volt, Budapesten élt, politológus végzettséggel rendelkezik, diplomáját 2010 májusában szerezte a Miskolci Egyetemen, biztonságpolitikai szakirányon. Diplomamunkáját a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete “működéséről, felépítéséről és katonai erejéről” készítette. (A KBSZSZ a volt szovjet tagállamok orosz dominanciájú katonai szövetsége, amelyre gyakran “keleti NATO”-ként hivatkoznak.)
Ezek az életrajzi adatok stimmelnek. Kérdésünkre az egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete megerősítette, hogy valóban volt ilyen nevű diákjuk, és kérésünkre a szakdolgozatának egy részletét is elküldték nekünk.
Herceg Károly szakdolgozatának másolata (címlap, bellap)
Az első Herceg által jegyzett cikket, amely a Vlagyimir Putyin a legnépszerűbb Oroszországban címet viseli, 2009 decemberéből őrizte meg a Wayback Machine. Az általa írt véleménycikkeknek – kisebb megszakításokkal – körülbelül 2013-ig biztosított helyet az oldal – pontos dátumot azonban az archiváló program hiányos adatbázisa miatt nehéz mondani. Arról, hogy Herceg jelenleg mivel foglalkozik, nem találtunk információt. A honlapon megadott e-mail címe (herceg.karoly@oroszhirek.hu) ma már nem él.
Herceg Károly mellett Bontovics Attila nevével találkozhattunk több helyen az Orosz Hírek oldallal kapcsolatban. Nem csak több cikket írt alá és szerepelt a korábbi impresszumban a közreműködők között, hanem egészen a közelmúltig az ő személyes érintettségére utalt számos nyom: az Orosz Hírek orosz közösségi médiás, VKontakte (VK) oldalán, egy másodlagos e-mail címen és a YouTube-on is.
Forrás: Wayback Machine, 2012
Ezek a digitális lábnyomok egészen 2023 november elejéig voltak elérhetők - addig, amíg Bontovics Attilát meg nem kerestük e-mailben, hogy kommentálja az Orosz Hírekhez fűződő jelenlegi kapcsolatára utaló bizonyítékokat. Röviddel ezután azonban a Lakmusz minden újságíróját kitiltották az Orosz Hírek oldalról és töröltek minden, Bontovics személyére utaló információt (így az e-mailes megkeresésünk előtt készített, archivált változatokat mutatjuk be a továbbiakban).
Bontovics a LinkedInre feltöltött életrajza szerint az elmúlt 10 évben - kisebb megszakítással, 2022-ig - banki alkalmazottként dolgozott.
Oroszország iránti érdeklődését az elsősorban szakmai kapcsolatépítésre használt felületen is világossá tette: a Gazprom orosz gázipari óriásvállalattól az európai piacokról 2022-ben kivonult orosz Sberbankig számos orosz érdekeltségű céget jelölt meg az érdeklődési körébe tartozó oldalak között. Bontovics legalább egyszer személyesen is ellátogatott Oroszországba, erről árulkodik a 2014 októberében feltöltött profilképe a VK-n, amelyen a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház előtt látható.
2014-es moszkvai utazásán készült felvétel. Forrás: Vkontakte
Banki pályafutása alatt (és azután is, egészen e-mailes megkeresésünkig) az alábbi digitális nyomok utaltak az Orosz Hírekkel való kapcsolatára:
1. Bontovics volt megadva kapcsolatként az Orosz Hírek VK oldalán
Az Orosz Hírek viszont már 2011 óta jelen van az orosz közösségi médiás felületen, a Vkontaktén (VK-n), a közelmúltig pedig az is látható volt, ki hozta létre az oldalt. A felületen az oldal létrehozója és kezelője jobbra lent, a “Kapcsolat” menü alatt volt látható, aki az Orosz Hírek esetében egy “Bontovich Attila” nevű felhasználó. Jól látszik, hogy Bontovics kétféle írásmóddal használja a vezetéknevét: a személyes VK fiókján ch-vel és cs-vel szerepel a neve, de az oroszhirek.hu weblapot itt, a személyes oldalán is feltünette.
Fent: az Orosz Hírek Vkontakte-oldaláról készült képernyőmentés, amelyen még látszik Bontovich Attila neve; lent Bontovich Attila személye profiljának adatlapja. Forrás: Vk.com
2. Az Orosz Hírek másodlagos e-mail címe
A hírportál három ma is aktív elérhetősége közül a gmailes postafiók (oroszhirek@gmail.com) egy olyan e-mail címmel van összekötve, amely nagy valószínűséggel Bontovics Attilához tartozik.
3. Személyes YouTube-csatorna
A hírportál videós anyagait a 2011-ben regisztrált, ma alig több mint hatezer követővel rendelkező YouTube-csatornájára tölti fel. Míg a jelenlegi fiók tartalmaiból nem következtethetünk a tulajdonos személyére, a YouTube-on egészen a közelmúltig elérhető volt egy 2008-ban alapított, Russia Online elnevezésű csatorna, amelynek kínálatában Bontovics személyes tartalmai és az “OroszHirek.hu” vízjellel ellátott videók együtt szerepelnek. (A russiaonline.hu 2007 és 2009 között működött, szintén Oroszország híreit magyar nyelven közvetítő weboldal volt. Az oldalhoz rendelt, ma is élő e-mail cím, az online.russia@gmail.com ugyanahhoz a személyes postafiókhoz kapcsolódik, mint az Orosz Híreké).
A digitális lábnyomok mellett egy neve elhallgatását kérő, egykor több oroszbarát közösségi média oldalt kezelő forrásunk is megerősítette Bontovics Orosz Hírekhez fűződő kapcsolatát. Forrásunk 2015 körül kapta azt a feladatot az online térben hálózatot építő szervezettől, aminek tagja volt, hogy “őt [Bontovicsot] is állítsa be szerkesztőnek az oldalakra és osztani fogja rendszeresen az Orosz Hírek cikkeit.”
Amikor Bontovicsnak e-mailben elküldtük a fent részletezett bizonyítékokat az Orosz Hírekkel való kapcsolatára, válaszul perrel fenyegetett, emellett csak annyit válaszolt, hogy 2014 óta nem írt az oldalra. A jelenlegi szerkesztők kilétét nem árulta el.
Bontovics idén októberben egy céget is alapított, amelynek főtevékenysége "Csomagküldő, interenetes kiskereskedelem", de
számítógépes programozás, világháló-portál szolgáltatás, hírügynökségi tevékenység és médiareklám is szerepel a cég szolgáltatási palettáján.
Bontovics kérdésünkre nem árulta el, hogy a hírügynökségi tevékenységet is megjelölő cégnek van-e bármi köze az Orosz Hírekhez.
Az Orosz Hírek impresszuma utoljára 2013 tavaszán volt elérhető, így nem tudjuk pontosan, hogy az akkor megnevezett emberek meddig járultak hozzá az oldal működéséhez. Bár Bontovics az e-maijében azt írta, hogy 2014 óta nem írt az oldalra, a neve még 2016-ban is felbukkant. Egy napra ugyanis - feltehetően egy technikai váltás következtében - ismét láthatóvá váltak az Orosz Hírek cikkeinek szerzői: 2016. június 28-án összesen négy cikk jelent meg az oldalon “Nyikolaj Muratov”, három pedig Bontovics Attila nevével. Ezt követően az oldal átláthatóság szempontjából sötétbe borult - miközben tartalmilag és technikailag látványos fejlődésnek indult.
Forrás: Oroszhirek.hu
Az Orosz Hírek 2018-ban saját mobilapplikációval állt elő, egy évvel később pedig magyar nyelvű videós tartalmakkal jelentkeztek a YouTube-on. A hírportál életében a legnagyobb változást az orosz-ukrán háború kiszélesedése okozta: az Orosz Hírek ekkor emelkedett ki az oroszpárti blogok mezőnyéből - mint az egyik legnagyobb elérésű, orosz dezinformációt rendszeresen megosztó szürkezónás médium.
Az Orosz Híreken publikált cikkek száma 2021 októberétől fokozatosan emelkedett: a havi cikkszám bő fél év alatt hatszorosára nőtt, 2021 októberében még kevesebb mint 50, 2022 májusában már több mint havi 300 cikket publikáltak.
Forrás: CrowdTangle
Az éves cikkszám a korábbi évek napi 1 cikkéről 2022-ben átlagosan napi 10-re, majd 2023-ban 16-ra emelkedett.
Az orosz invázió óta az oldal több szempontból is megközelíti egy professzionális sajtótermék működését:
cikkeik és videós anyagaik egyre többször vállalkoznak a fordításoknál és puszta átvételeknél idő- és erőforrásigényesebb percről percre tudósításokra és (utólag magyar felirattal is ellátott) élő közvetítésekre.
A webszájt Facebook-oldalának elemzéséből az is kiderül, hogy cikkeik sikeresen ragadták meg a közösségimédia-felhasználók figyelmét: tavaly április és december, majd idén február és augusztus között bejegyzéseik több interakciót váltottak ki, mint az országgyűlési választásokkal oroszpárti hangvételre váltó, mainstream-kormánypárti Origóé.
Forrás: CrowdTangle
Az Orosz Hírek háború óta megugró népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy hiteles sajtótermékként kezdtek rá hivatkozni a fősodratú médiában. Cikkeiket a kormánypárti online napilapok (Magyar Hírlap, Demokrata, ORIGO, Mandiner, Pesti Srácok, Magyar Nemzet), a Mediaworks alá tartozó megyei lapok oldalai (teol.hu) és a bulvársajtó (Ripost, Metropol) is átvették, ezáltal pedig a brand az olvasók szélesebb tömegei számára vált ismertté.
Az internetes hírszájt leginkább a Magyar Hírlapnak akadt be: a Széles Gábor résztulajdonában lévő lap idén január és november között 1544 alkalommal hozott le az Orosz Hírek információi alapján külpolitikai cikkeket.
Mivel az Orosz Hírek ebben az időszakban összesen 4990 cikket írt, ez azt jelenti, hogy a Magyar Hírlapnál a webszájt minden harmadik tartalma megjelent.
Ilyen mennyiségben pedig még a legolvasottabb kormánypárti hírportáltól sem vettek át anyagot: az Origo.hu cikkeit ebben az időszakban mindössze 1061 alkalommal szemlézték.
Január óta szinte nem telt el nap, hogy a kormánypárti hírportál ne támaszkodott volna az Orosz Hírekre külpolitikai tudósításaikban. A maximum a napi 15 cikk volt idén júniusban.
A Magyar Hírlap oldalán például - az Orosz Hírekre hivatkozva - kommentár nélkül jelent meg az egykori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev Telegram-posztja, amelyben “Zelenszkijt kokainbandájáról” értekezik, vagy Dmitrij Peszkov bejelentése az orosz légitámadások célpontjairól - amelyek a Kreml szóvivője szerint mindig elkerülik a civil infrastruktúrát és a műemlékvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű épületeket. Az ilyen kijelentéseket azonban – ahogy az odesszai bombázásokról írt tényellenőrző cikk is mutatja - érdemes fenntartásokkal kezelni.
Egy Magyar Hírlap-átvétel pedig ugródeszkaként szolgálhat a nagyobb elérésű kormánypárti lapokhoz: az Origo november 3-i “Óriási katasztrófa jön Európára” című cikke például a Magyar Hírlap szemléje alapján idézte az Orosz Híreket, amely pedig Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szankciókról szóló gazdasági értékelését foglalta össze.
A Magyar Hírlap külpolitikai rovatától e-mailben érdeklődtünk, hogy az Orosz Hírek cikkeire való nagy számú hivatkozás azt jelenti-e, hogy a két lap között valamilyen együttműködés áll fenn. Szigeti Krisztina főszerkesztő azt válaszolta, hogy a magyarhirlap.hu nem áll szerződéses kapcsolatban az Orosz Hírekkel. Válaszából az is kiderült, hogy az Orosz Híreket - annak ellenére, hogy az NMHH-nál nincs bejegyezve - a Magyar Hírlap sajtótermékként kezeli: “Nevezett portál cikkeit forrásanyagként szemlézzük, ahogy más sajtótermékeket is” - írta Szigeti.
Dezinformációs gépezet
Ha a háborúval kapcsolatban teljeskörűen szeretnénk tájékozódni, ha szeretnénk ismerni a szembenálló felek céljait és indokait, nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz vezetés álláspontját sem.
Olvasóként első ránézésre úgy tűnhet, hogy az Orosz Hírek háborús tudósításaiban – neve ellenére is - viszonylagos kiegyensúlyozottságra törekszik: az orosz állami média anyagai mellett a szerzők ugyanis egyaránt szemlézik a nyugati, független médiumok, sőt oroszellenesnek tételezett ukrán és lengyel lapok írásait.
A szövegek közelebbi elemzéséből azonban hamar kiderül, hogy
az Orosz Hírek a nyugati médiumok beszámolóit jelentősen átdolgozza, az orosz forrásokat és nyilatkozatokat jellemzően kritika nélkül veszi át, olyan esetben is, amikor azok dezinformációt tartalmaznak.
A nyugati médiumok cikkeit “rendszerkonform” módon fordítja a portál: Ukrajna orosz invázióját rendere különleges katonai műveletre javítják, az ukrán kormányra - a putyini retorikával összehangban - kijevi rezsimként hivatkoznak. Bevett taktika a Moszkvának kényelmetlen tények elhallgatása is: a cikkekből csak az orosz álláspontot alátámasztó részeket ollózzák ki, a kiragadott idézeteket pedig más kontextusba helyezik. (A lengyel Bankier cikke alapján például a hírportál beszámolt az Egyesült Államok háborús kiadásairól, az oroszok civil objektumokat célzó hadviseléséről viszont már nem. Az ukrán Kyiv Independent Francois Hollande egykori francia államfővel készült interjújából pedig csak pár sort emeltek ki, majd a cikk mondanivalóját megtűzdelték Putyin helyzetértékelésével).
Függetlenül attól, miről szól vagy kit idéznek, az Orosz Hírek rendszeresen háborús propagandaelemek ismétlésével zárja cikkeket, mint ez a bekezdés:
Míg a nyugati médiumok cikkeit átírják, az Kreml üzeneteinek sima utat engednek a magyar nyilvánosságba: a portál az uniós szabályozást megkerülve közvetíti a dezinformációs tevékenységük miatt betiltott orosz állami hírszolgáltatók, például a Russia Today, Ria Novosztyi és a Rosszija 1 anyagait. (Az orosz műsorszolgáltatókat érintő EU-s szankció egyébként a mai napig az egyik legmegosztóbb téma az európai nyilvánosságban: a kritikák közt a szólásszabadság elvének megsértése és a szabályozás könnyű kijátszhatósága is szerepel.) Az Orosz Hírek YouTube-csatornáján sugárzott élő közvetítéseket és mozgóképes felvételeket a mai napig az orosz hírügynökségi partnerük, a Ruptly szolgáltatja.
Az Oroszországgal kapcsolatos beszámolókat akkor is kritika nélkül veszi át az Orosz Hírek, ha azok dezinformációt tartalmaznak. Az Orosz Hírek legfelkapottabb cikkei is ezt a sémát mutatják a többezer megosztással a közösségi médiában vírusként végigfutó tartalmaik szinte egytől egyig hamis képet festenek a szomszédban dúló háborúról.
Az Orosz Hírek több mint tíz éves fennállása alatt ezeket a cikkeket osztották meg a legtöbbször a Facebookon. Forrás: CrowdTangle, Historical data, 2010 január 1- 2023 november 13.
A toplistába olyan anyagok jutottak, amelyek
azt állították, hogy a mariupoli Azovstal acélgyárban rekedt civilek evakuálását a “neonáci” Azov-ezred fegyveresei akadályozták, Oroszország pedig több alkalommal is humanitárius folyosót nyitott a lakosság mentésére. Valójában azonban a tavaly május 1-ji mentés előtt nem született erről kétoldalú megállapodás a felek között, a humanitárius folyosókat pedig Oroszország előtte több alkalommal is támadta.
Az Orosz Hírek honlapját szinte lehetetlen úgy megnyitni, hogy ne jönnének szembe tucatjával reklámhirdetések. A cikk írásakor az oldal éppen autóra szerelhető tetősátort, lakberendezési tárgyakat, harminc százalékos Rossmann vásárlási kedvezményt, ürömi villaparki lakásokat és saját YouTube-csatornáját hirdeti, amelyek reklámbevételeivel saját működését fedezi.
A reklámok többsége Google-hirdetésként jelenik meg a felhasználóknak (olyan egyedi felhasználói adatok alapján, mint hogy melyik napszakban, hol és milyen nyelvi környezetből értjük el az oldalt). Emiatt közvetve olyan szervezetek is az Orosz Hírek finanszírozóivá válhatnak, amelyek agendája szembemegy a propagandalap céljaival: legutóbb például az európai demokrácia mellett elkötelezett non-profit egyesület (az ECAS) egyik hirdetése jött velünk szembe.
Te is formáld az európai választásokat! - így szól a brüsszeli szervezethirdetése az Orosz Hírek felületén.
Címlapi kép: László Emese
A cikk elkészítésében közreműködött: Sajti Konor
