Az orosz Wagner zsoldoshadsereg múlt hétvégi akciója a 16 hónapja tartó orosz-ukrán háború egyik legturbulensebb másfél napját hozta el.
A nemzetközi és a magyar sajtó több szereplője is percről percre tudósításokban számolt be az eseményekről, az információáramlás jelentős része azonban a közösségi média felületeken zajlott - gyakran megelőzve a mainstream médiát. Jó példa volt erre, hogy a Wagner-csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin is Oroszország első számú közösségi média-platformján, a Telegramon tette közzé a hadüzenet jellegű hangfelvételét. Ennek angol fordítása már az eredeti megjelenése után nagyjából fél órával elérhető volt a Twitteren, míg a Meduza nevű orosz független híroldal másfél órával később reagált és kezdte el oroszul leírni azt, amit Prigozsin mondott.
Full message of Prigozhi "declaring war on the Russian Ministry of Defence:
— Dmitri (@wartranslated) June 23, 2023
"PMC Wagner Commanders’ Council made a decision: the evil brought by the military leadership of the country must be stopped.
They neglect the lives of soldiers. They forgot the word “justice”, and we… pic.twitter.com/1tCXPVn07p
A közösségi médiában azonban a hamis hírek is nagy sebességgel tudnak terjedni.
Ebben a cikkben a hétvégi Wagner-akció példáján vesszük sorra, hogy miért fontos a közösségi médiában terjedő tartalmakat erős kritikával kezelni - mind a fősodratú média újságíróinak, mind az olvasóknak.
Arról, hogy hogyan számolt be a magyar média a Wagner-csoport akciójáról, ebben a cikkben írtunk bővebben. Ahogy ott is megjegyeztük, a háborút és a háborús kommunikációt nagymértékű bizonytalanság jellemzi (ezt gyakran a „háború köde” kifejezéssel írják le), gyorsan változó, kiélezett helyzetekben pedig még nehezebb a tájékozódás. Ezt láthattuk tavaly novemberben is, amikor rakétatalálat érte Lengyelországot.
Ahogy a Mashable cikke is rámutat, ez a másfél nap tökéletesen megmutatta, hogy mivel az események kibontakozásának idején nagyon kevés hivatalos és megbízható információ állt rendelkezésünkre, az interneten elszabadultak a vad spekulációk, és beindult a félretájékoztatás. Ennek az egyik fő oka, hogy a legtöbb információ a nem angol nyelvű országokban igen népszerű Telegramról jött, ráadásul orosz nyelven. Aki nem beszéli a nyelvet és nem mozog otthonosan a platformon, annak nagyon nehéz eligazodnia az információs dzsungelben.
Ebben a helyzetben az sem könnyítette meg a dolgot, hogy a hivatalos Telegram csatornán, amelyen Prigozsin folyamatosan kommunikált, június 24-én szombaton este 19.25-kor megjelent egy hangüzenet arról, hogy a Wagner csoport visszavonul, majd a csatorna két napra elhallgatott. Az addig aktívan és folyamatosan kommunikáló csoport éppen akkor nem osztott meg semmiféle információt a hivatalos csatornáján, amikor a legforróbb események történtek.
A következő üzenet június 26-án hétfőn délután 16.42-kor jelent meg, amelyben Prigozsin a lázadás indokairól beszél. A szöveg angol fordítása ezúttal is nagyon gyorsan megérkezett: alig 10 perccel a Telegramon megjelent üzenet után itt már elérhető volt egy összefoglaló a beszéd főbb állításairól; majd itt és itt megjelent egy-egy fordítás, kevesebb mint húsz perc alatt.
Azóta ismét csönd van a csatornán. Ráadásul közben megjelent több más Telegram csatorna is: az egyik például a wagnernew nevet használja, egy másikat a Telegram már hamis profilnak is nyilvánított, mivel sok felhasználó jelentette a profilt a platformnak. A kétségekről és az összezavaró Telegram csatornákról Rácz András biztonságpolitikai szakértő is írt egy posztot a Facebook oldalán.
Prigozsin visszavonul vagy nem - információs hadviselés a gyakorlatban . . Prigozsin hivatalos Telegram csatornáján...
Posted by András Rácz on Saturday, 24 June 2023
A Telegramon megjelent információk a nyelvi korlátok miatt a legtöbbször a Twitteren érik el az oroszul nem, de angolul beszélő közönséget. Ez azonban egy újabb problémát vet fel. A Twitter, mióta Elon Musk kezébe került, szintén nem tekinthető teljes mértékben megbízható információ-forrásnak. Korábban például a kék pipa egy Twitter-profil mellett azt jelentette, hogy a fiók hitelesített: ez garanciát jelentett arra, hogy a profil mögött valóban az adott politikus, újságíró vagy híroldal áll, más nem tudja „ellopni” a profilját. Ha pedig kamu profilok terjednek el, akik hamis híreket osztanak meg, azok nem rendelkeznek pecséttel.
Ez azonban megváltozott, amikor Musk bejelentette: bárki, aki fizet havonta nyolc dollárt, megkapja a kék pipát. Ráadásul a Twitter algoritmusa ezeket a kék pipával rendelkező fiókokat sorolja előrébb. A múlt heti események kapcsán a BBC Verify dezinformációval foglalkozó újságírója (akinek szintén nincs kék pipa a profilján) egy tweetben megjegyezte, hogy nem jó, hogy „az Oroszországban zajló Wagner-lázadás idején a hamis és félrevezető állítások többsége a Twitter Blue előfizetéssel rendelkező fiókoktól származik, amelyek posztjait a Twitter algoritmusa támogatja.”
It's probably not good that during a major breaking news event, the ongoing Wagner mutiny in Russia, the majority of viral false and misleading claims are from accounts with Twitter Blue subscription, whose posts are promoted by Twitter's algorithm.
— Shayan Sardarizadeh (@Shayan86) June 24, 2023
Ráadásul Musk 144 millió követőjének ki is posztolta, szerinte hol lehet a legjobb tudósítást olvasni az oroszországi eseményekről: Mario Nawfal kripto-és tech vállalkozónál, aki a Twitter Spacesen beszélgetős műsorokat is vezet. Nawfal Musk tweetjéhez azt kommentelte, hogy a mainstream médiát felváltja a civil újságírás és „a mai nap egy újabb példa erre”.
Nawfal azonban az orosz eseményekről szóló tweetjeiben számos információt, képet, videót osztott meg, amelynek a hitelességét saját bevallása szerint sem ellenőrizte (UNVERIFIED címkével).
Arról, hogy Elon Musk sokszor arra használja a saját Twitter fiókját, hogy az internet leghírhedtebb dezinformátorainak hamis állításait terjessze, az AFP ebben a cikkben írt részletesen.
A hétvége során az állítólagos támadásokról, összeütközésekről szóló felvételek nagyon gyorsan elárasztották a közösségi médiát, ám a hitelességük ellenőrzése jóval több időt vesz igénybe. Mostanra már több tényellenőrzés is született ezekkel kapcsolatban: több felvételről derült ki például, hogy a közösségi médiában keringő felvételek nem valódi eseményeket ábrázolnak, hanem különböző videójátékokból származnak.
A Newscheker nevű indiai fact check oldal már vasárnap közzétett egy ilyen cikket. Az általuk ellenőrzött videóról azt terjedt el, hogy azon az orosz légierő látható, amint a Wagner-csoport tagjaival szárazföldi csatát vív. Az oldal azonban észrevette, hogy a hang és a kép nincs szinkronban egymással, a videóklip pedig erősen számítógép által generáltnak tűnik. Egy fordított képkeresés után rá is találtak egy virtuális játékszimulációs videóra és kiderült, hogy az állítólagos csatáról készült videó nem más, mint egy videójáték-felvétel.
A Deutsche Welle pedig tegnapi cikkében egy egész csokorra valót gyűjtött az ilyen félrevezető videókból, köztük például az „Arma 3” és a „Call of Duty” játékokból származó felvételekből.
What are y'all talking about. This is just the MW2 mission "No Russian" https://t.co/jkhpJVvYpQ
— James (@_KingJames_06) June 25, 2023
A fenti példák jól mutatják, hogy a közösségi média gyors reagálása nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott találjuk meg a legmegbízhatóbb forrásokat. Olvasóként jó, ha erős kritikával fogyasztjuk ezeket a híreket.
A megtévesztő vagy hamis hírekkel teli információs dzsungelben korábbi cikkeink segíthetnek eligazodni. Például ez, ami arról szól, hogyan fogyasszuk a háborús híreket, miközben mindkét fél dezinformál; vagy ez, ami azt veszi sorra, hogy mit olvassunk és mit ne, ha érteni akarjuk, mi történik Oroszországban és Ukrajnában.
Címlapi kép forrása: Telegram
