Szeptember 30-án parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. Az előrehozott voksolásra azért van szükség, mert tavaly decemberben a szlovák országgyűlés megvonta a bizalmat az Eduard Heger vezette jobbközép kormánykoalíciótól. Azóta Ódor Lajos miniszterelnök vezetésével megbízott kormány irányítja az országot.
Egy választási kampány különösen érzékeny időszak a közéletben, amikor a hatalomért versengő politikusok, politikai pártok különféle üzenetekkel igyekeznek elérni választóikat a hagyományos sajtón, a közösségi médiában, vagy épp utcai plakátokon keresztül.
A Demagog.sk nevű tényellenőrző portál kifejezetten politikusok állításainak ellenőrzésével foglalkozik. A mostani kampányban is akad dolguk bőven:
A legnépszerűbb ellenzéki párt, a Robert Fico ex-miniszterelnök által vezetett Smer épp fordulatot sürget Szlovákia hozzáállásában az orosz-ukrán háborúhoz. De erősen oroszpárti a Republika nevű szélsőjobboldali formáció is, amellyel a Smer - győzelem esetén, a kormányalakítás érdekében - akár koalícióra is lépne.
A kampányban mindkét párt politikusai terjesztettek már olyan hamis vagy félrevezető információkat, amelyek egyenesen az orosz háborús dezinformációs gépezettől származnak.
Erről a problémáról és a Demagog kampányidőszakban végzett munkájáról beszélt a Lakmusznak Veronika Hincová Frankovska, a főként kutatókból és újságírókból álló szerkesztőség vezetője.
Magyarországhoz hasonlóan Szlovákiában is a Facebook a legfontosabb felület a hagyományos sajtó mellett, ahol a választópolgárok közéleti tartalmakkal találkozhatnak. A politikusok pedig Szlovákiában is egyre több erőforrást fordítanak arra, hogy a közösségi platformon közvetlenül minél több választóhoz eljuthassanak.
Ezt a versenyt jelenleg egyértelműen Robert Fico, a Smer (Irány) nevű párt elnöke nyeri, aki korábban 2006-2010 és 2012-2018 között volt Szlovákia miniszterelnöke. 2018-ban kormánya bukását a Jan Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kusnirova meggyilkolása után indult kormányellenes tüntetéshullám okozta. Fico szeptemberi választáson visszatérésére készül, hiszen pártja, a Smer 20 százalék körüli támogatottságával jelenleg a legnépszerűbb párt az országban.
Ehhez képest szélsőjobboldali Republika párt jóval kisebb (9 százalék körüli) támogatottsággal rendelkezik, így jelenleg csak a 4. Legnépszerűbb párt az országban. A párt vezetői politikusai (Milan Uhrík pártelnök és párttársa, Milan Mazurek) azonban Facebookon hasítanak: 160 és 185 ezer körüli követőszámukkal Ficót közelítik.
Mindez azért probléma a nyilvános közbeszéd állapota szempontjából, mert a Smer és a Republika az a két jelentős politikai párt, amelyek egyes politikusai nem ritkán „orosz propagandának számító információkat, sőt, olykor bizonyítottan orosz dezinformációt terjesztenek” - magyarázta Veronika Hincová Frankovská.
Példákat is hozott.
Tavasszal a Smer egyik politikusa arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg 2014 és 2022 között 14 ezer ember halálát okozta a Donbasszban.
„Ez vissza-visszatérő dezinformációs narratíva a háború eleje óta, rengetegszer foglalkoztunk már vele. Ez a 14 ezres szám a teljes veszteséget jelenti, civileket és katonákat egyaránt. A donyecki és a luhanszki szakadár köztársaságok területén 2014 óta zajló harcoknak az orosz invázió kezdetéig összesen 3 ezer civil áldozata volt, de ezekért a halálozásokért nemcsak az ukránok, hanem a szakadár- és az őket támogató orosz hadsereg tevékenysége is felelős”
- mondta Veronika Hincová Frankovská.
Februárban pedig a Republika népszerűsítette Facebookos felületein azt a Kreml-propagandától indult üzenetet, miszerint a bucsai mészárlás csupán megrendezett volt. (Erről a magyar nyilvánosságba is begyűrűző dezinformációról itt irtunk korábban részletesen, a mészárlás helyszínét az egyik első újságíróként bejáró Danny Kemppel, az AFP tudósítójával készült interjúnk pedig itt olvasható.)
Szembetűnő, és a magyar olvasóknak talán érdekes is, mondta Veronika Hincová Frankovská, hogy mindkét párt politikusai sokszor hivatkoznak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre
mint aki annak ellenére tudott jó kapcsolatban maradni Putyinnal, hogy Magyarország is tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak.
Ficóék lényegében ugyanazt a a “békepárti” politikát hirdették meg, amit a régióban Orbán képvisel: kormányra kerülésük esetén az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok leállítását és Ukrajna NATO-csatlakozásának blokkolását ígérik, illetve az azonnali tűzszünetet sürgetik.
Robert Fico és Orbán Viktor 2012-ben, Pilisszentkereszten. Fotó: AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Ezzel teljesen szembemennek az elmúlt évek szlovák külpolitikájával: Zuzana Čaputová hivatalban lévő köztársasági elnök teljes mellszélességgel támogatja Kijev uniós- és NATO-tagságát, baráti viszonyt ápol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. De még az egyébként a nyugat-európai szélsőjobb felé kacsingató Boris Kollár házelnök (Sme Rodina / Család Vagyunk), a harmadik közjogi méltóság is oroszellenes, atlantista elkötelezettségű szereplőnek számít a szlovák politikában - írta a szlovák választások elé készült elemző cikkében a 444-en Tóth-Szenesi Attila.
A Smer a kampány során ellenzékből rengeteget támadta a kormányt azzal, hogy háborúba sodorják az országot, és akár szlovák katonákat is küldenének Ukrajna mellett harcolni - magyarázta Veronika Hincová Frankovska.
Hogy a régió NATO-tagországai, mint például Szlovákia és Magyarország milyen esetben kényszerülnének Oroszországgal háborúzni, arról még a magyar parlamenti választási kampány idején ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
A katonai mozgósítás veszélyét mindenesetre sokan nagyon komolyan vették. Annyira komolyan, mesélte Hincová Frankovská, hogy a Honvédelmi Minisztériumhoz nagyjából 50 ezer olyan levél érkezett, amelyben egyes állampolgárok felmentést kértek a katonai szolgálat alól mozgósítás esetén.
A választási kampányba is begyűrűző dezinformáció annak fényében is komoly probléma, hogy a szlovák lakosság a régión belül különösen kitettnek tűnik a hamis vagy félrevezető híreknek. Májusban az IPSOS készített egy reprezentatív kutatást a Central European Digital Media Observatory (CEDMO) nevű dezinformáció-ellenes projekt keretében, amiből kiderült:
a felnőtt szlovák lakosság egyharmada nem tudja megkülönböztetni a hamis híreket a valós hírektől, ráadásul leginkább politikai témájú hírek esetében nem.
Ezzel a problémával szorosan összefügg, hogy a lakosság 55 százaléka nem bízik a demokratikus intézményekben, összességében elégedetlen a demokrácia működésével. Sokan azt érzik, a választások és egy esetleges kormányváltás sem javítana sokat a helyzeten. A felmérésben részt vevők 53 százaléka pedig úgy gondolja, valós veszély a választások elcsalása, a választási eredmények manipulációja.
Ebben a környezetben különösen fontos munka az információs környezet folyamatos figyelése és a sok embert elérő tartalmak igazságtartalmának alapos vizsgálata. Ez persze a hagyományos sajtó feladata is, de Szlovákiában is működnek kifejezetten tényellenőrzésre és a dezinformáció leleplezésére specializálódott szervezetek. A Demagog.sk mellett ilyen az Infosecurity.sk nevű portál is. A Facebook pedig, ahogyan Magyarországon, Szlovákiában is a francia AFP hírügynökség helyi tényellenőrző szerkesztőségével működik együtt a platformon terjedő hamis hírek kiszűrésében és megjelölésében.
A legnépszerűbb politikusok elérésével vetekszik továbbá a népszerűsége a „Hoaxy a podvody”, azaz „Hoaxok és átverések” nevű Facebook-oldalnak, amelyet a szlovák rendőrség működtet. Az oldalon egyszerű, közérthető stílusban, gyakran mémesítve tesznek helyre a közbeszédben terjedő hamis információkat.
És nem kerülik a politikai témákat sem.
Az orosz-ukrán háborús dezinformáción kívül rendszeresen foglalkoznak például a Szlovákiában is elterjedt sorosozással, a Soros György személyével foglalkozó dezinformációval. De olyan, egyszerű EU-ellenes hergelésnek tűnő állítások helyretételével is, miszerint Brüsszel betiltaná a húsfogyasztást és helyette a rovarevést próbálná rákényszeríteni az emberekre.
„Kérdéses, hogy túlélne-e egy kormányváltást a jelenlegi formájában ez a kezdeményezés, pláne, ha olyan párt kerül hatalomra, amelyik a kampányban nem riadt vissza a hamis vagy félrevezető információk terjesztésétől sem. Nem lenne-e túl nagy a kísértés a kormányváltás után áthangolva tovább használni egy olyan oldalt, amit viszonylag sokan követnek és bíznak a hitelességében?” - tette fel a kérdést Veronika Hincová Frankovská.
Címlapi kép: AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
