Szeptember 1-jén, pénteken kezdetét veszi a 2023/2024-es tanév, az első azután, hogy a kormány jelentősen átalakította a közoktatásban dolgozó pedagógusok munkafeltételeit. Július 4-én a kormánypárti többségű országgyűlés elfogadta az úgynevezett státusztörvényt, amelynek értelmében megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, helyette 2024. január 1-jétől, köznevelési foglalkoztatottként dolgozhatnak majd tovább. A státusztörvény nem csak az állami, hanem az egyházi és alapítványi fenntartású iskolákat is érinti, a szakképzési centrumokra a azonban nem vonatkozik. A státuszváltás egy sor változást hoz magával. Többek között:
Bevezetik a tanárok munkahelyi teljesítményének éves értékelését is, amire korábban érkezett igény a pedagógustársadalomtól. Az új rendszerben az értékelés az igazgató feladata lesz egy meghatározott szempontrendszer alapján. A legjobban teljesítő pedagógusok plusz juttatást kaphatnak, a rosszabbul teljesítők bére viszont nem csökken, őket például továbbképzésre küldhetik.
A státusztörvény bevezetése ellen heves tiltakozásba kezdett mindkét jelentős pedagógus-szakszervezet és több tanár- és diákszervezet is. A törvénytervezet benyújtása után egymást érték az üggyel kapcsolatos tüntetések, a kormány a szakszervezetekkel is egyeztetett, de a törvényjavaslat szövegében végül csak engedményeket volt hajlandó tenni, magát a tervezetet nem vonta vissza. Ezt látva országszerte tiltakozó pedagógusok kezdték hangoztatni, nem fogadják el az új státusz jelentette feltételeket, inkább felmondanak.
A bejelentések hatására egyfajta számháború indult arról, vajon a státusztörvény bevezetése miatt hány tanárt veszít az egyébként is komoly erőforrás-problémákkal küszködő közoktatás.
A státusztörvény bevezetését ellenző Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) július végén azt állította, “biztosan tudják”, hogy “több mint kétezer” pedagógus már beadta a felmondását a státusztörvény miatt.
A kormány szerint viszont nincs különösebb látnivaló. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a július 27-i kormányinfón újságírói kérdésre azt mondta, nem igaz a több ezres szám, “talán 500 körül van” azoknak a tanároknak a száma, akik a nyáron (azaz július 27-éig) felmondtak a munkahelyükön. Ez a szám időarányosan megfelel az elmúlt évek felmondási számainak. Ráadásul nem is csak a pályaelhagyókat jelenti, “az is felmondásnak számít, ha valaki átmegy egy másik iskolába” - mondta a miniszter. Hogy aztán rögtön le is vonja a következtetést:
“Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a pedagógusok tehát nem osztják azt a félelmet, hogy az életpályamodell következtében az ő oktatásban jelenleg is meglévő előnyeik, vagy azok a körülmények, amik az oktatást jellemzik, romlanának.”
Valójában a miniszter következtetése, miszerint a felmondások eddigi alacsony száma azt jelenti, hogy a pedagógusok elfogadják az új törvényt, minimum elhamarkodott.
Egyelőre a rendelkezésre álló információk, adatok alapján ugyanis lehetetlen pontosan megmondani, hogy a státusztörvény bevezetésének hatására összesen hány tanár hagyja majd ott a közoktatást.
Elmagyarázzuk, miért.
A státusztörvény által érintett pedagógusok a törvény szövegének értelmében még csak ezután kapnak részletes, hivatalos tájékoztatást a jogviszonyuk átalakulásáról és a jövőbeli várható munkafeltételeikről. Ezt a tájékoztatást legkésőbb szeptember 15-éig kell kézhez kapniuk, és innentől két hetük lesz arra, hogy írásban jelezzék, ha nem fogadják el a jogviszonyváltást.
Azoknak a pedagógusoknak, akik ezt megteszik, 2023. november 30-án megszűnik az aktuálisan fennálló jogviszonyuk, és a közoktatásban ledolgozott éveik száma alapján 1-3 hónapnyi végkielégítés illeti meg őket.
Azok, akik ebben a két hétben nem nyilatkoznak a jogviszony elutasításáról 2024. január 1-jével átlépnek az új közoktatási foglalkoztatotti jogviszonyba. A szeptember 15-29. közötti lemondási lehetőségen túl a pedagógusok már csak az általános felmondási szabályok szerint hagyhatják ott a munkahelyüket, de így alapesetben nem jár nekik semmilyen végkielégítés. Ugyanez a helyzet azokkal a munkavállalókkal, akik szeptember 15-e előtt mondanak fel és szüntetik meg a közalkalmazotti jogviszonyukat - derül ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) érintetteknek készült jogértelmező kisokosából.
A fent leírtakból következik, hogy aki a státusztörvény hatására a felmondást fontolgatja, annak a végkielégítés miatt érdemes a hivatalos tájékoztatást megvárva, a szeptember 15-29. közötti időszakban nyilatkoznia arról, hogy nem szeretne tovább dolgozni az új törvény hatálya alatt. Ezt tanácsolja a TASZ, és ezzel számolnak a szakszervezetek is - derül ki például Totyik Tamás, a PSZ elnöke Népszavának adott nyilatkozatából.
Teljességében tehát november 30-a után lesz csak látható, pontosan hány pedagógus utasította el a státuszváltást. Már amennyiben ezt az adatot az illetékes szervek nyilvánosságra hozzák.
Persze akadhatnak, akik - lemondva a végkielégítésről - ilyen-olyan okokból már a tanévkezdés előtt felmondtak, és még a státuszváltás folyamata előtt megszüntették a közalkalmazotti jogviszonyukat.
Simkó Edit korábbi pedagógus egy oktatási témájú tüntetésen. Simkó 2022-ben részt vett a tanárok polgári engedetlenségi akciójában, majd 2023 januárban, tehát még a státusztörvény benyújtása előtt felmondott. Fotó: Németh Dániel/444
A Gulyás Gergely által bemondott 500-as számban valószínűleg ők is benne vannak. És ehhez közelít egy másik forrásból származó adat is: a Népszava július 20-án mind a 60 tankerületi központtól megkérdezte, június eleje óta hány pedagógus szüntette meg lemondással vagy közös megegyezéssel a közalkalmazotti jogviszonyát a tankerülethez tartozó állami iskolákban. Végül 56 tankerülettől kaptak választ, náluk összesen 455 pedagógus mondott fel a cikk július 29-i megjelenéséig - írja a lap.
A lapnak válaszoló tankerületi központok azonban hangsúlyozták, a felmondóknak “nem minden esetben kell indokolniuk döntésüket”. Így - ahogyan arra a kormányinfón Gulyás Gergely is utalt - arról sincs hivatalos információ, hogy hányan vannak közülük, akik csak oktatási intézményt váltottak, és hányan hagyták ott (például a státusztörvény miatt) az egész közoktatást.
